A joviális médiakertészként számon tartott Bálint György századik születésnapjára megjelent interjúkötet megélhetővé teszi azt a szakirodalomban ritkán tárgyalt, 20. századi időszakot, amikor a középbirtokos agrárelit társadalmi és technológiai értelemben is élen járt a vidék modernizálásában. A későbbi erőszakos kollektivizálás vidéken súlyosabb következményekkel járt, mint a nagyvárosokban.
Vonatok késését csökkentő szenzor, időseknek társaságot nyújtó robot, autóbaleseteket megelőző okoskamera – Brüsszelben bemutatkoztak Európa legígéretesebb startupjai.
Véget ért a korszak, amikor a Nokia és az Ericsson uralhatta a techpiacot: mióta a hardver helyett a szoftver és a platformok mennek, az európai cégeknek esélyük sincs a mellettük elszáguldó nagyhatalmakkal szemben. Az EU most elkezdett gondolkodni a megoldáson.
Ha elfogadjuk, hogy szükséges egyfajta társadalmi kontroll és előzetes szabályozás, mielőtt rászabadítjuk közösségeinkre az újabb és újabb találmányokat, akkor a természettudósok mellett történészek, filozófusok, szociológusok, pszichológusok munkájára lesz szükség, írja Eszik Veronika, az ELTE BTK Atelier munkatársa.
Igenis van innováció a magyar egészségügyben. Az Országos Mentőszolgálat két éve használ mesterséges intelligenciát, a fejüknél összenőtt bangladesi ikrek szétválasztásánál pedig magyar orvoscsoport ért el a technológia segítségével áttörést az endovaszkuláris sebészetben.
A legjobbak után most az évezred eddigi legrosszabb technológiai újításait is összeszedte az MIT Technology Review, és nem kegyelmezett a népszerű termékeknek sem.
A tudomány szabadságának koporsóját a magánszektor bélelte ki, és a populizmus verheti bele az utolsó szöget. Az Eötvös csoport Fábri György kommunikációkutató tudományfilozófust és Havas Attila innovációpolitikát kutató közgazdászt hívta meg március 6-i nyílt vitájára.
Az MIT Technology Review 2001 óta minden évben közzétesz egy tízes listát arról, hogy a lap szerzői szerint melyek lesznek az adott év legfontosabb új technológiái. Idén először kértek fel vendégszerzőt, és nem is adták alább Bill Gatesnél.
Eddig azt hitték, rovarokat nem lehet beoltani, mert nincsenek antitestjeik. Két finn kutatónak azonban sikerült megtalálni az amúgy nem is túl bonyolult módszert.
A Szilícium-völgy orákulumaként ismert Tim O'Reilly legújabb könyvében, a WTF-ben védelmébe veszi a Facebookot és a Google-t, és a részvényesek uralta kapitalizmusra keni a magából kifordult világ bűneit. WTF?
A bevándorlók többet innoválnak és több külföldi technológiát visznek be az USA-ba, mint az őslakos amerikaiak. A Stanford kutatói szerint nekik köszönhető az elmúlt 40 év összes innovációjának csaknem harmada, jelentős részben azért, mert közvetett pozitív hatásuk átgyűrűzik munkatársaik termelékenységére. Közgázhíradó.
A változó metodológia eredménye lehet, hogy Magyarország tartotta helyezését a tekintélyes Doing Business versenyképességi rangsorban. Változatlan módszertannal és országlistával számolva 25 helyet csúsztunk volna vissza 2015 óta. A metodológiai tili-toli botrányt okozott közgazdász berkekben.
A széles körű lexikális tudás szép, de kevésbé számít, mint valaha: újfajta készségeket kellene kialakítani a gyerekekben, hogy boldoguljanak a technológiai forradalom által újrarajzolt globális munkaerőpiacon. Az OECD és az EU szakértői lázasan dolgoznak, hogy meghatározzák a kompetenciákat, amik segíthetnek a jövő munkavállalóin. Mit lép erre a magyar oktatás?
Duális neurális hálózat, mesterséges embrió, felhőalapú intelligencia. Az MIT Technology Review idén is listázta a legfontosobb élvonalbeli innovációkat.
Magyarország versenyképessége egy évtizede nem javult, a magyar innováció pedig létezik ugyan, de nem sok segítséget kap. Bojár Gábor, Chikán Attila, Lovász László és Pálinkás József vitázott pénteken a magyar gazdaság és a tudomány állapotáról.