Korábban nem tudták, hogy a hidasgyík vagy a brazil vízigilisztagőte képes hangot kiadni, de mint kiderült, tud. Az, hogy négy különböző klád tagjainál mutatták ki, hogy képes az akusztikus kommunikációra, azt jelenti, hogy ez a képesség legalább 407 millió éve alakult ki az állatokban.
Egy francia kutatás szerint a környezetüket legendásan semmibe vevő háziállatokat nem a képességeik hiánya miatt nem érdeklik az emberek. Gazdáik hangját hallva igyekeznek keresni a szemkontaktust, de többet mozgatják a fejüket és a fülüket is.
A rádió egy klasszikus zongoradarabbal töltötte ki a 15 perces nagypénteki hírblokkot, majd, mintha mi sem történt volna, folytatta Richard Wagner operája, a Parsifal közvetítését.
Madarat hangjáról, embert barátjáról.
A maradak előbb megbeszélik, hogy érdemes-e felkerekedni, ha pedig elegen voksolnak a távozásra, általában az egész csapat egyszerre indul el.
A kutatók még 2019 végén rögzítették azokat a felvételeket, amelyek elemzését a napokban publikálták. A puskalövésre hasonlító impulzív hangjelek jelentésének tisztázása azonban még várat magára.
Az emberszabásúak cuppantó hangjait elemző kutatók azt állítják, hogy a figyelemfelhívásra és riasztásra szolgáló szignálok csoporton belüli szerepe és terjedése meglepő hasonlóságot mutat az emberi közösségek nyelvhasználatával.
Egy nemzetközi kutatócsoport olyan neurális hálózati alkalmazást fejlesztett, amely az újszülött malacoktól a matrónakorú kocákig több száz házisertés sok ezer különféle hangjelzését kategorizálta az állatok érzelmi állapota alapján.
A meg nem nevezett pszichológusokból álló csoport korábban bírálta a Magyar Pszichiátriai Társaság gyermekvédelmi törvényről kiadott állásfoglalását, és írásait számos kormányközeli portál megosztotta. Mikor adhatunk hitelt névtelen szakértőknek, és szakmailag elfogadható-e egy ilyen csoport működése?
A tudósok munkájának demokratikus átláthatósága egyelőre nem feltétlenül vált a tudomány hasznára. Noha a laikusok belelátnak a kutatók bizonytalanságaiba, mindennapi kudarcaiba, vívódásaiba és szakterületük ellentmondásaiba, kevés segítséget kaptak ahhoz, hogy megértsék, miért mondanak a tudósok hétfőn á-t, kedden b-t.
Egy nemzetközi kutatócsoport új kvantumteleportációs módszert fejlesztett ki, amivel 42 centiméter távolságra továbbíthatók a rögzített mikrohullám-állapotok. Mit jelent ez, és mi jöhet még?
A kis fókák zajosabb, szelesebb időben mélyebb hangot ütnek meg, hogy messzebre jusson a mondanivalójuk.
Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.
A német erdészceleb, Peter Wohlleben új könyve, A természet jelbeszéde az erdő után ezúttal a kertet és környékét mutatja be. Mit üzen, ha megváltozik a pacsirta dala, és hogyan kertészkednek a hangyák?
A Berlini Természettudományi Múzeum kutatói rájöttek, hogy a Közép-Amerikában honos Saccopteryx bilineata kölykei az embergyerekekhez hasonlóan ismételgetnek bizonyos szótagszerűségeket, ezzel pedig nem a szüleik figyelmét akarják felkelteni, hanem játszva gyakorolják azt az éneket, amellyel később kijelölik a területüket.
Egy új kutatás az emberszabású majmok társas interakcióit vizsgálta; ezek szerint a bonobók sokkal illedelmesebbek egymással, mint a csimpánzok.
Az Eutelsat műholdja, a Quantum rugalmasan változtathatja a lefedettségét és a kommunikációs protokolljait. Akár mozgó objektumok, például repülőgépek és óceánjárók körül is kommunikációs csatornákat alakíthat ki, és internetkapcsolattal láthat el természeti katasztrófák sújtotta területeket.
Az áttörő kaliforniai kutatás megmutatja, hogy az elveszett kommunikációs képesség helyreállítása az agy természetes beszédmechanizmusainak letapogatásával is lehetséges. Csak kell hozzá egy úgynevezett neuroprotézis és egy sor kifinomult algoritmus.
Egy friss kutatási eredmény szerint a csoportösszetartozás kulcsa a delfinek füttyneve. A palackorrúaknál minden egyes egyednek saját neve van, az az egyedi szignál, amelyen anyjuk „szólította” őket születésüktől kezdve.
Egy nemzetközi kutatócsoport csaknem húsz évig vizsgálta a neandervölgyiek halló- és beszédképességeit. Kiderült, hogy ebben a tekintetben közel álltak a modern emberhez, és már mássalhangzókat is képesek voltak kiejteni.
Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.
Jöhetett új iPhone, új Xbox és új Playstation, egyiknek sem volt akkora hatása a mindennapokra a koronavírus-járvány idején, mint az ezerszer elátkozott, pocsék minőségű webkameráknak, amik tárgyalóteremmé és kocsmává változtatták a nappalikat, és megvalósították mindazt, amit harminc éve még sci-finek tartottunk.
Hogyan segítette elő a Szovjetunióban bekövetkezett tragédia a demokratizálódást Magyarországon? Az 1986-os események a magyar pártvezetés és a magyar közönség számára is világosan jelezték, hogy az addigi tájékoztatáspolitikai elvek tarthatatlanok, és hogy a közönség tájékoztatásának prioritást kell élveznie. Mindez a glasznoszty által jelzett új szemlélettel kiegészülve egyértelművé tette a médiapolitika liberalizációjának szükségességét.
Hogy lehet egy csoport kollektív intelligenciája magasabb, mint a csoportot alkotó egyéneké, és hogyan hasznosíthatjuk ezt a tudást a koronavírus-járvány idején?
Amerikai, argentin és brazil ornitológusok szerint a hímek által repülés közben produkált különleges hanghatás evolúciós kulcsszerepet játszik a dél-amerikai madárfaj alfajainak különválásában.
Stephan Reber és munkatársai a hüllők kommunikációját kutatták. Sajátos módszertanuk nem csak a szakmai érdeklődők figyelmét ragadta meg.
Évszázadokkal az egysejtű mikroorganizmusok felfedezése után derült ki, hogy a legtöbb baktérium olyan komplex kommunikációs rendszerrel bír, amivel a saját fajtáján kívül a jóval fejlettebbnek számító eukariótákkal és az emberrel is információt cserél. Az univerzális kémiai nyelv megismerése révén lehetővé válik a baktériumok által inspirált technológiák kifejlesztése, és az ember túlléphet a fenyegető antibiotikum-rezisztencia problémáján.
Amerikai kutatók szimuláció és matematikai modellek segítségével figyelték meg és írták le a paradicsomnövények közti elektronikus jelcserét, amely a talajt behálózó gombafonalakon keresztül valósul meg. Hogy miről beszélnek a növények, továbbra is rejtély.
Fontos lenne, hogy Magyarországon a kommunikáció politikai céloktól mentes, a megfogalmazott üzenetek teljes körűek legyenek, szakértői tudásra alapozzák őket, ne tartalmazzanak ellentmondásokat, a döntések pedig összhangban álljanak a kockázattal és a kockázat keltette társadalmi problémákkal. Ez megalapozza a bizalmat, ami szükséges ahhoz, hogy az üzenetek célba találjanak.
Miért és hogyan kezdik az emberek megszegni a karanténszabályokat, és hogyan lehet a járványügyi stratégiákat a sikeres védekezés jegyében ehhez igazítani? Járókelő-effektus, a veszélyérzet hiánya, elhibázott hivatalos kommunikáció: a szociálpszichológusok tudják a választ, már csak hallgatni kellene rájuk.
A pingvinek kommunikációja hasonló szabályszerűségek alapján működik, mint az emberi beszéd. Ez az első eset, hogy az emberi nyelvre érvényes Zipf-törvényt és a Menzerath–Altmann-törvényt működés közben tapasztalták nemcsak főemlősöknél, hanem madaraknál is.
Nemcsak az ember, de más főemlősök is képesek tárgyakra való rámutatással kommunikálni – derítették ki csimpánzokkal, bonobókkal, gorillákkal és orangutánokkal végzett kísérletekkel a CEU és a Max Planck Intézet kutatói.
A keleti szürkemókusok nemcsak azt figyelik, hogy a madarak mikor riasztanak, hanem azt is, hogy mikor érzik jól magukat – ilyenkor ők is megnyugszanak, és hamarabb térnek vissza a gyűjtögetéshez, mint máskor.
A növények olyan fokú kémiai diverzitást állítanak elő, amit talán most még felfogni sem vagyunk képesek. Parádi István, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusának előadása a márciusi Budapest Science Meetupon.
A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.
Eddig úgy hitték, hogy csak az emberek és a gorillák utánozzák egymás arckifejezéseit, de most kiderült, hogy a Föld legkisebb ismert medvefaja is képes ilyesmire. Ami fura, mert vadon nem élnek túl élénk szociális életet.
Az agyi érkatasztrófák után beszédképtelenné vált emberek terápiáját is megoldhatja az amerikai kutatók által a közép-amerikai rágcsálók agyában felfedezett mechanizmus.
A politikusok sokszor a lehető legváltozatosabb eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni vagy saját javukra fordítani a tudományos eredményeket, amelyek megkérdőjelezése már-már divattá válik. A megoldás: a kommunikáció.
Az óceánban is pusztít a zajszennyezés: a palackorrú delfinek ezt ugyanúgy próbálják orvosolni, mint az emberek, amikor egy zajos klubban akarnak szót érteni egymással.
Vajon miért nem lehet a finnekkel semmiségekről csacsogni? Talán ez is egy rokon vonás a magyarokkal? Lehetséges, de az udvarias, dolgos és főként befelé forduló finnek közelebb érzik magukat a japánokhoz.
Hat év alatt 49-ről 32 százalékra esett a személyes beszélgetést favorizálók aránya a 13 és 17 éves amerikai gyerekek között, ezzel az üzenetküldés át is vette a vezetést. Eközben a Facebook már csak a harmadik kedvenc közösségi platformjuk.
Az Amerikai Ornitológiai Társaság március közepén arra hívta fel a világ madárkutatóit, hogy a jövőben a nőstények énekére koncentráljanak. A tojók ugyanis alulreprezentáltak a kutatásban, a madárdal-adatbázisokban alig akad tőlük felvétel. Így pedig csupán részben fejthető meg a madarak éneknyelvének etológiai és evolúciós szerepe.
Richard Watson jövőkutató már meg sem próbál lépést tartani az információk özönével. Kidolgozta saját módszerét arra, hogyan függetlenítse magát az egyre őrültebbnek tűnő tömegtől, és mégis tájékozott maradjon.
A tudomány sokáig úgy tartotta, csak az ember képes mások nézőpontjába helyezkedni.