A Kommunisták Magyarországi Pártja a szocdem Népszava székházának ostromával már egy hónappal korábban elpróbálta a puccsot, hogy aztán a nyomdászok sztrájkja miatt sajtómentes március 21-én átvegye a hatalmat és kikiáltsa a proletárdiktatúrát.
Össznemzeti gyász, tömegeket megmozgató, emelkedett temetés, iskolából kitörő diákok: száz éve halt meg Ady Endre, korának egyik legnagyobb hazai sztárja, „a forradalom Petőfije”.
102 évvel ezelőtt nagyban zajlott az első világháború, illett hát a szövetséges Németországéihoz igazítani a magyar órákat. Lett is felfordulás!
1918 szeptemberében a harctéri tudósítások mellett az újabb és újabb kártyabotrányok hírei mozgatták meg az újságolvasók fantáziáját. A „nagy háború” végére a gazdaságilag is kimerült hátországban tömegeket babonázott meg a könnyű pénz ígérete, és a monarchia végóráiban virágzott a hamiskártyás-kultúra.
Nyolcvan éve, augusztus 29-i halála után három nappal tartották a legendás író temetését a Kerepesi úti temetőben. Slusszpoénnal!
Bár a közvelekedés szerint nem tudott idegen nyelveket, a volt pártfőtitkár könyvei között zavarba ejtően sok angol nyelvtan, szótár, értelmező szótár, idiómagyűjtemény és szlengszótár, sőt angol nyelvű Biblia is akadt. Kádár első komolyabb olvasásélménye Engels Anti-Dühring című munkája volt, amit egy amatőr sakkversenyen nyert.
Kommunista, nyugatos, különutas, idegbeteg, Kossuth-díjas, mellőzött, szovjetellenes, kispolgári szemléletű, szatirikus, antiszemita, szociográfus, rendszeridegen – Nagy Lajos a 20. századi magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja volt.
54 éve rendezték meg először a magyar költészet napját, amit a kezdeményező lírikusok spontán és költői művészeti ünnepnek képzeltek, de az állam pillanatok alatt kisajátította. 1988-ig kellett várni a méltó ünnepre.
Mi köze Einsteinnek és Arany Jánosnak a píhez? Kevesebb, mint gondolnád!