2019 a világmindenség fiatalításáról szól: miután két tanulmány is megjelent, amelyek szerint nem is olyan régi minden, mint hittük, egy harmadik szerint már egyenesen kétmilliárd évet tévedtünk. A bizonytalanságot a csillagok mozgása okozza.
A 11 milliárd évesnél is öregebb csillaghalmazok felfedezése és nagy száma szembe megy a világegyetem kialakulásáról és fejlődéséről szóló eddigi forgatókönyvekkel.
Már egy ideje létezik, de csak most sikerült nyakon csípni az Ősrobbanás után először létrejött hélium-hidrid iont.
Raffai Péter előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
A sötét anyag mozgását és hőmérsékletváltozását észlelték több törpegalaxisban amerikai, brit és német csillagászok. Az év első napjaiban publikált felfedezés közelebb vihet az univerzum közel harmadát kitevő rejtélyes anyag mibenlétének kiderítéséhez.
Az MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapat élén a Chandra röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak az ősrobbanás utáni első galaxisokból fennmaradt „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.
Az ősrobbanás elmélete nem zárja ki a Nagy Reccs lehetőségét, de Rockenbauer Antal szerint ennél komolyabb gondot okozhat, ha a Nap vörös óriássá duzzadva elnyeli Földünket. A professzor úr üzeni, hogy addig is tessenek Qubitet olvasni!
Rockenbauer professzor mindent elmagyaráz, de a végső választ a kedves olvasóra bízza. Tessenek végre eldönteni, hogyan keletkezett az univerzum!
Dobjunk fel egy követ, és álljunk alá! Rockenbauer professzor elmagyarázza, mire jutott Einstein, Hubble és Lemaître az univerzum keletkezéséről.
A 13,8 milliárd évvel ezelőtti Nagy Bumm után létrejött első galaxiscsírák mozgása ugyanolyan volt, mint a mai spirálgalaxisoké.
2,6 milliárd évvel az ősrobbanás után már létezett a tudományos keresztségben A1689B11 nevet kapó spirálgalaxis.