Amerikai kutatók közel 6 millió galaxis eloszlását térképezték fel 11 milliárd éves távlatban, hogy megnézzék, az általános relativitáselmélet univerzális-e. Úgy tűnik, az.
Egy most publikált elméleti modell szerint az emberiség által lakott világegyetem nem az az optimális közeg, amelyben egyszerre többféle életforma is kialakulhatna.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
Szenzációs információkkal szolgálnak az európai, japán és amerikai együttműködésben működő röntgentávcső első megfigyelési eredményei.
Ahhoz, hogy megmérjük, milyen messze vannak tőlünk a csillagok, minden hétköznapi berögződést el kell felejtenünk, és Einstein nyomdokaiba kell lépnünk, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője, akivel a Naprendszerünktől a legtávolabbi galaxisokig kalandoztunk.
A kutatók valós időben látták, ahogy a távoli galaxis magjában aktivizálódik a Napnál egymilliószor nagyobb tömegű fekete lyuk, és elkezdi magába szippantani a körülötte lévő anyagot.
A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
A standard modellben a világegyetem gyorsulva tágul a végtelenségig, és fokozatosan egyre hűvösebb és sötétebb lesz. De mi van, ha valami nem stimmel az elfogadott kozmológiai modellel? Kovács András és kutatócsoportja a kozmikus voidok szimulálásával indul a rejtély nyomába.
Or Graur asztrofizikus most publikált összehasonlító elemzése szerint az ég istennője a galaxis térképe is egyben.
A tavaly nyáron indított Euclid optikai elemeire jég rakódott le, így ki kellett olvasztani. A procedúrát hónapokig tervezgették a mérnökök, és végül sokkal jobban sikerült, mint várták.
A Fermilab kutatói úgy vélik frappáns megoldást találtak az egyik legnagyobb kozmológiai talányra.
2019 decembere és 2020 júniusa között több mint 900 ezer egyedi forrást azonosított az eROSITA tudományos konzorcium égboltfelmérő projektje.
A csillagászok eddig azt feltételezték, hogy a most azonosított molekulák csak a világegyetem későbbi időszakában keletkezhettek.
A Jonathan Oppenheim, a University College London professzora által felvetett magyarázat megszűntetné a relativitás- és a kvantumelmélet összeegyeztethetetlenségét.
Az FRB 20220610A néven lajstromozott 8 milliárd évvel ezelőtti esemény közelebb vihet a kozmológia egyik rejtélyének megfejtéséhez.