Évekkel korábban kiderülnének egyes krónikus betegségek, ha követnék a gyerekek növekedését
Van rá egy egyszerű mód, hogy bizonyos betegségeket, például a pajzsmirigy súlyos alulműködését, az agyalapi mirigy daganatát, de akár a cöliákiát (azaz liszt- vagy gluténérzékenységet) is 1,5-2 évvel korábban, még jóval a tünetek jelentkezése előtt diagnosztizálhassanak. Ez pedig nem más, mint a gyerekek magasságának évenkénti követése – mondta Dr. Luczay Andrea gyermekendokrinológus, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.
A gyermekgyógyászatban minden paraméternek életkorra és nemre specifikus normál értékei vannak; így van ez a testmagassággal is. A gyerek testmagasságát, illetve annak időbeli alakulását az úgynevezett növekedési grafikonon (percentilis görbe) követik, és ez alapján állapítják meg, hogy a gyermek növekedési üteme mennyiben tér el az átlagostól. A normál testmagassághoz képest életkoronként és nemenként változó mértékű eltérés megengedett.
A percentilis görbe
Az alacsony növésre legtöbbször a védőnői, óvodai, iskolai vagy házi gyermekorvosi szűrővizsgálatokon derül fény, de fontos lenne, hogy a szülők is ismerjék a percentilis görbét – az évenkénti követés azonban nem az ő feladatuk, hanem a házi gyermekorvosnak és a védőnőnek kellene nyomon követnie a folyamatot nemcsak a gyerek hatéves koráig, hanem utána is, egészen a növekedés lezárulásáig.
A grafikonon 3-97 percentil között helyezkednek el az értékek. Az 50 percentiles érték mutatja az adott nemű és életkorú gyermekek átlagos testmagasságát, míg attól lefelé az átlagnál alacsonyabb, fölé pedig az átlagnál magasabb gyerekeket sorolják. Kóros alacsonynövésről akkor beszélünk, ha a gyermek testmagassága 3 percentil alá esik. Ez azt jelenti, hogy az adott nemű és korú gyerekeknek kevesebb mint 3 százaléka esik ebbe a csoportba.
Mindez azért fontos, mert a növekedési ütem lassulásából krónikus állapotokra lehet következtetni, bizonyos betegségeket akár másfél-két évvel a tünetek jelentkezése előtt ki lehetne szűrni – mondta a gyermekendokrinológus.
A kivizsgálás a házi gyermekorvos rendelőjében kezdődik, aki először a szülőket kérdezi ki, egyebek mellett a terhességről, a szülésről, valamint az életkörülményeikről. Utánajárnak, hogy van-e a gyermeknek ismert krónikus betegsége, és a szülők testmagasságát is ellenőrzik. Ezután következik a gyermek részletes vizsgálata, amikor az alacsonynövés hátterében esetlegesen meghúzódó betegségeket keresik. Ezen vizsgálatok egy része (vérkép, máj- és vesefunkció, pajzsmirigyfunkció) szintén történhet a házi gyermekorvos hatáskörében, míg a további vizsgálatok: növekedési hormonhiány igazolása, nemi hormon vizsgálatok, kromoszómavizsgálat már az endokrinológusok hatáskörébe tartozik. Az alacsony növés kivizsgálásához tartozik még a csontok érettségét, a csontkort megállapító kézröntgen, illetve betegségspecifikusan további kiegészítő vizsgálatok (hasi ultrahang, agyalapi mirigy MRI stb.) végezhetők el.
A vizsgálatok során olyan krónikus betegségekre derülhet fény, mint egyes szív-, tüdő-, vese- és idegrendszeri betegségek, ezen kívül olyan gyomor- és bélrendszeri rendellenességek is kiderülhetnek, amelyek felszívódási zavart okoznak, például a cöliákia. Utóbbi néha hamarabb megmutatkozik a növekedés lassulásában, mint hogy hasfájást, puffadást, hasmenést, fogyást okozzon – mondta Luczay. Az alacsonynövés létrejöttéhez a nagyon súlyos pajzsmirigy-alulműködés, a kizárólag lányokat érintő genetikai betegség, a Turner-szindróma, továbbá az agyalapi mirigyben termelődő növekedési hormon hiánya is hozzájárulhat. A túl alacsony testmagasság érintheti még azokat a méhen belül elmaradt növekedésű csecsemőket is, akik a várandósság idejéhez képest túl kicsi hosszal vagy súllyal születettek. Ezeknek a csecsemőknek kétéves korukig utol kell érniük magukat, ám az esetek 10 százalékában ez mégsem történik meg, és ilyenkor számukra is kivizsgálás, és szükség esetén növekedési hormon kezelés javasolt.
Plusz 10-12 centimétert is jelenthet felnőttkorban
Ha pajzsmirigy-alulműködésre derült fény, akkor azt kell célzottan kezelni, tehát a megfelelő kivizsgálás után és indikáció esetén növekedésihormon-pótlás javasolható. Ettől a szülők egy része fél, az endokrinológus azonban hangsúlyozta, mellékhatásoktól nem kell tartani, hiszen ilyenkor – az inzulinkezeléshez vagy a pajzsmirigyhormon pótlásához hasonlóan – csupán a hiányzó mennyiségű növekedési hormont kapja a szervezet. A kezelés akár plusz 10-12 centimétert is jelenthet felnőttkorban, a terápiát azonban mindenképpen fontos még a serdülőkor vége előtt elkezdeni, mert a csontosodás befejeződésével a gyógyszeres kezeléssel már nem lehet eredményt elérni.
Luczay Andrea hozzátette: a növekedési elmaradás hátterében nem lehet egyetlen okot megnevezni, de az biztos, hogy a szülők dohányzása, alkoholfogyasztása, az édesanya, majd később a gyermek rossz táplálkozása is növeli a kockázatot.