kommunikáció

A baktériumok és az ember sejtjei kitűnően értenek egymás nyelvén

Évszázadokkal az egysejtű mikroorganizmusok felfedezése után derült ki, hogy a legtöbb baktérium olyan komplex kommunikációs rendszerrel bír, amivel a saját fajtáján kívül a jóval fejlettebbnek számító eukariótákkal és az emberrel is információt cserél. Az univerzális kémiai nyelv megismerése révén lehetővé válik a baktériumok által inspirált technológiák kifejlesztése, és az ember túlléphet a fenyegető antibiotikum-rezisztencia problémáján.

Lehallgatták a paradicsomok beszélgetését

Amerikai kutatók szimuláció és matematikai modellek segítségével figyelték meg és írták le a paradicsomnövények közti elektronikus jelcserét, amely a talajt behálózó gombafonalakon keresztül valósul meg. Hogy miről beszélnek a növények, továbbra is rejtély.

Maradj otthon! Te otthon maradsz? A kockázat kommunikációja krízishelyzetben

Fontos lenne, hogy Magyarországon a kommunikáció politikai céloktól mentes, a megfogalmazott üzenetek teljes körűek legyenek, szakértői tudásra alapozzák őket, ne tartalmazzanak ellentmondásokat, a döntések pedig összhangban álljanak a kockázattal és a kockázat keltette társadalmi problémákkal. Ez megalapozza a bizalmat, ami szükséges ahhoz, hogy az üzenetek célba találjanak.

Meddig bírjuk még?

Miért és hogyan kezdik az emberek megszegni a karanténszabályokat, és hogyan lehet a járványügyi stratégiákat a sikeres védekezés jegyében ehhez igazítani? Járókelő-effektus, a veszélyérzet hiánya, elhibázott hivatalos kommunikáció: a szociálpszichológusok tudják a választ, már csak hallgatni kellene rájuk.

Embermódra csevegnek egymással a pingvinek

A pingvinek kommunikációja hasonló szabályszerűségek alapján működik, mint az emberi beszéd. Ez az első eset, hogy az emberi nyelvre érvényes Zipf-törvényt és a Menzerath–Altmann-törvényt működés közben tapasztalták nemcsak főemlősöknél, hanem madaraknál is.

Mit üzennek egymásnak a növények?

A növények olyan fokú kémiai diverzitást állítanak elő, amit talán most még felfogni sem vagyunk képesek. Parádi István, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusának előadása a márciusi Budapest Science Meetupon.

Amikor az ember úgy beszél, mint az állat

A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.

Majmolják egymást a maláj medvék

Eddig úgy hitték, hogy csak az emberek és a gorillák utánozzák egymás arckifejezéseit, de most kiderült, hogy a Föld legkisebb ismert medvefaja is képes ilyesmire. Ami fura, mert vadon nem élnek túl élénk szociális életet.