Georges Lemaître, az ősrobbanás-elmélet atyja

A decemberi Budapest Science Meetup-on Raffai Péter (ELTE TTK, Fizikai Intézet) az ősrobbanás elméletről, annak motivációiról és megalkotójáról, Georges Lemaître-ről beszélt. Az előadásra annak kapcsán került sor, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) tavaly októberben Hubble-Lemaître-törvényre nevezte át  a világegyetem tágulását leíró Hubble-törvényt. 

Az előadó összefoglalója:

A kozmológia az univerzum legnagyobb méretskáláinak fizikája. Sikeres modellje, az ősrobbanás-elmélet segítségével ma már nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a világegyetemünknek nemcsak fejlődés-, de keletkezéstörténete is van. A kozmológia a XX. században indult rohamos fejlődésnek, olyan úttörőknek köszönhetően, mint amilyen az ősrobbanás-elmélet atyjának tartott Georges Lemaître is volt. Idén októberben a Nemzetközi Csillagászati Unió több ezer csillagásza úgy döntött, hogy a megfigyelő csillagász Edwin Hubble mellett ezentúl Lemaître-ről is megemlékezik a világegyetem tágulását leíró úgynevezett Hubble-Lemaître törvény (korábban Hubble-törvény) nevében. De ki is volt Lemaître? Mi volt a szerepe a világegyetem megértésében, és mivel érdemelte ki a tudományos közösség e legújabb elismerését? Az előadásomban a válaszaimat az ősrobbanás-elmélet alapgondolatainak magyarázatával vegyítem.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.