A kutatásban részt vevő lelkészek, rabbik és imámok 96 százaléka élete egyik legfontosabb spirituális élményének nevezte a pszilocibinterápiát, és tapasztalataikat többen beépítették a hitéleti gyakorlataikba is.
Közel nyolcszáz lelet vizsgálata alapján mutatták ki, honnan érkezett az aztékokhoz az obszidián, amelyből rituális tárgyak, de szerszámok is készültek.
A katolikus egyházat a 19. század végi ipari forradalom alatt vezető XIII. Leó nagy hangsúlyt fektetett a munkások védelmére és a társadalmi igazságosságra – a frissen megválasztott XIV. Leó egy hasonló korban kíván hasonló üzenetet megfogalmazni.
A messianisztikus politikai vezetőbe vetett hit a monarchikus uralkodók isteni elrendeltetéséhez hasonló kultusszal jár, kiiktatva a politikai ellenfelek, a politikai párbeszéd és a kritika lehetőségét is. A kvázi-vallásos rajongás ugyanakkor hisztérikus reakciókká alakíthat politikai identitásokat, és a politikai ellenfélben „démoni”, „sátáni”, „ördögi” ellenségképet lát.
Hogyan keletkezett az élet? Teremtették a világegyetemet, életre-hangolták, vagy magától életre hangolódott? Bár elképzelhető, hogy a megfigyelések és kísérletek nyomán a fizika megalkotja a lét kezdetét tisztázó elméletet, ezzel a hit és a tudomány vitája nem ér véget.
Izraeli limnológusok szerint a bibliai Galileai-tenger, vagyis a Kineret-tó körülményei adottak voltak a könnyen félreértelmezhető tömeges halpusztulásokhoz.
A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
A Fókuszcsoport YouTube-csatorna egyik készítője a tudomány védelmére kelt a vallással szemben, de a tudománynak nincs szüksége ilyen védelemre, sőt az ilyen videók sokkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
Hova lesznek a keresztények? Miért csökken a vallásosság? Mi történik a kisegyházakkal és az új vallási mozgalmakkal? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Rosta Gergely vallásszociológust kérdeztük a radikálisan csökkenő magyarországi vallásosságról, ami már az új népszámlálási adatokban is megjelenik.
Brazil kutatók annak jártak utána, hogy kedvezőbbek-e a halálozási és a kórházi kezelési mutatók azoknál a covidosoknál, akikért vallási vezetők imádkoztak.
A változó világ az egyes vallásokat is változásra készteti, de miért ne jöhetne létre egy olyan új, globális vallás, ami elfogadható válaszokat nyújt azokra a kérdésekre, amelyek eddig fel sem merültek?
A japán buddhisták kevesebbet adakoznak, ha robot olvassa fel a tanításokat, az amerikai keresztények pedig kevésbé tartják hitelesnek a mesterséges intelligencia által írt prédikációkat.
A gólem, az ember által létrehozott gondolkodó szolga a 16. században keletkezett, a 20. században lett belőle popkulturális ikon, és nagyon úgy tűnik, hogy korunkban valósággá válik. De mi történik, ha a gólem fellázad az ember ellen?
A Johns Hopkins Egyetem pszichedelikumkutatói vallási vezetőket láttak el pszilocibinnel, akik nemcsak saját hitük elmélyüléséről számoltak be, de más vallások felé is nyitottabbá váltak.
Az országban a 16 és 24 év közöttiek 20,8 százaléka volt munkanélküli, a fiatalok egy része természetfeletti segítséget vár a problémáira.