Kannabisz nyomaira bukkantak egy júdai szentély oltárában, amelyet még 1963-ban tártak fel. A leleteket elemző kutatók szerint a maradványokon kimutatott szert vallási élmények előidézésére használták.
Az MTA-ELTE kutatói a keresztény vallásgyakorlás alakulására kíváncsiak, itt vannak a kérdőívek.
Amikor a hívő azt mondja, hogy „hiszem a test feltámadását és az örök életet”, akkor ezt a vallásos hitet nem érvényteleníti az, ha egy fizikus elmagyarázza, hogy amit hisz, az lehetetlen – derül ki a neves brit filozófus, Tim Crane legújabb könyvéből, A hit jelentéséből.
Élő miséktől izzik a Facebook, az előre rögzített húsvétvasárnapi istentiszteletek már az élesítésre várnak a Youtube-on, míg mások autóban nyernek feloldozást, és helikopterről kapják az áldást. Fotók a karantén miatt bevezetett kreatív vallási megoldásokról.
Mi történt a vallással a felvilágosodás idején? Nevezhetők-e vallásnak a 20. század szélsőséges politikai mozgalmai, és szakrális tisztelet övezi-e Jimmyt, a királyt? Niké vagy a Nike kultuszát éljük? Letorkolhatjuk-e a Balaton-tagadókat? Az Agora szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésén a tudás és a tudomány után a hit került sorra.
A jezsuita ötletgazda szerint nem a játék a cél, hanem a közösségépítés, ami a reményei szerint a való életbe is kiterjed majd.
Gergely pápa hiába próbálta keresztény ünneppé tenni, a Mindenszentek napi népszokások a keresztény világ minden táján őrzik a pogány örökséget. Az ünnepet Samainként és Samhainként is emlegetik, de egy a lényeg: inni kell, és vigyázni a halottakkal.
Pszichológus kutatók szerint az emberek sokáig démonokkal és boszorkánysággal magyarázták a betegségeket, és mivel a betegek elüldözése vagy megölése után csökkentek a fertőzések, visszaigazolást is kaptak erről.
Globálisan még mindig nő a vallásosság, Európában viszont a felmérések alapján rohamosan csökken a hívők száma. Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója szerint ez csak annak köszönhető, hogy a szokott módszerekkel lehetetlen mérni a vallásosságot, és egyre többen maguknak alakítják ki istenképüket, felekezetektől függetlenül.
A buddhista papok már egyenesen a vallás jövőjét látják a mesterséges intelligenciában, de a nyugati látogatók szentségtörésről beszélnek, és Frankenstein szörnyéhez hasonlítják a robotpapot.
Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.
Az amerikaiak 90 százaléka idegenkedik attól, hogy azonosításra alkalmas chipet ültessenek a kézbőre alá. A jelenséghez több köze lehet a vallásosságnak, mint hinnéd. Pedig a hagyományos értelmezés szerint az Apokalipszisnek meglehetősen feltűnő előjelei vannak, nem elég hozzá egy hétköznapi chip.
A vallás és a társadalom kapcsolata sokak szerint hasonlít a tyúk és a tojás esetére, de egy most megjelent tanulmány szerint előbb a társadalommal kell kezdenünk valamit, csak utána alakul ki a moralizáló isten képe.
Mezopotámiában és az ókori Rómában még hatalmas fesztivált rendeztek az újévi fogadalmak nyomatékosítására. A szokás a kereszténység terjedésével vált az önmarcangoló kudarc szimbólumává. A recept: érdemes kicsiben kezdeni, a nagy fogadalmak többnyire bukásra vannak ítélve.
Beíratták a szegényeket kereszténytanfolyamra, erre mi történt? Nemcsak vallásosabbak lettek, hanem többet is keresnek.
A Szentatyának azzal a sorral van baja, hogy „ne vígy minket a kísértésbe” – ilyet szerinte Isten nem tesz, csak a Sátán. A Miatyánk reformja azonban nem a forradalmi újításairól hírhedtté vált katolikus egyházfő ötlete, de még nem is csak a 21. századi liberális klérusé.
A bűnbocsátó búcsúcédulák ellen tiltakozó wittenbergi tételsor indította 500 éve fejlődésnek a piacgazdaságot – állította Max Weber még 1905-ben, de a modern szociológia atyjának több mint százéves alapvetéséről ma is tart a tudományos vita.