Az olvasók szerint elképesztő állapotok uralkodnak az Országos Széchényi Könyvtárban

„Amikor gróf Széchényi Ferenc, »a legnagyobb magyar« édesapja 1802. november 25-én tett önzetlen adományával megalapította a mai Országos Széchényi Könyvtár jogelődjét, már a kortársak is úgy érezték, hogy a nemzeti művelődés kulcsfontosságú pillére jött létre. Mi, a humán tudományok különböző területein dolgozó egyetemi oktatók, diákok, kutatók és a könyvtár olvasói közösségének más tagjai ezt kétszáz év múltán is így látjuk, most mégis azzal kell szembesülnünk, hogy ez a patinás, de mégis a jövőbe tekintő intézmény és a magyar kultúrában játszott kiemelkedő szerepe komoly veszélybe került” – kezdődik az a nyílt levél, amelyet a nemzeti könytár olvasói Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének címeztek.

A levél felsorolja a könytárlátogatók friss élményeit. Ezek szerint

  • a Kézirattár és a Régi Nyomtatványok Tára állományának jelentős része több mint egy hete elérhetetlen, mert a mélyraktárba vezető gyorslift meghibásodott, és a liftszerelő a cég a könyvtár „rossz adós” volta miatt nem hajlandó kiszállni; 
  • az új olvasók a beiratkozáskor néhány napja papír olvasójegyet kapnak, mert átmenetileg nincs műanyag kártya;
  • a könyvtár mintegy négyszáznyolcvan dolgozójának negyven százaléka minimálbért kap munkájáért, a doktori fokozattal rendelkező munkatársak fizetése pedig átlagosan bruttó 250 ezer forint;
  • az 1985-ben birtokba vett épület mostanra gépészetileg teljesen elavult, a nyílászárók megvetemedtek, a liftek életveszélyesek, a bútorzat (ideértve a közösségi tereket, olvasótermi, kiállítási és konferenciatereket is) az 1985-ös állapotokat őrizte meg;
  • a nyolcadik emeleten rákkeltő azbeszt került elő, amelynek eltávolítása újabb anyagi terhet ró az intézményre;
  • az intézmény nemcsak forrás-, hanem erőforrás- és kapacitáshiánnyal is küzd, a nevetségesen alacsony bérek miatt napi szintűvé lett a más intézményekbe való elvándorlás.

A levélírók felhívják a címzett figyelmét arra, hogy az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) „nem pusztán olyan kincseink őrzője, mint a Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom vagy éppen a Himnusz kézirata, hanem a magyar kultúra töretlen lendületű gyarapítója is: digitális adatszolgáltató, tudományos kutatóintézet, nemzetközi viszonylatokban is értékes szakkönyvkiadó, múzeumi engedéllyel rendelkező kiállítóhely, a könyvtártudomány hazai és Kárpát-medencei fellegvára és szervezője, valamint több kitűnő (intézményi együttműködés révén is támogatott) tudományos műhely otthona”. Amennyiben a közművelődési profilját modern múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, kiállításokkal és kultúrtörténeti programsorozattal bővítő intézmény „működése akár átmenetileg is ellehetetlenülne, az az egész magyar nemzeti kultúrát érzékenyen érintené”.

Korábban az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk az OSZK-val és más könyvtárakkal:

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.