Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
Egy friss kutatás szerint azoknak a nőknek, akiket megöleltek, csökkent a kortizolszintje, akik viszont nem kaptak ölelést, stresszesek maradtak. A férfiaknál nem figyeltek meg hasonlót, de lehet, hogy a kísérlet résztvevői egyszerűen nem szerettek annyira ölelkezni.
Egy magyar részvétellel végzett friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a komoly téttel bíró vizsgák okozta stressz a fiatalok mentális egészségére is káros lehet, így a döntéshozóknak végig kellene gondolniuk, mekkora árat érdemes megfizettetni a diákokkal azért, hogy a végén a legmegfelelőbb jelentkezőket vehessék fel a középiskolákba.
A 2017-ben pusztító Mária nevű trópusi ciklont ép bőrrel átvészelő Puerto Rico-i rézuszmajmok vizsgálata azt mutatja, hogy az időjárási szélsőségek fizikai sérülések nélkül is maradandó, a várható élettartamot akár évekkel is évekkel lerövidítő károsodásokat okozhatnak.
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
Egy amerikai kutatócsoport kiterjedt szőrszál-elemzés után arra jutott, hogy az őszülés és a színvesztés visszafordulása összefüggésben van az átélt stressz mértékével, illetve a pihenéssel.
A korlátozások lazításával hiába indulhat újra az élet, sokan mintha berozsdásodtak volna: fáradtak, örömtelenek, semmi kedvük újra aktivizálni magukat, és a munkában is dekoncentráltak. Ez még nem a depresszió, de már messze nem a jóllét. Úgy hívják: languishing, és a tartós stresszre adott normális reakciónak tekinthető. Mit lehet ellene tenni?
Amerikai kutatók kísérlete mutatta ki, hogy a placebo még akkor is nyugtató hatással van az érzelmi stresszt átélőkre, ha tudják, hogy nem igazi gyógyszert vettek be. A változás az agyi elektromos aktivitásban is megmutatkozott.
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói szerint az emberek átlagosan 2 százalékkal több stressznek vannak kitéve napjainkban, mint a 20. század végén. A középkorúak körében ugyanakkor ez az arány 20 százalékos növekedést mutat.
Harvardi kutatók egereken végzett kísérletben bizonyították, hogy stressz hatására a szőrtüszőkben leáll a színért felelős pigmentanyag termelődése. Az öregedéskutatók szerint a stressz felfogható egyfajta gyorsított öregedési folyamatként is.
Újabb életstílusreform hódít Kaliforniában: egy napra félre kell tenni, ami örömet okoz, és szembe kell nézni a fájdalmakkal és a gondokkal, amik elől rendszerint filmnézésbe, játékba, netezésbe, pornóba, pszichoaktív szerekbe menekül a modern ember. Bár az önsanyargatás közkeletű elnevezése – dopaminböjt – kamu, maga a gyakorlat nem haszontalan.
Egy talajlakó baktérium egerek esetében csökkentette a stresszes reakciót és megelőzte a poszttraumás stressz-szindrómát is, a kutatók most megtalálták a hatásért felelős lipidet is.
Stresszes ember kutyájának lenni nem jó, neurotikuséknál viszont jó dolga van az állatnak. Ez az első eset, hogy két különböző fajnál mutatták ki a stressz-szint szinkronizációját.
A facebookos átlagfizetés tizedéért, méltatlan körülmények között dolgoztatják a külsős tartalomellenőröket, akik az internet egyik legfontosabb és egyben leginkább lélekölő munkáját végzik.
Az elmúlt száz év gazdasági válságainak idején a fejlett országokban meglepő módon csökkent a halandóság annak ellenére, hogy számos egészségügyi mutató romlott, ahogy várnánk is recesszióban. A kutatók újult erővel keresik a különös összefüggés okait most, hogy a legtöbb előrejelzés szerint küszöbön a következő hanyatlás.
Selye Jánosnak bőven volt alkalma, hogy átélje az általa először leírt stressz hatásait, hiszen ő lehetett az egyik, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra, de végül sosem kapta meg. Ennek oka lehetett a tudós ellentmondásos kapcsolata is a dohányipari lobbival.
Nem a C-vitamin, hanem a stressz a leghíresebb magyar találmány. Felfedezőjét és névadóját, Selye Jánost tizenhétszer terjesztették fel a Nobel-díjra, de egyszer sem kapta meg. A professzor, aki patkányairól lett híres, nemcsak felfedezte a stresszt, de vágyott is rá.
A túl intenzív legeltetés csökkenti a dolgozók problémamegoldási, tanulási képességét és megváltoztatja a rovaragy neuronjai közötti kapcsolatokat – derül ki egy friss nemzetközi tanulmányból, amely a méhek rejtélyes kolónia-összeomlására is talált egy valószínű magyarázatot.