102 éve, a spanyolnátha-járvány idején éppen olyan káosz volt az fejekben, mint ma, ami nem csoda, hiszen eleinte cenzúrázták a híreket, a hatóságok pedig bagatellizálták a betegséget. A lapok csak jelentős késéssel számoltak be a valódi veszélyről, amivel egy idő után már viccelni sem lehetett.
A cenzúra és a titkolózás ellenére már az elkövetés után nyilvánvaló volt, hogy a Népszava szerkesztőjét, Somogyi Bélát és újságíróját, Bacsó Bélát fővezéri parancsra tették el láb alól fegyveres különítményesek 1920 februárjában. A nyomozati eredmények ellenére az elkövetők számonkérése egyetlen kivétellel elmaradt.
1910-ben a magyarországi lapok olyan sikeresen temettek el idő előtt egy Nobel-díjas norvég írót, hogy a hír német nyelvű újságokat is megfertőzött. Bjørnstjerne Bjørnson a kisebbségi jogok elszánt híveként előbb védte, majd támadta a magyarságot. Ha más néven is, de a bjørnsonozás ma sem ismeretlen a bűnbakra vágyó hazai és világsajtóban.
Nyögvenyelősen kezdődött a húszas években a filmipar egyik nagy innovációja, a hangosfilm története: nemcsak a beszédben gyenge színészek hullottak ki miatta, hanem számos egyéb érdeket is sértett. Igazi szenzáció volt, amikor 1929-re Magyarországot is meghódította, és Horthy Miklós angolul üzent Amerikának.
A Kommunisták Magyarországi Pártja a szocdem Népszava székházának ostromával már egy hónappal korábban elpróbálta a puccsot, hogy aztán a nyomdászok sztrájkja miatt sajtómentes március 21-én átvegye a hatalmat és kikiáltsa a proletárdiktatúrát.
Össznemzeti gyász, tömegeket megmozgató, emelkedett temetés, iskolából kitörő diákok: száz éve halt meg Ady Endre, korának egyik legnagyobb hazai sztárja, „a forradalom Petőfije”.
102 évvel ezelőtt nagyban zajlott az első világháború, illett hát a szövetséges Németországéihoz igazítani a magyar órákat. Lett is felfordulás!
1918 szeptemberében a harctéri tudósítások mellett az újabb és újabb kártyabotrányok hírei mozgatták meg az újságolvasók fantáziáját. A „nagy háború” végére a gazdaságilag is kimerült hátországban tömegeket babonázott meg a könnyű pénz ígérete, és a monarchia végóráiban virágzott a hamiskártyás-kultúra.
Nyolcvan éve, augusztus 29-i halála után három nappal tartották a legendás író temetését a Kerepesi úti temetőben. Slusszpoénnal!
Bár a közvelekedés szerint nem tudott idegen nyelveket, a volt pártfőtitkár könyvei között zavarba ejtően sok angol nyelvtan, szótár, értelmező szótár, idiómagyűjtemény és szlengszótár, sőt angol nyelvű Biblia is akadt. Kádár első komolyabb olvasásélménye Engels Anti-Dühring című munkája volt, amit egy amatőr sakkversenyen nyert.
Kommunista, nyugatos, különutas, idegbeteg, Kossuth-díjas, mellőzött, szovjetellenes, kispolgári szemléletű, szatirikus, antiszemita, szociográfus, rendszeridegen – Nagy Lajos a 20. századi magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja volt.
54 éve rendezték meg először a magyar költészet napját, amit a kezdeményező lírikusok spontán és költői művészeti ünnepnek képzeltek, de az állam pillanatok alatt kisajátította. 1988-ig kellett várni a méltó ünnepre.
Mi köze Einsteinnek és Arany Jánosnak a píhez? Kevesebb, mint gondolnád!