Amerikai kutatók kísérlete mutatta ki, hogy a placebo még akkor is nyugtató hatással van az érzelmi stresszt átélőkre, ha tudják, hogy nem igazi gyógyszert vettek be. A változás az agyi elektromos aktivitásban is megmutatkozott.
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói szerint az emberek átlagosan 2 százalékkal több stressznek vannak kitéve napjainkban, mint a 20. század végén. A középkorúak körében ugyanakkor ez az arány 20 százalékos növekedést mutat.
Harvardi kutatók egereken végzett kísérletben bizonyították, hogy stressz hatására a szőrtüszőkben leáll a színért felelős pigmentanyag termelődése. Az öregedéskutatók szerint a stressz felfogható egyfajta gyorsított öregedési folyamatként is.
Újabb életstílusreform hódít Kaliforniában: egy napra félre kell tenni, ami örömet okoz, és szembe kell nézni a fájdalmakkal és a gondokkal, amik elől rendszerint filmnézésbe, játékba, netezésbe, pornóba, pszichoaktív szerekbe menekül a modern ember. Bár az önsanyargatás közkeletű elnevezése – dopaminböjt – kamu, maga a gyakorlat nem haszontalan.
Egy talajlakó baktérium egerek esetében csökkentette a stresszes reakciót és megelőzte a poszttraumás stressz-szindrómát is, a kutatók most megtalálták a hatásért felelős lipidet is.
Stresszes ember kutyájának lenni nem jó, neurotikuséknál viszont jó dolga van az állatnak. Ez az első eset, hogy két különböző fajnál mutatták ki a stressz-szint szinkronizációját.
A facebookos átlagfizetés tizedéért, méltatlan körülmények között dolgoztatják a külsős tartalomellenőröket, akik az internet egyik legfontosabb és egyben leginkább lélekölő munkáját végzik.
Az elmúlt száz év gazdasági válságainak idején a fejlett országokban meglepő módon csökkent a halandóság annak ellenére, hogy számos egészségügyi mutató romlott, ahogy várnánk is recesszióban. A kutatók újult erővel keresik a különös összefüggés okait most, hogy a legtöbb előrejelzés szerint küszöbön a következő hanyatlás.
Selye Jánosnak bőven volt alkalma, hogy átélje az általa először leírt stressz hatásait, hiszen ő lehetett az egyik, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra, de végül sosem kapta meg. Ennek oka lehetett a tudós ellentmondásos kapcsolata is a dohányipari lobbival.
Nem a C-vitamin, hanem a stressz a leghíresebb magyar találmány. Felfedezőjét és névadóját, Selye Jánost tizenhétszer terjesztették fel a Nobel-díjra, de egyszer sem kapta meg. A professzor, aki patkányairól lett híres, nemcsak felfedezte a stresszt, de vágyott is rá.
A túl intenzív legeltetés csökkenti a dolgozók problémamegoldási, tanulási képességét és megváltoztatja a rovaragy neuronjai közötti kapcsolatokat – derül ki egy friss nemzetközi tanulmányból, amely a méhek rejtélyes kolónia-összeomlására is talált egy valószínű magyarázatot.