Hamarabb jelent meg a víz az univerzumban, mint az első galaxisok
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
ősrobbanás
Mi történt az ősrobbanás után? Hamarosan erre adhat választ a NASA SPHEREx űrtávcsöve
A SPHEREx 100 millió tejútrendszerbeli csillagot és 450 millió galaxist figyel majd meg optikai és közeli infravörös tartományban. Ezáltal háromdimenziós térképet készít a kozmoszról és víz után kutat majd saját galaxisunkban.
„Mintha egy szuperintelligens lény megbabrálta volna a fizikát, a kémiát és a biológiát”
Hogyan keletkezett az élet? Teremtették a világegyetemet, életre-hangolták, vagy magától életre hangolódott? Bár elképzelhető, hogy a megfigyelések és kísérletek nyomán a fizika megalkotja a lét kezdetét tisztázó elméletet, ezzel a hit és a tudomány vitája nem ér véget.
Isten, Hawking és az ötórai tea
A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
Masszív, 13 milliárd éves galaxisokat találtak a James Webb űrtávcsővel
Az ősrobbanástól számított 500-700 millió éves állapotukban tárulnak fel a vártnál nagyobb tömegű galaxisjelöltek az űrteleszkóp képein. Ha az eredményeket későbbi mérések megerősítik, át kell gondolni a korai galaxisfejlődéséről alkotott képünket.
A 9 milliárd fényév távolságban felfedezett ősi galaxis olyan, mintha a korai Tejútrendszer tükörképe lenne
A James Webb űrteleszkóp felvétele azt az állapotot rögzíti, amikor a világegyetem a jelenlegi korának nagyjából egyharmadánál tartott.
A Nobel-díjas Roger Penrose magyaroknak tartott előadásban mutatta be, hogyan épül az univerzum Big Bangek végtelen sorozatára
A 91 éves matematikus, elméleti fizikus, Stephen Hawking egykori kutatótársa a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csütörtöki szemináriumán beszélt szingularitásról, fekete lyukakról és megosztó elméletéről, az ősrobbanás-ciklusokra épülő világegyetemről.
A James Webb űrteleszkóp az univerzum legkorábbi galaxisait tárja fel nekünk
Miért nem vonja kétségbe a James Webb űrteleszkóp a jelenlegi kozmológiai modellünket? Milyen felfedezéseket tett a Marson a Curiosity az elmúlt 10 évben? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Nyugalom, a James Webb űrteleszkóp nem cáfolta meg az ősrobbanás elméletét
Néhány kutatócsoport váratlanul nagy és komplex ősi galaxisokat azonosított az emberiség eddigi legnagyobb űrteleszkópjának első felvételein. Kovács András asztrofizikus szerint azonban a felfedezések még igazolásuk esetén sem feltétlenül jelentenék azt, hogy el kell vetni a ma elfogadott kozmológiai modellt.
Először észlelték a rejtélyes X-részecskéket a Nagy Hadronütköztetőben létrehozott őslevesben
A Massachusetts Institute of Technology kutató gépi tanuláson alapuló módszerekkel közel száz olyan részecskét azonosítottak a kvark-gluon plazma felvillanásaiban, mint amilyenek az univerzum születését követő pillanatokban keletkeztek.
Karácsonykor indul útjára az exobolygókat és a sötét anyagot kutató űrtávcső, a James Webb
Az új távcső a Hubble-lel ellentétben nem Föld körüli pályán kering majd, hanem bolygónktól mintegy 1,5 millió kilométerre. Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
13 milliárd fényévre tátong az eddig ismert legősibb szupermasszív fekete lyuk
Az ismert univerzum eddigi legidősebb ilyen objektuma 365-ször nagyobb mint a Tejútrendszer közepén található, 4 millió naptömegű Sagittarius A*.
Itt az újabb bizonyíték, hogy az univerzum 13,8 milliárd éves
A chilei Atacama Kozmológiai Teleszkóp felvételei alapján egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az univerzum legkorábbi portréját, amely megerősíti a korábbi elképzeléseket a világegyetem születéséről.
Az ősrobbanás óta nem volt ekkora robbanás az űrben
Az eddig feljegyzett rekordhoz képest ötszörös energiakibocsátáshoz vezetett egy szupermasszív fekete lyuk tevékenysége a Földtől 390 millió fényévre. A csillagászok korábban azért vetették fel a fekete lyukas magyarázatot, mert az túlságosan nagy robbanást feltételezett, de újabb teleszkópos vizsgálatok igazolták az elméletet.
Ha nem fogadjuk el az ősrobbanás elméletét, még mindig van egy másik lehetőség
Az ősrobbanás elmélete legalább annyi megoldatlan kérdést vet fel, mint amennyire válaszolni tud. Induljunk el most egy másik irányból: hátha mi magunk vagyunk a zsugorodó óriások, és a növekvő univerzumról alkotott képünk csupán látszat. Mi mindenre adhat magyarázatot a ciklikusan változó fénysebesség koncepciója?