„A növényvilág talán legfontosabb jellemzője, hogy szinte minden faj különböző anyagcseretermékek széles tárházát hozza létre. Tehát olyan fokú kémiai diverzitást állítanak elő, amit talán most még felfogni sem vagyunk képesek. Ezek között a termékek között nagyon sok valószínűleg pontosan a kommunikációra szolgál, tehát a növények azért termelik ezeket, hogy más növényekkel vagy egyéb szervezetekkel kommunikáljanak.”

- így vezette be a márciusi Budapest Science Meetup-on tartott előadását Dr. Parádi István, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Parádi elmondta, hogy a növények által kibocsátott kémiai jelek alapvető feladata az állatok segítségével történő beporzás elősegítésére, valamint a növényt károsító kórokozók és növényevők elleni védekezésre. Hozzátette, utóbbi eset a legizgalmasabb és ennek során a növények az adott egyeden belüli, fajon belüli vagy fajok közötti kémiai figyelmeztető jeleket is leadhatnak.

Parádi más potenciális kommunikációs módokról is beszélt. Egyes növények passzív módon, alakjuk segítségével beporzó denevéreket csalogatnak a virágaikhoz. Lehetséges továbbá, hogy az elektromos jelekkel történő kommunikációnak is van valamilyen szerepe, legalábbis egy növény egyed sejtjei között.

„Történt egy esemény, körülbelül 450 millió éve, ami kis lépés volt a növényeknek, de nagy lépés az ökoszisztémának. Kiléptek a szárazföldre a növények. Ezt az eseményt – ma már tudjuk – nagyon komolyan lehetővé tette az, hogy a növényeknek volt egy partnerük a szárazföldön, ami segítette az ő megtelepedésüket. Ezeket mikorrhiza gombáknak hívjuk.”

Parádi hozzátette, a mikorrhiza gombák a növények gyökereivel (vagy egykor gyökér-szerű képleteivel) kapcsolatban álló gombákat takarja. A kölcsönösen pozitív, mutualista kapcsolat alapvető célja a tápanyagátadás - magyarázta Parádi, hozzátéve, hogy a növény szén-forrásokat, cukrokat biztosít a gomba számára, a gomba pedig cserébe a talajból felvett táp és ásványi anyagokat adja át a növénynek.

Kiderült, hogy növények arbuszkuláris mikorrhiza gombák által gyökereik között létrehozott micéliumhálózaton is képesek kémiai jelekkel való kommunikációra – ismertette Parádi a néhány éves kutatások eredményét.

Parádi azzal zárta előadását, hogy a “Wood-Wide Web” fogalomról beszélt, amely ektomikorrhiza gombák által, fás növények között létrehozott közös hálózatot takarja. A rendszer nem csak kommunikációra, hanem közvetett anyag átadásra is képes fák között, amely bár nem jelentős mennyiség, Parádi szerint pont a túlélés zálogát jelentheti.

A teljes előadás itt tekinthető meg: