Hatalmas fejtörést okozott, és kis híján káoszba fulladt az első óraátállítás Magyarországon
102 évvel ezelőtt nagyban zajlott az első világháború, illett hát a szövetséges Németországéihoz igazítani a magyar órákat. Lett is felfordulás!
Serf András összes cikke
A kártya hőskora Magyarországon: Csekonics milliói és a makaón nyert Nobel-díj
1918 szeptemberében a harctéri tudósítások mellett az újabb és újabb kártyabotrányok hírei mozgatták meg az újságolvasók fantáziáját. A „nagy háború” végére a gazdaságilag is kimerült hátországban tömegeket babonázott meg a könnyű pénz ígérete, és a monarchia végóráiban virágzott a hamiskártyás-kultúra.
Igazán karinthysra sikeredett Karinthy Frigyes temetése
Nyolcvan éve, augusztus 29-i halála után három nappal tartották a legendás író temetését a Kerepesi úti temetőben. Slusszpoénnal!
Rejtő, García Márquez, Playboy: Kádár János könyvtárának legféltettebb titkai
Bár a közvelekedés szerint nem tudott idegen nyelveket, a volt pártfőtitkár könyvei között zavarba ejtően sok angol nyelvtan, szótár, értelmező szótár, idiómagyűjtemény és szlengszótár, sőt angol nyelvű Biblia is akadt. Kádár első komolyabb olvasásélménye Engels Anti-Dühring című munkája volt, amit egy amatőr sakkversenyen nyert.
Úr fia, de nem úr; cseléd fia, de nem paraszt
Kommunista, nyugatos, különutas, idegbeteg, Kossuth-díjas, mellőzött, szovjetellenes, kispolgári szemléletű, szatirikus, antiszemita, szociográfus, rendszeridegen – Nagy Lajos a 20. századi magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja volt.
József Attila államosítása: amikor először ültük meg a költészet napját
54 éve rendezték meg először a magyar költészet napját, amit a kezdeményező lírikusok spontán és költői művészeti ünnepnek képzeltek, de az állam pillanatok alatt kisajátította. 1988-ig kellett várni a méltó ünnepre.
A pí, Einstein és Arany János
Mi köze Einsteinnek és Arany Jánosnak a píhez? Kevesebb, mint gondolnád!