Egyre elterjedtebb az RFID (radio frequency identification) technológia: 2018-ban becslések szerint tízmilliárdnál is több chip keringett a világban, ezeknek egy része emberekbe került. 

A háziállatok és lovak megjelöléséhez és nyomon követéséhez hasonló apró implantátumot rendszerint a kéz bőre alá ültetik, azután munkahelyi beléptetésre, kaputelefon nyitására, bármilyen azonosítással kapcsolatos tevékenységre használják. Bár egyelőre nem lehet túl sok mindenre használni, könnyen lehet, hogy ez lesz a jövő: már kísérleteznek az orvosi felhasználásával, mert egy beléptetőkapu kinyitásához azért nem mindenki szeretne implantátumot. Miután a beültetése sem túl fájdalmas, az RFID mellett a biomechanika új utakat is keres: ilyen például a nyomkövető, amellyel demenciával élő betegeket akartak figyelemmel kísérni. 

Annak ellenére, hogy sok tekintetben hasznos lehet, egy felmérésben az amerikai válaszadók 90 százaléka húzódozott a gondolattól, hogy chipet ültessenek a bőre alá. Ennek csak az egyik oka a lehetséges visszaélésektől való félelem, vagy az az elképzelés, hogy valami orwelli világba csöppenünk, van, akinek egész egyszerűen nem tetszik az android-lét.

És persze vannak azok, akik átlátnak a szitán, és tudják, hogy a hüvelyk- és mutatóujj közé ültetett rizsszemnyi chip nem más, mint az apokalipszis egyik csalhatatlan előjele.

A technika ördöge

Laikus Jelenések könyve-olvasók talán nem látják át azonnal ezt az összefüggést, pedig nyilvánvaló: 

„és megadatott neki, hogy mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon bélyeggel jelöltessen meg”  (Jel. 13:16).

A felfedezés nem új, több evangelikális egyház már tizenöt évvel ezelőtt tiltakozott az RFID ellen, azt állítva, hogy a technika felhasználásával valami sátáni, apokaliptikus totalitárius hatalom fogja igába hajtani az emberiséget, de ha nem is mindenkit, hát az amerikaiakat biztosan. 

Bár semmit nem lehet kizárni, Richard Landes, a Bostoni Egyetem történészprofesszora szerint ez a rémület teljesen érthető, az apokaliptikus gondolkodásra ugyanis általánosságban jellemző a technikai újdonságtól való félelem. A professzor szerint most sem történik más, mint amikor Gutenberg idejében valami ördöngös dolognak találták a nyomtatott könyvet. A chipnek azért valamennyire más üzenete van: a történelmi előképek miatt a tetovált azonosítóhoz hasonló beültetett vonalkód negatív konnotációkkal jár, és nem meglepő, ha sokakban a totalitárius rezsim képét idézi fel. 

Lemaradtunk a párducmedvéről, de a chip már megvan

A legfőbb kérdés persze, hogy mire használják, vagy épp az, hogy ki, de az egyházak hívei szerint a legnagyobb baj az vele, hogy hova teszik. A Jelenések könyvében egyébként a sátáni RFID-beültetést több árulkodó jel is megelőzi, többek között (idézem): „és láttam, hogy a tengerből feljön egy fenevad, tíz szarva és hét feje volt, szarvain tíz korona, és a fejein istenkáromló nevek. Ez a fenevad, amelyet láttam, párduchoz hasonlított, lába, mint a medvéé, szája, mint az oroszláné, a sárkány átadta neki erejét, trónját és nagy hatalmát.” Erről, úgy tűnik, lemaradtunk. 

Jordan Frith, az Észak-Texasi Egyetem kommunikációtechnikai kutatója nemrégiben megjelent könyvében több okát is vizsgálta ennek az averziónak, és meglepő eredményekre jutott: miután sokan, akik a tenyerükbe ültettették a chipet, fizetnek is vele, tökéletesen illik rájuk a következő a Jelenések könyvéből: „senki se vehessen vagy adhasson, csak az, akin bélyegként rajta van a fenevad neve vagy nevének a száma”.

Beavatkozás Isten tervébe

Természetesen senkinek nem kötelező (még!) a chip beültetése, de az apokalipszis miatt tiltakozó hangok Amerikában olyan hangosak voltak, hogy az egyik legnagyobb chipgyártó közleményben igyekezett megnyugtatni őket. Az ellenérzések 2017-re sem csillapodtak: amikor egy wisconsini cég kifizette az alkalmazottainak a beültetés költségét, több száz egycsillagos értékelést kapott a Google-ben. Az ok: a gesztussal a cég a Sátánt szolgálja.

Erre persze lehet azt mondani, hogy nagy ügy, a Pew Research felmérése viszont azt mutatja, hogy legalábbis Amerikában a vallás igen komoly hatást gyakorol a technológiai újításokkal kapcsolatos hozzáállásra. A megkérdezettek 37 százaléka elutasítaná egy olyan chip beültetését, amely okosabbá teszi az embert, közülük pedig 21 százalék azzal indokolja ezt, hogy ezzel beavatkoznánk Isten tervébe. Tipikus válaszként sorolják fel a Jelenések ide vágó részét: ez lenne ugyanis a homlokon elhelyezett jel. Frith szerint sokan alábecsülik az evangelikális egyházak társadalomra gyakorolt és politikai szerepét: ha az RFID-technikát az ördög művének tartják, könnyen lehet, hogy nem is fog szélesebb körben elterjedni a dolog, legalábbis az Egyesült Államokban nem.

Hogy ez baj-e vagy sem, az persze már más kérdés: ebben a tekintetben mindenki éppen csak annyira gondoljon Orwellre, amennyire jól esik neki.