Mi van ott, ahol nincs semmi?
Mi van az univerzimban ott, ahol nincsenek se csillagok, se bolygók, se földönkívüliek, se részecskék, se sugárzás? Kvantumvákuum, amit vákuumenergia tölt ki. Ebből származhat a titokzatos sötét energia is.
kozmológia
Nyugalom, a James Webb űrteleszkóp nem cáfolta meg az ősrobbanás elméletét
Néhány kutatócsoport váratlanul nagy és komplex ősi galaxisokat azonosított az emberiség eddigi legnagyobb űrteleszkópjának első felvételein. Kovács András asztrofizikus szerint azonban a felfedezések még igazolásuk esetén sem feltétlenül jelentenék azt, hogy el kell vetni a ma elfogadott kozmológiai modellt.
Magyar kutatócsoportok is csatlakoztak az Einstein Teleszkópot fejlesztő nemzetközi együttműködéshez
A gravitációs hullámokat a jelenlegi berendezéseknél is érzékenyebben észlelő, évek óta tervezett detektor Olaszországban vagy Hollandiában épülhet meg.
Extra dimenziók részecskéi alkothatják a rejtélyes sötét anyagot
Olasz és dél-koreai elméleti fizikusok akkor bukkantak a masszív gravitonok nyomára, amikor az ismert három térdimenzió és az idő mellett régóta feltételezett további dimenziók bizonyítékai után kutattak.
Karikó Katalinnak és a Gömböcnek köszönhető a forradalmi amerikai találmány, a lenyelhető vakcina
Az MIT tudósai két egymástól távol eső tudományterület alapkutatási eredményeit felhasználva fejlesztik terápiás eljárásukat. A meglepő együttállásról a két ihletadó magyar kutatót, Karikó Katalint és Domokos Gábort kérdeztük.
Eddig nem ismert rejtélyes csillagtípust azonosítottak német asztrofizikusok
A Tübingeni Egyetem csillagászai által felfedezett égitestek felszínét jórészt szén és oxigén alkotja, miközben a mélyükben még elegendő hélium található az ismert magfúziós folyamatokhoz. Mindez alaposan átírja a csillagok evolúciójáról alkotott eddigi elméleteket.
Magyar asztrofizikus vezetésével végzett kutatás segít feltárni a sötét energia titkait
A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet kutatója, Kovács András és kollégái megerősítették egy hatalmas, az átlagosnál kevesebb galaxist tartalmazó tér létezését. Az Eridanus csillagkép felé található szupervoid révén megérthetjük az univerzum korai folyamatait és a sötét anyag természetét.
Először észlelték a rejtélyes X-részecskéket a Nagy Hadronütköztetőben létrehozott őslevesben
A Massachusetts Institute of Technology kutató gépi tanuláson alapuló módszerekkel közel száz olyan részecskét azonosítottak a kvark-gluon plazma felvillanásaiban, mint amilyenek az univerzum születését követő pillanatokban keletkeztek.
Először figyelték meg, ahogy csillagok születését indítja be egy fekete lyuk
A Hubble-űrtávcsővel sikerült megfigyelni, ahogy a viszonylag közeli törpegalaxis, a Henize 2-10 középpontjában található szupermasszív fekete lyuk csillagkeletkezést indít be. Kun Emma csillagász szerint az eredmények a galaxisok evolúcióját, a szupermasszív fekete lyukakat és a kozmikus neutrínókat is segíthetnek jobban megérteni.
Egy törpegalaxis közepén felfedezett szupermasszív fekete lyuk felülírja az eddigi csillagászati elméleteket
Az asztrofizikusok eddig úgy tartották, hogy a szupermasszív fekete lyukak a galaxisok ütközésekor jönnek létre, méretük pedig a találkozó kozmikus objektumok méretének függvénye. A 820 ezer fényévre található Leo I nevű törpegalaxis megfigyelése azonban valami egész mást mutat.
Itt a minden korábbinál részletesebb univerzum-szimuláció, amely térkép és időgép is egyben
A bárki által ingyenesen letölthető szimulációt a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium ATERUI II szuperszámítógépén egy év alatt építették fel, ehhez 20 millió szuperszámítógépes munkaóra alatt 3 petabájtnyi adatot generáltak.
Így csavarodik meg a téridő, amikor két szupermasszív fekete lyuk találkozik
A NASA bámulatos vizualizációja a klímamodellekhez fejlesztett Discover szuperszámítógép kalkulációin alapul.
A fizikai fényszennyezés mellett a szellemi elhomályosulás is megjelent
Az ég szemlélésének napi gyakorlata már régen nem része a filozófiának, megszűnése a csillagászatban azonban új jelenség: a digitális technológia általánossá válásának következménye. „Az ég megfigyelőinek korszaka ezzel véget ér – írja Aleks Scholz – az új eget mérnökök és programozók »alkotják«”.
Az ismert világegyetem legtávolabbi rádióforrása az ősrobbanás után 780 millió évvel keletkezett
A P172 18 jelű kvazár a számítások szerint 580-szor annyi energiát bocsát ki, mint a teljes Tejútrendszer.
Hajtóvadászat indult egy visszahúzódó szupermasszív fekete lyuk után
A csillagászok azt feltételezték, hogy a 2,7 milliárd fényévre található Abell 2261 galaxishalmaz közepén található szupermasszív fekete lyuk tömege akár százmilliárdszorosa is lehet a Nap tömegének. Csakhogy a megfigyelések nem támasztják alá mindezt: nyoma sincs annak, hogy ott is van, aminek ott kellene lennie.
Az univerzum átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik
Egy nemzetközi kutatócsoport méréseken alapuló összehasonlító elemzése szerint az elmúlt 10 milliárd évben több mint tízszeresére nőtt a kozmikus gáz átlaghőmérséklete a világegyetemben.
Évtizedes talányra derült fény: magnetár neutroncsillagok okozhatják a titokzatos gyors rádiókitöréseket
A csillagászat egyik legnagyobb rejtélyét oldhatja meg egy tejútrendszeren belülről származó gyors rádiókitörés, amit idén áprilisban két független rádióteleszkóp-rendszer is érzékelt.
A Big Bounce lenne az új Big Bang?
Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mi történt az univerzumban a mikrohullámú háttérsugárzás kialakulása előtt, de a Max Planck Intézetben dolgozó Ijjas Anna nevével is fémjelzett új elmélet más magyarázatot ad a világ kezdetére, mint az ősrobbanást feltételező teória.
Megdöbbentően hasonlít a Tejútrendszerre egy ősi galaxis
A csillagrendszer fénye 12 milliárd év alatt ért el a Földre, így abban az állapotában látható, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt.
Itt az újabb bizonyíték, hogy az univerzum 13,8 milliárd éves
A chilei Atacama Kozmológiai Teleszkóp felvételei alapján egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az univerzum legkorábbi portréját, amely megerősíti a korábbi elképzeléseket a világegyetem születéséről.
1,4 milliárd fényéven át húzódó falat találtak az univerzumban
A Déli-sarki fal nevű kozmikus struktúrát több ezer galaxis gravitációja tartja egyben, és eddig csak azért nem fedezték fel, mert a Tejút épp kitakarja.
Egyre több jel mutat arra, hogy haldokló csillagoknak köszönhetjük az életet a Földön
Egy új kutatás szerint galaxisunkban a fehér törpecsillagok állítják elő a szénatomok nagy részét, amelyek elengedhetetlenek az élet kialakulásához.
Léteznek-e tüköruniverzumok, és ha igen, miért nem?
Egyelőre több a kérdés, mint a válasz, de néha nem árt, ha a tudományban is szabadon engedjük fantáziánkat.
Meglepően békés a Naprendszertől mindössze ezer fényévre található, most felfedezett fekete lyuk
A szabad szemmel is látható, hármas rendszerben elhelyezkedő égitest minden más eddig ismert fekete lyuknál közelebb van a Naprendszerhez. A láthatatlan harmadik tag jelenlétét az Európai Déli Obszervatórium csillagászai a rendszer két szokványos csillagának mozgása alapján igazolták.
Miért dominál az univerzumban az anyag az antianyag felett?
Amerikai, japán, kanadai és német részecskefizikusok a Physical Review Letters folyóiratban megjelent tanulmányukban arra keresik a választ, hogyan jöhet létre és hogyan mutatható ki a szimmetriatörés.
Nem kozmikus ütközések alakították ki a Naprendszert
OIyan eredményeket hozott a Kuiper-öv távoli objektuma, az Arrokoth vizsgálata, amelyek akár a kozmológiai elméleteket is átírhatják. Kiderült, hogy a bolygókeletkezés békés kozmikus folyamat lehetett, és a szerves anyagok is rendkívül ősiek a Naprendszerben.
A csillagbölcsőkben keletkező foszfort is az üstökösök szállították a Földre
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
A gravitációs hullámok hatása tetten érhető a tengerek árapályában
Dél-afrikai asztrofizikusok szerint az Einstein által megjósolt, de mérésekkel csak pár éve igazolt gravitációs hullámok pontosabban írják le a világtengerek szintjének periodikus ingadozását, mint az eddigi elméletek.
Akkora fekete lyukat fedeztek fel, amekkora elméletileg nem is létezhetne
A 70 naptömegnyi értékre még nem talált magyarázatot az objektumot felfedező nemzetközi kutatócsoport.
Még annál is gyorsabban tágul az univerzum, mint azt eddig gondoltuk
A Hubble-állandó még a két hónapja publikáltnál is magasabb. Magyarán a világegyetem jelentősebb gyorsulással fúvódik fel, mint azt eddig sejtettük.
Georges Lemaître, az ősrobbanás-elmélet atyja
Raffai Péter előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
Gyorsabban tágul az univerzum, mint eddig hittük
A jelenleg elfogadott kozmológiai modell szerint a sötét energia antigravitációs hatása miatt tágul egyre gyorsulva az univerzum. A gyorsulás sebességét most új módszerrel pontosította egy asztrofizikusokból és csillagászokból álló nemzetközi csapat.
A törpegalaxisok vizsgálata a sötét anyag rejtélyére is fényt deríthet
A sötét anyag mozgását és hőmérsékletváltozását észlelték több törpegalaxisban amerikai, brit és német csillagászok. Az év első napjaiban publikált felfedezés közelebb vihet az univerzum közel harmadát kitevő rejtélyes anyag mibenlétének kiderítéséhez.
Magyar fizikusok mesterséges neuronhálózattal erednek a rejtélyes sötét anyag nyomába
Az ELTE TTK Fizikai Intézetének kutatói egy mesterséges neuronhálózaton alapuló módszerrel minden eddiginél több információt tudnak kinyerni az univerzum gravitációs lencsézéssel készített háromdimenziós térképéből.
Stephen Hawking testamentuma szerint az univerzum egyszerűbb srófra jár, mint azt eddig gondolták
A napokban hozták nyilvánosságra a márciusban elhunyt fizikus utolsó, tudományos végrendeletnek is beillő munkáját, amely a húrelmélet és a holografikus elv matematikai apparátusával igyekszik rendet vágni az einsteini relativitáselmélet és kvantumfizika egymásnak feszülése miatt számos ellentmondással terhelt 21. századi kozmológiában.
A sötét energia rejtélyére deríthetnek fényt a most felfedezett kozmológiai vakuk
72 titokzatos kozmológiai jelenség volt a 2018-as Európai Csillagászati és Űrkutatási Hét slágertémája. A szupernóvák fényerejével bíró, ám azoknál jóval rövidebb élettartamú felvillanások mibenléte még nem tisztázott, de a feltételezések szerint közük van az univerzum létét és működését alapvetően meghatározó rejtélyes sötét energiához.
Stephen Hawking tudja, mi volt az ősrobbanás előtt: semmi
Az univerzum leglényegét kutató 76 éves elméleti fizikus az amerikai sztártudósnak, Neil deGrasse Tysonnak adott televíziós interjújában beszélt az idők kezdete előtti időkről.