Soltész Béla Latin-Amerika-szakértő már 2015-ös látogatásán sem érezte magát biztonságban Venezuelában. Autók kígyóztak a határátkelőknél, az emberek a szomszédos országokba jártak át élelmiszert vásárolni. A mostani, még tragikusabb helyzetért a zuhanó olajárak mellett Nicolás Maduro elnöksége a felelős – mondta Soltész a Külügyi és Külgazdasági Intézetben szerdán rendezett Venezuela témájú szakértői kerekasztal-beszélgetésen.

2008-2009 környékén Hugo Chávez politikai rendszere még sokak számára életképesnek tűnt. Cháveznél 2011-ben rákot diagnosztizáltak, 2013-ban pedig meghalt, ezután lett Nicolás Maduro az ország elnöke. 2016-ban az ellenzéki többségű parlament népszavazással akarta visszahívni az elnököt. A törvények szerint a választások előtt egy évvel már nem lehet kiírni ilyen népszavazást, és a Nemzeti Választási Tanács addig húzta az időt, amíg a népszavazás kicsúszott a legális időablakból. Ez volt Maduro első trükkje a hatalomban maradásért.

2017-ben Maduro elindította az új alkotmányozási folyamatot, habár semmilyen magyarázatot nem adott, hogy miért kell lecserélni az 1999-es chávezi alkotmányt. A 2017-ben megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés és a régi parlament azóta sem ismeri el egymást, az ellenzéki többségű nemzetgyűlés nem ismerte el a 2018-as elnökválasztás törvényességét sem. 2019 januárjában egy alkotmányos cikkre hivatkozva ennek a parlamentnek a házelnöke, Juan Guaidó felesküdött elnöknek.

Bucsi-Szabó Edit, Magyarország Ecuadorba és Venezuelába akkreditált nagykövete szerint a latin-amerikai politikai klíma változásának fontos szerepe van. A korábban erős baloldali szövetség felmorzsolódott, és a régió az utóbbi időben jobbra tolódott. Ezt mutatják a jobboldali pártok sikerei Brazíliában, Argentínában, Kolumbiában, Chilében, Peruban és Paraguayban, de a nagykövet kiemelte, hogy a baloldali vezetésű Ecuadorban is erősödnek a konzervatívok.

Zuhanás minden szektorban

A nagykövet hangsúlyozta, hogy az olajválság hatásait a gazdaság diverzifikálásával és hatékony gazdaságpolitikai intézkedésekkel lehetett volna mérsékelni. Ehelyett Maduro közvetlen lakosságtámogató intézkedésekkel, élelmiszerosztással kezelte a helyzetet, ami nem oldotta meg a strukturális problémákat és a gazdaságot sújtó hiperinflációt. (A beszélgetésen kiemelték, hogy Bucsi-Szabó Edit nem Magyarország kormányának az álláspontját, hanem saját szakértői véleményét mondta el.)

Hárommillióra becsülik a menekültek számát, akik elsősorban Kolumbiába, Peruba, Ecuadorba, Argentínába, Chilébe és Brazíliába mentek, és a nagykövet szerint később vissza akarnak térni Venezuelába. Mindeközben két elnök, két parlament és két legfelsőbb bíróság van egyszerre, és a társadalom is két táborra szakadt. Az erőviszonyokat meghatározza, hogy a hadsereg Maduro oldalán áll.

Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója elmondta, hogy egy mexikói szervezet felmérése alapján 2017-ben Caracas volt a világ második legveszélyesebb városa, 111 gyilkosság jutott százezer főre. Azt tartotta a legfurcsábbnak a mostani helyzetben, hogy a januárban elnöknek felesküdött Guaidó szabadon jár-kel Venezuelában. Ez azért is szembetűnő, mert a rendszer politikai ellenfeleit a hatóságok kínozzák, korábban a titkosszolgálat épületéből egy ellenzéki képviselő kiesett a tizedikről. Ennek az lehet az oka, hogy a világ 50 országa elismerte Guaidót elnökként, és sokan megfenyegették Madurót, hogy következményei lesznek, ha az ellenzéki elnöknek vagy a családjának bántódása esik.

Ricz Judit, az MTA kutatója szerint nem valószínű, hogy katonai puccs lesz. Habár több száz katona dezertált, a vezérkar nem érdekelt a rezsimcserében, mivel Hugo Chávez elnöksége alatt mélyen beágyazódtak az állami bürokráciába. A kormány 32 minisztere között 12 katona van, a hadseregnek koordináló szerepe van az élelmiszerosztásban, ők irányítják a bankokat, a tévécsatornákat, az energiaszektort, és a főtiszteknek a drogkereskedelemben is vannak érdekeltségeik. Az olajkitermelés a harmadára esett vissza, amit az ágazatot vezető korrupt katonaság nem tud megoldani. Az olajexport fele korábban az USA-ba ment, az embargó óta viszont más felvevőországokat kellett találnia, ahová rosszabb feltételekkel tudnak exportálni.

Venezuela korábban a térség kiemelkedően tehetős országa volt, a válság óta viszont

• felére esett az ország GDP-je. (A helyzetértékelést nehezíti, hogy 2015 óta nem osztanak meg hivatalos adatokat, így csak becslésekre lehet hagyatkozni.)
  
• Az átlagárak havonta megduplázódnak, az élelmiszerekkel ez hetente történik meg.
  
• A csecsemőhalandóság közel duplájára növekedett a válság kitörése óta. (A Világbank adatai szerint 2017-ben ezer élve született gyerek közül 25,7-en haltak meg, ez a szám 2011-ben még 14,3 volt.)
  
• Az országban általános az éhezés, az előző év óta a felnőttek átlagosan 11 kilogrammot fogytak.
  

Putyin kis zöld emberkéi már megjelentek

Ricz Judit szerint rendszerváltás nélkül az ország nem fog kilábalni a válságból. Az olajszektor feltőkésítése és a gazdaság diverzifikálása lehet a megoldás, ehhez viszont egységes kormányzásra lenne szükség. A 12 pártból álló ellenzék is megosztott, relatív többsége csak Maduro pártjának van.

Abban a szakértők egyetértettek, hogy a kormánypárt, vagyis a chavisták szakadása hozhat változást. Az ellenzéki elnök kompromisszumkész, és teret hagyna a kormánypártnak az átalakulásra. Guaidó beszédeiben rendre az alacsonyabb rangú katonákat és a kormányfunkcionáriusokat szólítja meg.

Ricz az amerikai katonai beavatkozást sem zárta ki, hiszen az USA intervencióinak hagyománya van Latin-Amerikában. Nagy Sándor Gyula ezt nem tartotta valószínűnek, mivel szerinte ez túl költséges lenne Donald Trumpnak a 2020-as elnökválasztás előtt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszországnak és Kínának fontos geopolitikai érdekei vannak Venezuelában, és az országba már megérkeztek azok a „kis zöld emberkék”, azaz zsoldos katonák, akiket Moszkva a Krím-félsziget annektálásakor is bevetett.

Az ENSZ nem ismeri el az ellenzéki elnököt, és az Európai Unióban sincs egységes álláspont Guaidóval kapcsolatosan. A Külügyi Intézet szakértője szerint azok az országok nem foglalnak állást, ahol nagy az orosz vagy a kínai befolyás, így például Olaszország vagy Görögország. Ricz Judit szerint az oroszoknak nincs pénzük egy ilyen távoli szövetséges rezsim fenntartására, a kínaiaknak viszont annál inkább. Orbán Viktor minszterelnök január végén Guaidó mellett foglalt állást egy visszafogott közleményben.

Venezuela szót kért

A teltházas beszélgetésen a közönség soraiban több venezuelai is ott ült, akik a beszélgetés végén elmondták, hogy a 2018-as választást Maduro elcsalta, a rezsimje pedig szétlopta az országot. Hangsúlyozták, hogy Guaidó nem önjelölt, hanem hatalmi űrt tölt be, és az alkotmánynak megfelelően esküdött fel elnöknek.

Arról is kérdezték a szakértőket, hogy folytatja-e a kormány a magyar származású venezuelaiak befogadását, amire Nagy Sándor Gyula úgy reagált, hogy Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökség vezetőjét vagy Szijjártó Péter külügyminisztert kellene erről kérdezni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás