Megdöbbentően hasonlít a Tejútrendszerre egy ősi galaxis
A csillagrendszer fénye 12 milliárd év alatt ért el a Földre, így abban az állapotában látható, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt.
kozmológia
Itt az újabb bizonyíték, hogy az univerzum 13,8 milliárd éves
A chilei Atacama Kozmológiai Teleszkóp felvételei alapján egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az univerzum legkorábbi portréját, amely megerősíti a korábbi elképzeléseket a világegyetem születéséről.
1,4 milliárd fényéven át húzódó falat találtak az univerzumban
A Déli-sarki fal nevű kozmikus struktúrát több ezer galaxis gravitációja tartja egyben, és eddig csak azért nem fedezték fel, mert a Tejút épp kitakarja.
Egyre több jel mutat arra, hogy haldokló csillagoknak köszönhetjük az életet a Földön
Egy új kutatás szerint galaxisunkban a fehér törpecsillagok állítják elő a szénatomok nagy részét, amelyek elengedhetetlenek az élet kialakulásához.
Léteznek-e tüköruniverzumok, és ha igen, miért nem?
Egyelőre több a kérdés, mint a válasz, de néha nem árt, ha a tudományban is szabadon engedjük fantáziánkat.
Meglepően békés a Naprendszertől mindössze ezer fényévre található, most felfedezett fekete lyuk
A szabad szemmel is látható, hármas rendszerben elhelyezkedő égitest minden más eddig ismert fekete lyuknál közelebb van a Naprendszerhez. A láthatatlan harmadik tag jelenlétét az Európai Déli Obszervatórium csillagászai a rendszer két szokványos csillagának mozgása alapján igazolták.
Miért dominál az univerzumban az anyag az antianyag felett?
Amerikai, japán, kanadai és német részecskefizikusok a Physical Review Letters folyóiratban megjelent tanulmányukban arra keresik a választ, hogyan jöhet létre és hogyan mutatható ki a szimmetriatörés.
Nem kozmikus ütközések alakították ki a Naprendszert
OIyan eredményeket hozott a Kuiper-öv távoli objektuma, az Arrokoth vizsgálata, amelyek akár a kozmológiai elméleteket is átírhatják. Kiderült, hogy a bolygókeletkezés békés kozmikus folyamat lehetett, és a szerves anyagok is rendkívül ősiek a Naprendszerben.
A csillagbölcsőkben keletkező foszfort is az üstökösök szállították a Földre
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
A gravitációs hullámok hatása tetten érhető a tengerek árapályában
Dél-afrikai asztrofizikusok szerint az Einstein által megjósolt, de mérésekkel csak pár éve igazolt gravitációs hullámok pontosabban írják le a világtengerek szintjének periodikus ingadozását, mint az eddigi elméletek.
Akkora fekete lyukat fedeztek fel, amekkora elméletileg nem is létezhetne
A 70 naptömegnyi értékre még nem talált magyarázatot az objektumot felfedező nemzetközi kutatócsoport.
Még annál is gyorsabban tágul az univerzum, mint azt eddig gondoltuk
A Hubble-állandó még a két hónapja publikáltnál is magasabb. Magyarán a világegyetem jelentősebb gyorsulással fúvódik fel, mint azt eddig sejtettük.
Georges Lemaître, az ősrobbanás-elmélet atyja
Raffai Péter előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
Gyorsabban tágul az univerzum, mint eddig hittük
A jelenleg elfogadott kozmológiai modell szerint a sötét energia antigravitációs hatása miatt tágul egyre gyorsulva az univerzum. A gyorsulás sebességét most új módszerrel pontosította egy asztrofizikusokból és csillagászokból álló nemzetközi csapat.
A törpegalaxisok vizsgálata a sötét anyag rejtélyére is fényt deríthet
A sötét anyag mozgását és hőmérsékletváltozását észlelték több törpegalaxisban amerikai, brit és német csillagászok. Az év első napjaiban publikált felfedezés közelebb vihet az univerzum közel harmadát kitevő rejtélyes anyag mibenlétének kiderítéséhez.
Magyar fizikusok mesterséges neuronhálózattal erednek a rejtélyes sötét anyag nyomába
Az ELTE TTK Fizikai Intézetének kutatói egy mesterséges neuronhálózaton alapuló módszerrel minden eddiginél több információt tudnak kinyerni az univerzum gravitációs lencsézéssel készített háromdimenziós térképéből.
Stephen Hawking testamentuma szerint az univerzum egyszerűbb srófra jár, mint azt eddig gondolták
A napokban hozták nyilvánosságra a márciusban elhunyt fizikus utolsó, tudományos végrendeletnek is beillő munkáját, amely a húrelmélet és a holografikus elv matematikai apparátusával igyekszik rendet vágni az einsteini relativitáselmélet és kvantumfizika egymásnak feszülése miatt számos ellentmondással terhelt 21. századi kozmológiában.
A sötét energia rejtélyére deríthetnek fényt a most felfedezett kozmológiai vakuk
72 titokzatos kozmológiai jelenség volt a 2018-as Európai Csillagászati és Űrkutatási Hét slágertémája. A szupernóvák fényerejével bíró, ám azoknál jóval rövidebb élettartamú felvillanások mibenléte még nem tisztázott, de a feltételezések szerint közük van az univerzum létét és működését alapvetően meghatározó rejtélyes sötét energiához.
Stephen Hawking tudja, mi volt az ősrobbanás előtt: semmi
Az univerzum leglényegét kutató 76 éves elméleti fizikus az amerikai sztártudósnak, Neil deGrasse Tysonnak adott televíziós interjújában beszélt az idők kezdete előtti időkről.