Rejtőzködő fekete lyukat fedezett fel egy kínai-magyar kutatócsoport
Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a kutatók a nagyon hosszú bázisvonalú rádióinterferometria módszerével jutottak eredményre.
kozmológia
Megosztó elméleteiről elhíresült professzort neveztek ki az USA UFO-tanácsának élére
Az új testület az Egyesült Államok nemzetbiztonságára fenyegetést jelentő földönkívüli tevékenységek feltárásáért felel, aminek az élére a korábban a Harvard Egyetemen dolgozó Avi Loeböt választották.
Kvazárok plazmanyalábjaival méri fel a kozmosz geometriáját egy magyarországi vezetésű kutatócsoport
Az eredmények szerint a kvazárok megfigyelt szögmérete és vöröseltolódása között valóban kimutatható az a kapcsolat, amelyet az univerzumot leíró kozmológiai modellek előre jeleznek.
Megfejtették, honnan érkezhetett a valaha észlelt legenergikusabb neutrínó
A Földközi-tenger mélyére telepített KM3NeT detektor még 2023-ban észlelte a rekorder neutrínót. Kutatók szerint szupernehéz fekete lyukak által hajtott blazárokból érkezhetett.
Sötét anyagból álló kozmikus palacsintában lebeghet a Tejútrendszer
Galaxisunk és közvetlen szomszédaink egy hatalmas, lemezszerű sötétanyag-struktúrában helyezkedhetnek el egy friss kutatás szerint, ami több furcsa kozmikus jelenségre is magyarázatot adhat.
Rejtély, hogy miért változtatja színét és fényességét a legnagyobb ismert csillag
A Nagy Magellán-felhőben található WOH G64 csillagászati léptékben pillanatoknak számító pár évtized alatt jelentősen megváltozott.
Egyedülálló betekintést enged az univerzum fejlődésébe a valaha megfigyelt legősibb galaxishalmaz
A szenzációs felfedezést ismertető tanulmány első szerzője Bogdán Ákos, a Harvard és a Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa.
Megfejtették, hogyan jöhettek létre a világegyetem első szupernehéz fekete lyukai
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
A most felfedezett „második generációs” fekete lyukak is Einsteint igazolják
A LIGO-Virgo-KAGRA együttműködés kutatói eddig nem ismert objektumokat azonosítottak.
Egyre közelebb kerülnek a tudósok a sötét anyag létének megerősítéséhez
A sötét anyag létét csak indirekt módon, a látható anyagra gyakorolt gravitációs hatása révén lehet kimutatni, és ez már nincs is messze.
A fekete lyukak jelenthetik a kulcsot a világegyetem nagy részét alkotó sötét anyag kutatásában
Az Eseményhorizont Teleszkóp nagy felbontású képeinek elemzésével és szimulációk futtatásával vizsgálták, hogy milyen körülmények között észlelhető a rejtélyes sötét anyag.
A Hawking-sugárzás fedheti fel az ütköző fekete lyukak kozmikus morzsáit
Egy új elmélet szerint a fekete lyukak ütközésének aszteroida méretű maradványai betekintést engednek a téridő kvantumszerkezetébe, egy új fizika alapjait megteremtve.
Már nem is szuper-, hanem ultramasszív az 5 milliárd fényévre felfedezett gigantikus fekete lyuk
Az SDSS J1148+1930 galaxis 36 milliárd naptömegű objektuma a jelenleg érvényes elméletek mérethatárait feszegeti.
Sötétanyag-részecskét észlelhetett egy európai neutrínóteleszkóp
Két évvel ezelőtt a KM3NeT neutrínóteleszkóp egy addig sosem látott energiájú részecskét észlelt. Most egy kutatócsoport azt állítja, hogy ez a rejtélyes sötét anyag nyoma lehet. Mások szerint csak egy furcsán viselkedő neutrínó volt.
Felfedezhették az univerzum legerősebb részecskeütköztetőit
Az Astronomy & Astrophysics folyóirat által elfogadott, de még nem publikált tanulmány szerzői azt állítják, hogy a szupernóva-maradványok képesek a PeVatron „üzemmódra”.