Az EU burgonyatermésének alig 1 százaléka származik magyar krumpliföldről

Magyarország a 17. helyezett az Európai Unió burgonyatermelő országainak listáján  az Eurostat áprilisi összegzése szerint. A 2015-ös betakarítás adatai alapján az itthon termett 452 ezer tonna krumpli 0,9 százalékát tette ki az EU 53 millió tonnás össztermelésének.

A legtöbb burgonyát, a teljes mennyiség 19,5 százalékát kitevő 10,37 millió tonnát Németországban termelték, a második helyezett Franciaország 13,4 százalékos, a harmadik Hollandia 12,5 százalékos, a negyedik Lengyelország 11,6 százalékos részesedésével.

Az 1,6 millió hektárnyi krumpliföld 50 százalékát francia, lengyel, illetve német területen művelték meg 2015-ben, az átlagos burgonyatermő terület 0,8 hektár volt gazdaságonként.

A magyar lakosság által elfogyasztott fejenként és évente átlagosan 25-30 kilogramm burgonyának ma már alig háromnegyede származik hazai termelésből.  A világháború után még 300 ezer hektárt tett ki a hazai burgonya-termőterület, ez jó két évtizeden át 200-240 ezer hektár körüli méretben stabilizálódott, aztán 1965 és 1975 között megfeleződött a terület, idén viszont mindössze 14,6 ezer hektáron termesztenek az országban krumplit – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tematikus összeállításában

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idősoros kimutatása szerint az egy hektárról betakarítható hozam az 1945-ös 5 tonnáról 25 tonnára emelkedett, csakhogy eközben a magyar össztermelés 2 millióról alig több mint 400 ezer tonnára csökkent.

Ola Rosling sztárstatisztikus kiderítette, hogy nem tudunk többet a majmoknál

Budapesten tartott előadást a Tények (Factfulness) című sikerkönyv társszerzője. A könyv és az előadás alapján a világ sokkal jobb hely, mint ahogy általában hisszük: a Nobel-díjas kutatók és a hétköznapi halandók is alapvetően el vannak tájolva a valósággal kapcsolatban. Tizenhárom egyszerű kérdésből a legtöbben alig néhányra tudják a választ.