vallás

Egy demokrácia nemhogy illiberális, de még keresztény sem lehet

Miért működhet a kereszténydemokrácia politikai terméke, ha a magyar lakosságnak legfeljebb 15-20 százaléka vallásos? Miért jön kapóra a Fidesznek XVI. Benedek és az ellenpápának tartott Ferenc? Mit jelent egyáltalán az, hogy illiberális demokrácia? A Bibó István Szabadegyetem csütörtöki előadásán teológus, lelkész és ateista jogtudós szakértők vitáztak.

Valóban egyre kevesebb a hit a mai világban? Épp ellenkezőleg!

Mi történt a vallással a felvilágosodás idején? Nevezhetők-e vallásnak a 20. század szélsőséges politikai mozgalmai, és szakrális tisztelet övezi-e Jimmyt, a királyt? Niké vagy a Nike kultuszát éljük? Letorkolhatjuk-e a Balaton-tagadókat? Az Agora szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésén a tudás és a tudomány után a hit került sorra.

A statisztikák szerint Európában csökken a keresztények száma, mégis virágzik a vallásbiznisz

Globálisan még mindig nő a vallásosság, Európában viszont a felmérések alapján rohamosan csökken a hívők száma. Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója szerint ez csak annak köszönhető, hogy a szokott módszerekkel lehetetlen mérni a vallásosságot, és egyre többen maguknak alakítják ki istenképüket, felekezetektől függetlenül.

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.