Egyedülálló betekintést enged az univerzum fejlődésébe a valaha megfigyelt legősibb galaxishalmaz
A szenzációs felfedezést ismertető tanulmány első szerzője Bogdán Ákos, a Harvard és a Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa.
kozmológia
Megfejtették, hogyan jöhettek létre a világegyetem első szupernehéz fekete lyukai
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
A most felfedezett „második generációs” fekete lyukak is Einsteint igazolják
A LIGO-Virgo-KAGRA együttműködés kutatói eddig nem ismert objektumokat azonosítottak.
Egyre közelebb kerülnek a tudósok a sötét anyag létének megerősítéséhez
A sötét anyag létét csak indirekt módon, a látható anyagra gyakorolt gravitációs hatása révén lehet kimutatni, és ez már nincs is messze.
A fekete lyukak jelenthetik a kulcsot a világegyetem nagy részét alkotó sötét anyag kutatásában
Az Eseményhorizont Teleszkóp nagy felbontású képeinek elemzésével és szimulációk futtatásával vizsgálták, hogy milyen körülmények között észlelhető a rejtélyes sötét anyag.
A Hawking-sugárzás fedheti fel az ütköző fekete lyukak kozmikus morzsáit
Egy új elmélet szerint a fekete lyukak ütközésének aszteroida méretű maradványai betekintést engednek a téridő kvantumszerkezetébe, egy új fizika alapjait megteremtve.
Már nem is szuper-, hanem ultramasszív az 5 milliárd fényévre felfedezett gigantikus fekete lyuk
Az SDSS J1148+1930 galaxis 36 milliárd naptömegű objektuma a jelenleg érvényes elméletek mérethatárait feszegeti.
Sötétanyag-részecskét észlelhetett egy európai neutrínóteleszkóp
Két évvel ezelőtt a KM3NeT neutrínóteleszkóp egy addig sosem látott energiájú részecskét észlelt. Most egy kutatócsoport azt állítja, hogy ez a rejtélyes sötét anyag nyoma lehet. Mások szerint csak egy furcsán viselkedő neutrínó volt.
Felfedezhették az univerzum legerősebb részecskeütköztetőit
Az Astronomy & Astrophysics folyóirat által elfogadott, de még nem publikált tanulmány szerzői azt állítják, hogy a szupernóva-maradványok képesek a PeVatron „üzemmódra”.
Bejutott az antigravitáció a magyar fizika elefántcsonttornyába, de ez kevés lesz ahhoz, hogy komolyan vegyék
Hétfő délután először adhatta elő fizikusok előtt a sötét anyagot és a sötét energiát kiváltó antigravitációs elméletét Rockenbauer Antal professzor emeritus. Bár a kutatók körében nem aratott nagy sikert, az esemény szép példája volt annak, hogy milyen az egészséges tudományos diskurzus.
Régóta fennálló kozmológiai elmélet dőlhet meg: friss adatok szerint gyengül az univerzum tágulásáért felelős sötét energia
Ha sikerül bizonyítani a felfedezést, akkor a Nagy Fagy helyett a Nagy Reccs lehet a világegyetem végső sorsa.
Váratlan felfedezést tettek a James Webb űrtávcsővel: a távoli galaxisok többsége azonos irányban forog
A galaxisok kétharmada az óramutató járásával megegyező irányban forog. Ez arra is utalhat, hogy hiányos az eddigi kozmológiai modellünk.
Einstein-gyűrűt találtak egy „közeli” galaxisban magyar csillagászok
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai az Euclid űrteleszkóp nemzetközi stábjában dolgozva bukkantak a gravitációs lencsére.
„Mintha egy szuperintelligens lény megbabrálta volna a fizikát, a kémiát és a biológiát”
Hogyan keletkezett az élet? Teremtették a világegyetemet, életre-hangolták, vagy magától életre hangolódott? Bár elképzelhető, hogy a megfigyelések és kísérletek nyomán a fizika megalkotja a lét kezdetét tisztázó elméletet, ezzel a hit és a tudomány vitája nem ér véget.
Így néz ki az univerzum az eddigi legnagyobb szuperszámítógépes szimuláción
A kozmológiai időgépként szolgáló világegyetem-térkép fizikai alapjait és algoritmusait évekig finomították a kutatók, a szimuláció így a hagyományos mellett a sötét anyag több milliárd éves evolúcióját is feltárja.