Minden vizsgált forgatókönyv a keresztények arányának csökkenését mutatja, a szélsőségesebb számítások szerint a század közepére az ateisták lehetnek a legnagyobb csoport az idáig a kereszténység legstabilabb bástyájának mutatkozó Egyesült Államokban.
Egy mexikói maja lelőhelyen feltárt, egy piramis mélyén rejlő kriptában 400 olyan edényt találtak, amely tele volt szerves anyagokkal – emberi hamvakkal, gumival, faszénnel. A hamvak labdában való újrahasznosítása a megújulási szertartás része lehetett.
A medálok egyik oldalán a Tízparancsolat kőtábláit tartó Mózes, a másikon a Sema Jiszraél kezdetű ima látható. A régészek nem tudják, hogy a sobibori koncentrációs táborban felfedezett medálok honnan származhatnak, de gyanítják, hogy egy helyi zsidó tradíció része lehetett.
Hosszú távú felmérésben vizsgálták német kutatók az Istenbe vagy más felsőbb erőbe vetett hit változását a járvány alatt: 2020 júniusában még csak a megkérdezettek 3 százaléka számolt be hitvesztésről, 2021 novemberére ez 21,5 százalékra nőtt.
A világjárvány idején a közösségi médiában különösen népszerűnek számítottak a spirituális tartalmak, így a Facebook is új szolgáltatást vezet be: lehet közösen imádkozni. Bónuszként jönnek majd a különböző hitéleti emojik is.
Miért működhet a kereszténydemokrácia politikai terméke, ha a magyar lakosságnak legfeljebb 15-20 százaléka vallásos? Miért jön kapóra a Fidesznek XVI. Benedek és az ellenpápának tartott Ferenc? Mit jelent egyáltalán az, hogy illiberális demokrácia? A Bibó István Szabadegyetem csütörtöki előadásán teológus, lelkész és ateista jogtudós szakértők vitáztak.
A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
Egy nemrégiben megjelent amerikai tanulmány szerint nem igaz, hogy azok, akik nem hisznek Istenben, az erkölcsi törvényekben sem hinnének, igaz, a tekintélyt kevésbé tisztelik, mint a felmérés vallásos válaszadói.
Az Ifjabb Szent Jakabnak tulajdonított csontok régészek szerint egy olyan emberhez tartoztak, aki körülbelül 200 évvel később élt. Az ereklyeként tartott maradványok ellenben a korai kereszténység elfeledett korszakáról árulkodhatnak.
Az AI etikai kérdéseivel foglalkozó szakértőknek remek ihletforrások lehetnek az olyan buddhista tanítások, mint az együttérzés, az önfejlesztés, az elszámoltathatóság, vagy a szenvedés megszüntetésére irányuló törekvések.
A stigmatizáció, a vallás és a test volt a központi témája a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozata utolsó idei előadásának, ahol kiderült, hogy a kereszténység több stigmatizált nőt tart számon, mint férfit, és hogy a test, bármekkora nyűgnek is tűnhet számos vallás számára, azért mégis jó valamire – például van minek feltámadnia.
A kérdéshez máshogy viszonyul a pszichiátria, a tudomány, a hívők és egy péniszrablóktól rettegő ausztrál – de kinek van igaza?
Kannabisz nyomaira bukkantak egy júdai szentély oltárában, amelyet még 1963-ban tártak fel. A leleteket elemző kutatók szerint a maradványokon kimutatott szert vallási élmények előidézésére használták.
Az MTA-ELTE kutatói a keresztény vallásgyakorlás alakulására kíváncsiak, itt vannak a kérdőívek.
Amikor a hívő azt mondja, hogy „hiszem a test feltámadását és az örök életet”, akkor ezt a vallásos hitet nem érvényteleníti az, ha egy fizikus elmagyarázza, hogy amit hisz, az lehetetlen – derül ki a neves brit filozófus, Tim Crane legújabb könyvéből, A hit jelentéséből.
Élő miséktől izzik a Facebook, az előre rögzített húsvétvasárnapi istentiszteletek már az élesítésre várnak a Youtube-on, míg mások autóban nyernek feloldozást, és helikopterről kapják az áldást. Fotók a karantén miatt bevezetett kreatív vallási megoldásokról.
Mi történt a vallással a felvilágosodás idején? Nevezhetők-e vallásnak a 20. század szélsőséges politikai mozgalmai, és szakrális tisztelet övezi-e Jimmyt, a királyt? Niké vagy a Nike kultuszát éljük? Letorkolhatjuk-e a Balaton-tagadókat? Az Agora szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésén a tudás és a tudomány után a hit került sorra.
A jezsuita ötletgazda szerint nem a játék a cél, hanem a közösségépítés, ami a reményei szerint a való életbe is kiterjed majd.
Gergely pápa hiába próbálta keresztény ünneppé tenni, a Mindenszentek napi népszokások a keresztény világ minden táján őrzik a pogány örökséget. Az ünnepet Samainként és Samhainként is emlegetik, de egy a lényeg: inni kell, és vigyázni a halottakkal.
Pszichológus kutatók szerint az emberek sokáig démonokkal és boszorkánysággal magyarázták a betegségeket, és mivel a betegek elüldözése vagy megölése után csökkentek a fertőzések, visszaigazolást is kaptak erről.
Globálisan még mindig nő a vallásosság, Európában viszont a felmérések alapján rohamosan csökken a hívők száma. Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója szerint ez csak annak köszönhető, hogy a szokott módszerekkel lehetetlen mérni a vallásosságot, és egyre többen maguknak alakítják ki istenképüket, felekezetektől függetlenül.
A buddhista papok már egyenesen a vallás jövőjét látják a mesterséges intelligenciában, de a nyugati látogatók szentségtörésről beszélnek, és Frankenstein szörnyéhez hasonlítják a robotpapot.
Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.
Az amerikaiak 90 százaléka idegenkedik attól, hogy azonosításra alkalmas chipet ültessenek a kézbőre alá. A jelenséghez több köze lehet a vallásosságnak, mint hinnéd. Pedig a hagyományos értelmezés szerint az Apokalipszisnek meglehetősen feltűnő előjelei vannak, nem elég hozzá egy hétköznapi chip.
A vallás és a társadalom kapcsolata sokak szerint hasonlít a tyúk és a tojás esetére, de egy most megjelent tanulmány szerint előbb a társadalommal kell kezdenünk valamit, csak utána alakul ki a moralizáló isten képe.
Mezopotámiában és az ókori Rómában még hatalmas fesztivált rendeztek az újévi fogadalmak nyomatékosítására. A szokás a kereszténység terjedésével vált az önmarcangoló kudarc szimbólumává. A recept: érdemes kicsiben kezdeni, a nagy fogadalmak többnyire bukásra vannak ítélve.
Beíratták a szegényeket kereszténytanfolyamra, erre mi történt? Nemcsak vallásosabbak lettek, hanem többet is keresnek.
A Szentatyának azzal a sorral van baja, hogy „ne vígy minket a kísértésbe” – ilyet szerinte Isten nem tesz, csak a Sátán. A Miatyánk reformja azonban nem a forradalmi újításairól hírhedtté vált katolikus egyházfő ötlete, de még nem is csak a 21. századi liberális klérusé.
A bűnbocsátó búcsúcédulák ellen tiltakozó wittenbergi tételsor indította 500 éve fejlődésnek a piacgazdaságot – állította Max Weber még 1905-ben, de a modern szociológia atyjának több mint százéves alapvetéséről ma is tart a tudományos vita.