Növényi kommunikáció, a hőstressz-szabályozás genetikája és a fővárosi járványok társadalmi hatása: Holnap ismét Science Meetup

Március 14-én este 7-re várunk mindenkit az idei második Budapest Science Meetupra, az MTA Könyvtár és Információs Központba. Ismét igyekeztünk változatos témájú előadásokkal készülni: szó lesz a sejtek hőstresszválaszának genetikai szabályozásáról, növények egymással való kémiai kommunikációjáról, végül pedig a járványok fővárosunkra vonatkozó társadalmi hatásairól hallhattok.

Mint a legtöbb meetupra, a mienkre is lehet a Meetup.com-on, illetve Facebook-on is regisztrálni, de nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

A hőből is megárt a sokk, avagy a hősokk transzkripciós faktor HSF1 szerepe a hőstressz válaszban és azon túl

Barna János - ELTE TTK Genetikai Tanszék / MTA-ELTE Genom Stabilitás Kutatócsoport


Az élő szervezetekben számos sejtvédő mechanizmus alakult ki. Ilyen a megemelkedett hőmérsékletre aktiválódó hősokk válasz, amelynek mesterregulátora a hősokk transzkripciós faktor HSF1. A HSF1 a fehérjéket károsító stressz hatására aktiválódik és az úgynevezett hősokk proteinek képződését indukálja, amelyeknek kulcsszerepük van a sejt fehérjéinek térszerkezetének megőrzésében, helyreállításában vagy a károsodott fehérjék lebontásában.
Ez a folyamat már több évtizede, részleteiben is igen jól ismert. Az elmúlt évtizedben azonban kiderült, hogy a HSF1 szerepet játszik az egyedfejlődés, ivarsejtképzés, öregedés során, valamint a fehérje hiányát illetve túlműködését összefüggésbe hozták a neurodegeneratív és rákos megbetegedések kialakulásával. Előadásomban ezeket az újabb kutatási eredményeket foglalom össze illetve bemutatok néhány meglepő megfigyelést, amelyet a HSF1 vizsgálata során a fonálféreg Caenorhabditis elegans modellszervezetben tettünk.

Növényi kommunikáció föld felett és alatt

Parádi István - ELTE TTK Növényélettani Tanszék


A növények dinamikus kapcsolatban állnak környezetükkel, jeleket értelmeznek és adnak le, "beszélgetnek" egymással, akár különböző fajok is. Szárazföldre lépésük óta, kb. félmilliárd éve pedig együtt is élnek a mikorrhizagombákkal, amelyekkel - egyéb szimbionta gombákhoz és baktériumokhoz hasonlóan- kiterjedt és rendkívül alaposan szabályozott kapcsolatrendszert alakítottak ki, amely a közöttük fennálló információcserére is kiterjed. Az előadás a régóta feltételezett, sokáig láthatatlan és mérhetetlen, ám a modern tudományos eszközökkel már jól mérhető növényi kommunikáció kutatásába kísérel meg egy rövid bepillantást nyújtani.

Járványok társadalmi hatásai a főváros történetében


Géra Eleonóra - ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék


Az előadás azt mutatja be, miként hatottak Pest-Buda majd Budapest történetére, a lakosok mindennapi életére az olyan járványok, mint a pestis, a kolera és a spanyolnátha.