Kiütéssel győz a kanyaró az immunrendszer ellen, még nagyobb kárt okoz, mint eddig hittük

Azt eddig is tudtuk, hogy a kanyaró valódi szuperbetegség, ezért is fontos az oltás, még akkor is, ha a szkeptikusok szerint autizmust okoz – egyébként nem okoz, olyannyira nem, hogy az álhírt terjesztő orvost kirúgták az orvosi kamarából, a Lancet pedig elnézést kért, amiért lehozta a tanulmányt. 

Annak ellenére, hogy az oltásellenesek által gyakran hivatkozott tanulmányt Andrew Wakefield brit orvos húsz éve írta, még mindig népszerű – egy dán kutatócsoport márciusban egy 650 ezer beoltott gyerekből álló kohorsz vizsgálata után állapította meg ismét, hogy az MMR-oltás és az autizmus között semmilyen kapcsolat sincs.

Most a kanyaróról derült ki, hogy még annál is veszélyesebb, mint eddig hittük: nemcsak szövődményekhez vezethet, de még évekkel a fertőzés lezajlása után is károsítja az immunrendszert. Azok, akik elkapták a betegséget, más kóroknak is kitettebbek, a vírus ugyanis a korábbi fertőzések emlékét is törli a szervezetből, így akár öt évvel később is súlyos betegségeket okozhat a tüdőgyulladástól a fülgyulladásig. 

Rik de Swart, a holland Erasmus Egyetem virológusa szerint ez nemcsak azt jelenti, hogy a kanyaró veszélyesebb, mint eddig hitték, hanem azt is, hogy az oltás jóval nagyobb védettséget ad, mint korábban gondolták. A szakember szerint ráadásul ahol nagy az átoltottság aránya, a gyermekhalandóság is csökken.

A nyájimmunitás hasznosabb, mint hittük

A kanyaró cseppfertőzéssel terjed, 10-14 napos lappangási idő után a vírus lázat, köhögést, hurutot és kötőhártyagyulladást okoz, majd a betegség tipikus tüneteként megjelennek a kiütések is. Leggyakoribb szövődménye a tüdő- és középfülgyulladás, a betegek pedig épp ezekre lesznek hajlamosabbak a betegség lezajlása után is. A vírus még órákkal az után is képes fertőzni, hogy az, aki köhögött vagy tüsszentett, elhagyta a szobát, oltás híján pedig egyetlen beteg 12-18 embernek adhatja át a betegséget. Az MMR oltás bevezetése előtt ez a betegség számított a vezető haláloknak a gyerekek körében. 

A holland kutatók által megfigyelt immunamnéziát korábban főemlősöknél is megfigyelték, a vizsgált gyerekek a betegség lezajlása utáni első hónapban 43 százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak el valami kanyarón kívüli betegséget, de még az első évben is 22 százalékkal nagyobb eséllyel fertőződtek meg, mint a beoltott társaik. Azt még nem tudják, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az immunrendszer teljes egészében magához térjen a kanyaró után, de még öt évvel a a kanyaróból való kigyógyulás után is 15 százalékkal nagyobb eséllyel jelentkezett az oltatlan gyerekeknél tüdő- vagy középfülgyulladás, mint azoknál, akik kaptak a vakcinából. 

Michael Mina, a Harvard Egyetem epidemiológusa szerint annak ellenére, hogy a kanyaró alapesetben viszonylag ritkán okoz halált, az MMR hosszabb távon több halálesetet előz meg, mint amennyit a vírus halálos szövődménye, az agyvelőgyulladás okoz – ez pedig újabb érv az oltás mellett. A nyájimmunitás ugyanis sokkal hasznosabb lehet, mint eddig hittük.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.