Már 23 életet megmentettek Magyarországon egy mobilapp segítségével

A magyar egészségügy nem feltétlenül kapcsolódik össze a fejekben az innovációval – mondta találóan Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója a tizedik SMART Konferencián kedden. Az előadó azonban arról akarta meggyőzni a konferencia közönségét, hogy az egyik leginnovatívabb állami szervezet Magyarországon az OMSZ – aminek ráadásul ő az első digitális bennszülött igazgatója. 

Az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért által szervezett konferenciának ez a szekciója ugyanis azzal foglalkozott, milyen innovációs hatásokat észlelnek, hogyan hasznosítják munkájukban a technológiai újdonságokat a különféle tudományágak képviselői, például az orvosok.

A mentőszolgálat 132 éve önkéntes egyesületként szerveződött meg, 1948-ban alakult állami szervezetté, és működése a főigazgató szerint hungarikum: máshol nincs országosan és egységesen szervezett, államilag finanszírozott mentőszolgálat. Az innovációs kényszer részben éppen ebből az adottságból fakad, és Csató szerint a szervezet 70 éve keresi is hajthatatlanul az újdonságokat. „Mi is egy logisztikai vállalat vagyunk, értéket szállítunk, az egészséget. Harminc másodpercen belül fogadjuk a hívást, erre még az Amazon sem képes.” 

Csató Gábor a SMART konferencián

A mentők például ma már dashboardokon (digitális, egyoldalas vizuális felületen) látják a napi teljesítményüket – innen sok más mellett az is kiderül, hogy Budapesten magas házak, vidéken meg hosszú utcák vannak, az átlagos mentőút a fővárosban 15 kilométer, vidéken pedig 40-45. De hasonlóan fontos, hogy két éve már mesterséges intelligencia segít a mentőállomások használatának optimalizálásában. Az algoritmus támogatja például a döntést, hogy kell-e az adott állomásra plusz mentőegység, és Csató szerint 2 százalékos tévedési aránnyal azt is képes megbecsülni, hogy bekövetkezik-e az adott területen baleset.

Mentésirányítás 1980-banFotó: Fortepan / Urbán Tamás

„Semmi más célunk nincs, mint hogy minél több életet mentsünk, és minél kevésbé kelljen minket hívni” – mondta Csató. Ezt szolgálják a technológiai újítások is, és az is, hogy az OMSZ a munkába mindinkább igyekszik bevonni a lakosságot is. 

Itt említendő az innovációnak aligha nevezhető, de népszerű és hatékony Facebook-oldaluk működtetése, de még érdekesebbek azok a mobilalkalmazások, amelyek közül az egyik, a SzívCity közösségi újraélesztő app segítségével konkrétan életeket menthet a lakosság. És ment is: Csató szerint már 23 ember köszönheti életét annak, hogy egy felelősségteljes polgártársa az app segítségével lokalizálta, és megkezdte az újraélesztését, miután bajba került. Az alkalmazás ugyanis beriaszt, és 500 méteren belül odanavigálja a használót ahhoz, aki rosszul lett, így az önkéntes életmentő akcióba léphet a mentők érkezéséig. A félautomata defibrillátorok térképét is tartalmazó alkalmazást már több mint húszezren töltötték le.

Csütörtökön pedig újabb alkalmazást mutat be az OMSZ, amely nem az önkéntes életmentőket, hanem a segítségre szorulókat célozza, és ősszel kezdi meg az éles működést – mondta Csató. Az ÉletMentő nevű alkalmazáson keresztül segítséget lehet hívni, vészhelyzetben elküldi azokat az adatokat, amelyeket a használó már korábban felvitt magáról a rendszerbe, így már több információval felszerelkezve érkezhetnek a mentők. Ha kisebb baj van, az app egyéb információkkal segít, például megmutatja a közeli kórházak, orvosi ügyeletek listáját, sőt az állatorvosi rendelőkét is.

Digitális technológia a sziámi ikrek szétválasztásában

Dr. Hudák István, a Honvéd kórház idegsebésze a közelmúltban Magyarországra hozott bangladesi sziámi ikrek, Rabia és Rukia szétválasztásának példáján mutatta be, hogyan szolgálhatja a technológia az orvostudományt. Hudák endovaszkuláris (azaz éren belüli) sebész, Moszkvában 1985-ben maga is részt vett az első endovaszkuláris műtéten, ahol az arteria femoralison, azaz a combverőéren keresztül érték el az agyi ereket, így ki tudták iktatni az agyi vérkeringésből a veszélyes szakaszokat. Később Hudák Magyarországon kezdte el alkalmazni a technikát, 1999-ben ő végzett először transzvénás behatolást.

Ami a fejüknél összenőtt sziámi ikreket illeti, az ő szétválasztásuk több nehéz műtétet igényel, és bár már három operáción túl vannak, jelen pillanatban is összenőve élnek. Az első két műtétet, ahol a lányok érrendszerét választották szét, Hudák és kollégái (mindhárman a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány képviseletében) Bangladesben végezték el tavaly nyáron. A lányok szerencséjére az agyuk és az artériáik is elkülönülnek, csak a koponyájuk és a vénarendszerük közös. Így is rendkívülii kihívás volt a 32 véna átirányítása és embolizálása, hogy létrejöjjön a saját érrendszer. A 32 egy ilyen helyzetben óriási szám.

Az AFP 2017. júliusi képe Rabiáról és Rukiáról, akikhez ekkor még nemzetközi orvosi segítséget vártak.Fotó: MUNIR UZ ZAMAN/AFP

Az agy jóval nehezebb terepet jelent egy endovaszkuláris sebésznek, mint a szív, hiszen „a szív egy izom, az agy viszont egy hatalmas komputer, ahol minden érnek fontos szerepe van”. A műtét megtervezésében nagyon sokat segítettek azok a nagy teljesítményű számítógéppel készített modellek, amelyekkel pontosan feltérképezhették az ikrek atipikus agyi ereit. 3D-s rekonstrukciót is készítettek a fejükről, amit MR-vizsgálattal vetettek egybe.

Számítógépes grafika az ikrek agyának közös vénarendszeréről.Fotó: Qubit / Dr. Hudák István

Az első két – egyenként hétórás – műtétet még Dakkában végezték el DSA-val, azaz digitális szubtrakciós angiográffal, a mostoha kórházi körülmények ellenére sikeresen. Az orvoscsoport először ballonkatéterrel tesztelte, hogy jó úton jár-e, majd következett maga az embolizáció. A kérdéses vénákba olyan speciális embolizáló anyagot juttattak, amely a vérrel érintkezve megszilárdul. A kétlépcsős agyi érszakasz-szétválasztás orvostudományi áttörést jelent, a tervezés és a kivitelezés új utakat nyithat meg az agyi érbetegségek, daganatok és a sziámi ikrek kezelésében.

Rabia és Rukia szétválasztásában a következő lépést már Budapesten tették meg, ez pedig a bőr tágítása. A majdani tényleges szétválasztás nagy csont- és bőrhiánnyal jár majd, ezért a Semmelweis Egyetemen tágító implantátumokat helyeztek be a fejbőr alá. A csonthiány miatt óriási a fertőzésveszély, ezért is volt tanácsos a további beavatkozásokat inkább Budapesten végezni. Három nappal a műtét után a gyerekek már jól voltak, nem lépett fel szövődmény.

A következő műtéttel megtörténik a koponya és az agy tényleges szétválasztása, majd a csontplasztika következik. Ha minden jól megy, Rabia és Rukia ez után megkezdheti külön is teljes életét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nyilvánosságra hozták a hírhedt Molotov–Ribbentrop-paktum titkos jegyzőkönyvének eredeti példányait

Május végén Moszkvában először publikálták az Európa felosztásáról rendelkező egyezmény és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött változatának eredeti példányait. A szovjet-német megnemtámadási szerződés nyilvános és titkos részeinek kalandos utóéletét Sz. Bíró Zoltán történész idézi fel.