Azonnali hatállyal lemondott a szegedi lézerközpont három tudományos tanácsadója

A vártnál nagyobb hullámokat vet a magyar fizikusközösségben a körülötte nemrégiben felbolydult állóvíz. Alig szavazták le titokban az amúgy tíz éve tervezgetett európai gigaprojekt, az Einstein teleszkóp Mátrába telepítését (amiről a Qubit írt elsőként), most egy már megépült kutatóközpont körül is gyűlnek a viharfelhők. 

A Qubit birtokába jutott dokumentumok szerint az alig két éve átadott szegedi lézerközpont, az ELI-ALPS tudományos tanácsadó testületének három tagja március 27-én váratlanul és azonnali hatállyal lemondott tisztségéről. 

Faigel Gyula magyar szerkezetkutató akadémikus, Reinhard Kienberger, a Müncheni Műszaki Egyetem és Gerhard G. Paulus, a jénai Friedrich Schiller Egyetem fizikusai, mint azt felmondólevelükben írták, úgy vélik, hogy az intézmény tudományos küldetése és jó hírneve veszélybe került. Miközben, mint írják, remélik, hogy az ELI-ALPS „mielőbb visszatér a korábban vállalt normarendszeréhez és küldetéséhez”, az intézmény vezetésében nemrégiben körvonalazódó új irányhoz semmilyen formában nem kívánnak asszisztálni. Kérik, hogy lemondásukat „az intézmény iránti elkötelezettségük jeleként értelmezzék”. Az általuk leginkább aggasztónak tartott jelenségek: 

  • Az intézmény működésének kiértékelését egyetlen emberre bízták.
  • A kiértékeléskor súlyos összeférhetetlenség állt fenn. 
  • Kiértékelés nélküli tudományos projekteket terveznek közpénzből.
  • Elsikkad az intézmény küldetése és jövője.
A 2017 közepén átadott ELI-ALPS épületForrás: Szegedi Tudományegyetem

Tudomány és politika a szegedi ELI-ALPS-ban

Noha felmondólevelükben a tanácsadó testületi tagok nem nevezték meg sem az általuk kifogásolt értékelést végző személyt, sem az összeférhetetlenség természetét, a lemondáshoz mellékeltek egy magyarázó levelet is, amely szintén birtokunkba jutott. Ebből az derül ki, hogy a távozó fizikusok alkalmatlannak tartják az intézmény vezetésére az ELI-ALPS ügyvezető igazgatójaként februárban kinevezett, korábban kizárólag banki és pénzügyi területen dolgozó Jakab Lászlót. Kifogásolják, hogy az új ügyvezető igazgató a tudományos tanácsadó testület bevonása nélkül egy új átvilágító testületet hozott létre, amely a fizikusok szerint nem felel meg a tudományos intézmények felügyelői testületeivel szemben támasztott nemzetközi követelményeknek. 

Jakab a kutatóintézet teljes átvilágítását is a tudományos tanácsadókat kizárva kezdeményezte, és a lemondólevél értelmében egyetlen emberre bízta azt. Sem a lemondólevél, sem a testületi tagok lemondását magyarázó dokumentum nem nevezi meg, hogy kire. 

Ehelyett az amúgy névtelen magyarázó levélben sokat sejtetően idéznek a Magyar Közlöny 2019. március 8-i számából. Ebből kiderül, hogy a kormány határozatban rögzítette „a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont kihasználtságáról és a kihasználtság növelése érdekében szükséges intézkedésekről” szőtt nagyszabású terveit. A közlönybeli összefoglaló értelmében a kutatóintézet kihasználtságát növelendő egy molekulárisujjlenyomat-vizsgáló központot indítanának. Ennek megvalósítására nem írtak ki pályázatot, viszont adnak rá öt év alatt összesen 20,4 milliárd forintot, plusz egy ingatlant. Utóbbi értékét nem rögzítették.

A szóban forgó eljárás kidolgozói azt ígérik, hogy a molekulárisujjlenyomat-vizsgálat forradalmasíthatja a rákdiagnosztikát. Nem ez az első eset, hogy az ELI-ALPS-ba valaki ilyesmit álmodik. Korábban, egészen pontosan a szegedi lézerközpont átadásakor Krausz Ferenc, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója már beszélt efféle lehetőségekről.

A Magyar Közlöny alapján a kormány egy másik ígéretes projektre is felfigyelt. Magabiztosan, ugyancsak a lézerfizikában jártas hazai szakemberek megkérdezése nélkül, arra is elkülönített mintegy 3,5 milliárd forintot. Ebből elméletileg a nukleáris hulladék kezelését oldják majd meg lézerek bevetésével az ELI-ben. 

A lézerfizika amúgy elég menő

Miközben a hazai lézerközpontban ehhez hasonló súrlódások (is) nehezítik az érdemi munkát, a lézerfizika világszerte hatalmasat megy: tavaly például a fizikai Nobel-díjat is három lézerfizikus kapta. A szegedi lézerközpont körül viszont már az építése éveiben is jelentős vita bontakozott ki. A mintegy 70 milliárd forintból épített kutatóközpont ugyanis agyagos, iszapos talajra épült, ami sokak szerint minimum előnytelen, ha valahol több milliárd forintos lézerrendszereket kívánnak működtetni. Ezeknek teljesen rezgésmentes környezetre van szükségük (a nyaláb pontossága érdekében annak 100 méterén egy hét alatt 50 mikrométer a megengedett eltérés). Szegeden ezt az épület alá, helyenként 45 méter mélységig fúrt cölöprendszerrel igyekeztek biztosítani. 

Agyagos talajraFotó: Wikimedia Commons

A beígért lézerberendezések élesítése mégis csúszott. Az első lézerek beüzemelését 2016-ra ígérték, viszont végül az épületet is csak egy évvel később adták át. Az épületbe eredetileg nyolc berendezést tervezetek, és azt ígérték, hogy 2018 végére, de legkésőbb 2019 elejére teljes kapacitással működik majd az intézet. Az ELI-ALPS-ban ehhez képest eddig három lézert kapcsoltak be, ezeken egy magyar és két külföldi kutatócsoport végez méréseket. A negyediket idén tervezik üzemképes állapotba hozni (ez egy ilyen érzékenységű lézerberendezésnél hónapokat is igénybe vehet).

A páneurópai lézerkutatás eredeti tervei szerint a szegedi kutatóközpont különlegessége az attofizikai lézerkutatásokban rejlett volna. Utóbbi lényege, hogy ultrarövid, a másodperc trilliomod (10⁻¹⁸) részében mérhető lézerimpulzusokat hoznak létre. A szuperkoncentrált lézerrel elméletileg kompakt, például a gyógyászatban is hasznosítható részecskegyorsítót is működtetni lehetne. 

A szegedi létesítménnyel egy időben egyébként az elsősorban uniós forrásokból finanszírozott projekt keretében Bukarest és Prága mellett is felhúztak egy-egy szuperlézereket fogadó komplexumot. A három intézményben az eredeti tervek szerint összehangolt munka folyt volna, a bukarestiben magfizikai kutatásoké, a prágaiban pedig elsősorban részecskegyorsításé lett volna a főszerep. Utóbbi intézetben például legutóbb saját lézererősségmérőt terveztek.

Mit hozhat a jövő Magyarországon?

Az ELI-ALPS most távozó tudósai szerint a szegedi lézerközpontban történtek ékes bizonyítékai lehetnek annak, mit is jelent a gyakorlatban a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium nemrégiben kezdődött, és a Qubit által is követett egyezkedése. 

A fizikusok úgy vélik, hogy az ELI-ALPS politikai színezetű új irányítása jól jelzi milyen veszélyeket rejt a tudományos közösség kiszorítása a kutatóintézetek éléről. A Szegedről távozó tudósok szerint hasonló gyakorlat várhat az MTA kutatóintézet-hálózatára és a teljes magyar tudományos közösségre.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: