A csillagászok azt feltételezték, hogy a 2,7 milliárd fényévre található Abell 2261 galaxishalmaz közepén található szupermasszív fekete lyuk tömege akár százmilliárdszorosa is lehet a Nap tömegének. Csakhogy a megfigyelések nem támasztják alá mindezt: nyoma sincs annak, hogy ott is van, aminek ott kellene lennie.
Egy nemzetközi kutatócsoport méréseken alapuló összehasonlító elemzése szerint az elmúlt 10 milliárd évben több mint tízszeresére nőtt a kozmikus gáz átlaghőmérséklete a világegyetemben.
A csillagászat egyik legnagyobb rejtélyét oldhatja meg egy tejútrendszeren belülről származó gyors rádiókitörés, amit idén áprilisban két független rádióteleszkóp-rendszer is érzékelt.
Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mi történt az univerzumban a mikrohullámú háttérsugárzás kialakulása előtt, de a Max Planck Intézetben dolgozó Ijjas Anna nevével is fémjelzett új elmélet más magyarázatot ad a világ kezdetére, mint az ősrobbanást feltételező teória.
A csillagrendszer fénye 12 milliárd év alatt ért el a Földre, így abban az állapotában látható, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt.
A chilei Atacama Kozmológiai Teleszkóp felvételei alapján egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az univerzum legkorábbi portréját, amely megerősíti a korábbi elképzeléseket a világegyetem születéséről.
A Déli-sarki fal nevű kozmikus struktúrát több ezer galaxis gravitációja tartja egyben, és eddig csak azért nem fedezték fel, mert a Tejút épp kitakarja.
Egy új kutatás szerint galaxisunkban a fehér törpecsillagok állítják elő a szénatomok nagy részét, amelyek elengedhetetlenek az élet kialakulásához.
Egyelőre több a kérdés, mint a válasz, de néha nem árt, ha a tudományban is szabadon engedjük fantáziánkat.
A szabad szemmel is látható, hármas rendszerben elhelyezkedő égitest minden más eddig ismert fekete lyuknál közelebb van a Naprendszerhez. A láthatatlan harmadik tag jelenlétét az Európai Déli Obszervatórium csillagászai a rendszer két szokványos csillagának mozgása alapján igazolták.
Amerikai, japán, kanadai és német részecskefizikusok a Physical Review Letters folyóiratban megjelent tanulmányukban arra keresik a választ, hogyan jöhet létre és hogyan mutatható ki a szimmetriatörés.
OIyan eredményeket hozott a Kuiper-öv távoli objektuma, az Arrokoth vizsgálata, amelyek akár a kozmológiai elméleteket is átírhatják. Kiderült, hogy a bolygókeletkezés békés kozmikus folyamat lehetett, és a szerves anyagok is rendkívül ősiek a Naprendszerben.
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
Dél-afrikai asztrofizikusok szerint az Einstein által megjósolt, de mérésekkel csak pár éve igazolt gravitációs hullámok pontosabban írják le a világtengerek szintjének periodikus ingadozását, mint az eddigi elméletek.
A 70 naptömegnyi értékre még nem talált magyarázatot az objektumot felfedező nemzetközi kutatócsoport.
A Hubble-állandó még a két hónapja publikáltnál is magasabb. Magyarán a világegyetem jelentősebb gyorsulással fúvódik fel, mint azt eddig sejtettük.
Raffai Péter előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
A jelenleg elfogadott kozmológiai modell szerint a sötét energia antigravitációs hatása miatt tágul egyre gyorsulva az univerzum. A gyorsulás sebességét most új módszerrel pontosította egy asztrofizikusokból és csillagászokból álló nemzetközi csapat.
A sötét anyag mozgását és hőmérsékletváltozását észlelték több törpegalaxisban amerikai, brit és német csillagászok. Az év első napjaiban publikált felfedezés közelebb vihet az univerzum közel harmadát kitevő rejtélyes anyag mibenlétének kiderítéséhez.
Az ELTE TTK Fizikai Intézetének kutatói egy mesterséges neuronhálózaton alapuló módszerrel minden eddiginél több információt tudnak kinyerni az univerzum gravitációs lencsézéssel készített háromdimenziós térképéből.
A napokban hozták nyilvánosságra a márciusban elhunyt fizikus utolsó, tudományos végrendeletnek is beillő munkáját, amely a húrelmélet és a holografikus elv matematikai apparátusával igyekszik rendet vágni az einsteini relativitáselmélet és kvantumfizika egymásnak feszülése miatt számos ellentmondással terhelt 21. századi kozmológiában.
72 titokzatos kozmológiai jelenség volt a 2018-as Európai Csillagászati és Űrkutatási Hét slágertémája. A szupernóvák fényerejével bíró, ám azoknál jóval rövidebb élettartamú felvillanások mibenléte még nem tisztázott, de a feltételezések szerint közük van az univerzum létét és működését alapvetően meghatározó rejtélyes sötét energiához.
Az univerzum leglényegét kutató 76 éves elméleti fizikus az amerikai sztártudósnak, Neil deGrasse Tysonnak adott televíziós interjújában beszélt az idők kezdete előtti időkről.