Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Mik voltak az elmúlt tizenkét év legnagyobb MNB-s vitái és botrányai? Bod Péter Ákossal, a Corvinus Egyetem professzorával Matolcsy György ma véget érő jegybankelnöki munkáját értékeltük.
Mekkora lehet idén az infláció és a gazdasági növekedés? Milyen választói csoportoknak fognak biztosan pénzt osztani? Palócz Évával, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatójával beszélgettünk.
Tény, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, de az elemzést jelentősen megnehezíti, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a magyar állam átláthatatlanná teszi. Hárs Ágnessel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
Tartható-e a minimálbér emelésének tervezett pályája? Mi segítene igazán a magyar felzárkózásban? A napokban elsőként Kézdi Gábor-díjjal jutalmazott Lindner Attilával, a University College London közgazdaságtan-professzorával beszélgettünk.
A mezőgazdasági áttörést ígérő eredményt ismertető tanulmányt a Developmental Cell folyóirat közölte.
Hogyan hat Trump megválasztása a magyar gazdaság növekedési kilátásaira? Segítheti-e a kormányt céljainak elérésében a jegybankelnök cseréje? Jaksity György közgazdásszal, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnökével a magyar gazdaság következő másfél évéről beszélgettünk.
Eltékozoltuk-e az előző 15 évet? Mik a lemaradásunk valódi okai? A magyar gazdaság drámai helyzetéről Szabó Balázs befektetési szakemberrel, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Románia lehagyta, míg Horvátország utolérte hazánkat a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-ben. A CEU és a Qubit közös podcastjában Bod Péter Ákost, a Corvinus Egyetem professzorát kérdeztük a régiós felzárkózási versenyről és Magyarország romló növekedési kilátásairól.
A FAO élelmiszerár-indexe már nyolcadik hónapja folyamatosan csökken, vagyis a gabona, a tej, a hús, az étolajok és a cukor globális árának alakulásán egyre kevésbé érződik az orosz-ukrán háború árfelhajtó hatása, és a globális élelmiszeralapanyag-készletek is növekednek. Ebből semmi sem érződik a magyar piacon.
Igaza lehet-e Matolcsy Györgynek és az MNB-s közgazdászoknak abban, hogy az elmúlt 12 év gazdasági sikereit jórészt a forintnak köszönhetjük? Kónya Istvánnal, Prinz Dániellel és Zsoldos Istvánnal folytatódik a Qubit új, közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
A túlélés tervrajza és A növekedés határai című, később könyvként is kiadott jelentések már 1972-ben felhívták a figyelmet a globális népesség és a világgazdaság folyamatos növekedésére, a természeti kincsek kiaknázására épülő gazdaság fenntarthatatlanságára. A kutatók tudományos lapokban estek egymásnak, a politikai és gazdasági vezetők pedig hallani sem akartak a zöld hisztiről.
Az öregedő egerek szőrében nem elhaltak az őssejtek, ahogy eddig gondolták, hanem megszöktek a nekik otthont adó mikrokörnyezetből, amikor a kordában tartásukért felelős gének inaktívvá váltak.
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
Gaya Herrington, a KPMG vezető elemzője tanulmányában összevetette a múlt századi prognózist a friss empirikus adatokkal, és arra jutott, hogy jó úton járunk az összeomlás felé.