Így zajlik egy parlamenti választás a Megvalósult Digitális Államban, Észtországban

A legutóbbi parlamenti választáson minden eddiginél nagyobb arányban éltek az észtek azzal a lehetőséggel, hogy az interneten adhassák le szavazatukat. A március eleji választáson beérkezett szavazatok 44 százaléka (561 ezerből 247 ezer) online érkezett – írta a Zdnet.

A választáson győztes Reformpárt az online szavazást is megnyerte, az e-szavazatok 40 százalékát söpörte be (míg az összes szavazatnak amúgy a 28,8 százalékát szerezték meg). Az e-szavazás, vagy i-szavazás, ahogy Észtországban szokták gyakran nevezni, a szavazást megelőző 10.-4. napon lehetséges. 

Többször is szavazhat

A folyamat eléggé egyszerű: a szavazónak internet-hozzáféréssel rendelkező számítógéppel, személyi igazolvánnyal vagy mobilos azonosítóval kell rendelkeznie, illetve utóbbi esetben a megfelelő igazolásokkal és PIN-kódokkal is. Ha a választópolgár letölti a szavazóprogramot, a szoftver automatikusan ellenőrzi, hogy szavazhat-e, majd megjeleníti az adott szavazókörnek megfelelő jelöltlistát. Miután a választó klikkelt, a program titkosítja a szavazatát, és biztonságos úton küldi el a szavazatszámláló szervernek. Minden szavazatot ellátnak időbélyegzővel is, így szükség esetén utólag is vissza lehet keresni, hogy a szavazatot továbbították-e a szavazatszámlálókhoz.

Kaja Kallas, a győztes Reformpárt elnöke és miniszterelnök-jelöltje hagyományos formában szavazott március 3-án.Fotó: RAIGO PAJULA/AFP

Mivel a szavazatot így nem teljesen ellenőrzött körülmények között adják le – ahogy például egy szavazófülkében történne –, a hatóságoknak arról is meg kell győződniük, hogy a választópolgár szabad akaratából döntött úgy, ahogy. Így tehát a szavazó az internetes előszavazási periódusban akár meg is gondolhatja magát, és felülírhatja korábbi választását, vagy megjelenhet személyesen a szavazókörben a választás napján. Mindenképpen az utolsó leadott szavazat fog számítani.

Észtországban, ahol már 2005-ben bevezették az internetes szavazást, 2015 óta az e-szavazók azt is nyomon követhetik, megérkezett-e szavazatuk a szerverhez, ha van egy kamerával és internettel felszerelt készülékük. A rendszert úgy tervezték, hogy védje a felhasználók számítógépeit a rosszindulatú programoktól, amelyek esetleg blokkolhatják vagy megváltoztathatják a szavazatot.

Amikor először lehetett digitálisan szavazni, összesen 9287 választópolgár élt a lehetőséggel, ami az összeszámolt szavazatok kevesebb mint 2 százalékát tette ki. Akkoriban csak azzal a kötelezően chippel ellátott személyi igazolvánnyal lehetett szavazni, amit három évvel korábban vezettek be.

Észt személyiFotó: Flickr

Az észt személyi használatához szükség van egy kártyaolvasóra és egy speciális biztonsági szoftverre. A kártya két különböző PKI-tanúsítványt (public key infrastructure, nyílt kulcsú infrastruktúra) tartalmaz: az egyik a kártyabirtokos azonosítására szolgál, a másik pedig a digitális aláíráshoz kell. Az utóbbi által a digitális aláírás teljes értékűvé válik, jogilag ugyanúgy kötelező érvényű, mint a személyes. Mindkét funkcióhoz külön PIN-kódot rendelnek.

Még egyszerűbb lett

2007-ben azonban erre is bevezettek egy alternatívát, észt nevén a Mobiil-ID-t, amely tovább egyszerűsítette a választópolgárok életét. Nem kellett kártyaolvasóval mászkálniuk, a szavazatot leadhatták egy szimpla mobiltelefonnal is, ehhez viszont külön PIN-kódot kellett regisztráltatniuk a mobilszolgáltatónál. A 2011-es parlamenti választás volt az első, ahol egyszerre lehetett a mobiltelefonos rendszerben, a digitális személyi igazolvánnyal és a hagyományos módon leadni a szavazatokat. Akkor összesen csaknem 141 ezren szavaztak digitálisan.

Az e-szavazást 2005 óta egyre többen választják: 2007-ben több mint 30 ezren, két évvel később már csaknem 59 ezren szavaztak a gépnél ülve, a 100 ezres lélektani határt pedig a 2009-es helyhatósági választásokon lépték át. A legutóbbi, 2017-es helyhatósági választásokon a szavazópolgárok 32 százaléka, 185 871 fő szavazott az interneten, az volt az eddigi rekord.

Az észtek legközelebb az európai parlamenti választáson szavaznak, idén tavasszal. Akkor talán az 50 százalékos mérföldkövet is sikerül túllépni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lifttel a Holdra?

Az amerikai NASA 2050-re ígéri az űrliftet, amin évtizedek óta dolgozik a japán és a kínai űrügynökséggel karöltve. Mindeközben két egyetemista alternatív verziója, amely a Holdról indulna, tényleg majdnem a Földig szállítaná a liftezőket.

A gépek már a falakon is átlátnak

Az MIT-s kutatók által kitalált módszer azon alapul, hogy ugyanazokat a mozdulatsorokat fény és rádióhullám használatával is rögzítik, majd a kettőt összevetve a neurális hálózat megtanulja, hogy melyik rádiójelhez milyen kép tartozik.