Az országban csak a lakosság 0,1 százaléka kapta meg a vakcinát, miközben tombol a delta variáns. Vakcina lenne, de a kongóiak nem kérik, sokan az AstraZeneca mellékhatásaitól tartanak, mások nem hisznek a vírusban, megint mások pedig azt hiszik, hogy a covid csak a fehérekre veszélyes.
Az emberi agy gyakran folyamodik olyan mentális rövidítésekhez, amelyek megakadályozzák, hogy tisztán racionális döntés szülessen. Hogyan működnek ezek a koronavírus elleni oltások közegében, az oltásszkeptikusok, oltásellenesek és oltottak érveléseiben?
A TikTokon a járvány kezdetétől fogva terjedtek kamu információk, buta viccek és ázsiaiakra irányuló rasszista humorbombák, most pedig az #unvaccinated videók mennek, amelyek szerint az oltatlanok öröklik a földet.
Ilyet kitalálni sem lehet: távolságtartással és maszkviseléssel védenék magukat a járványtagadók a beoltottak ellen, mert azok egy újabb álhír szerint az mRNS-vakcinák hatására képesek átadni az oltóanyagot a környezetüknek. Persze vannak, akik továbbra is ördögtől valónak tartják a maszkviselést – szerintük csak a fenyőtűlevél-tea segíthet.
Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.
A 19. század elején, néhány évvel a legelső vakcina feltalálása után már csecsemőzabáló szörnyekről, szándékos marhaszifilisz-terjesztésről és isteni haragot kiváltó bestialitásról károgtak az oltásellenesek. Mindez abból indult ki, hogy a fekete himlő ellen az emberre alig veszélyes tehénhimlő felhasználásával védekeztek, több millió emberéletet megmentve.
A tripanofóbia, vagyis a tűszúrás miatt érzett rettegés nem beszédtéma, pedig százból nagyjából négy embert érint. Ők eddig a járvány miatt aggódhattak, most a közelgő védőoltás miatt fognak, és komoly lelki teherként élik meg ezt az időszakot.
A szakértők nem győzik hangsúlyozni: biológiailag lehetetlen, hogy a vakcina hatására termelt antitestek a méhlepény kialakulásában szerepet játszó fehérjéket is támadják. Ha viszont valaki emiatt nem oltatja be magát, és teherbe esik, az a saját és születendő gyereke egészségét is veszélyezteti.
„Az internet legyőzte az Egészségügyi Minisztériumot” – kommentálta egy epidemiológus, hogy a szerb oltási csoda megtorpanni látszik, mivel már szinte az összes regisztráltat beoltották, de ők csak a felnőtt lakosság egynegyedét teszik ki. A többieket az enyhe járványintézkedések és a COVID-tagadó orvosok miatt nehéz meggyőzni a vakcina szükségességéről.
Meddig tart a védettség? Beoltassa-e magát, aki már átesett a fertőzésen? Autoimmun betegségek esetén be lehet adni a vakcinát? Kitolható-e a két oltás közötti idő? Az mRNS-alapú oltóanyagok technológiájának szabadalmaztatója kedd este online előadáson válaszolt a közönség kérdéseire.
Jóval kisebb arányban jutnak hozzá a koronavírus elleni vakcinákhoz az amerikai feketék és latinók, mint a fehérek, pedig a számok azt mutatják, hogy a COVID-19 nagyobb mértékben pusztít a színes közösségekben.
Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.
A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.
Margaret Keenan valójában már halott; nem valós személy, hanem színész játszotta el; és ha ez nem lenne elég, egyértelműen az illuminátusok tagja. A közösségi oldalakon terjengő összeesküvés-elméletek csak első látásra viccesek.
A két 95 százalékos hatékonyság körüli amerikai vakcina bejelentése után a brit-svéd cég nehéz helyzetbe került: a 70 százalékos eredményt egy 90 százalékos részeredménnyel színezte ki, de azt elfelejtette megemlíteni, hogy a hatékonyabb dózisból csak fiatalabbak kaptak. A részvényárfolyam már zuhanásnak indult, de a titkolózással az emberek védőoltásba vetett bizalmát is eljátszhatják.
A Science Meetup videós különkiadása, a Karanténnapló legújabb epizódjában más tudományos fejlemények mellett az első, klinikai vizsgálatok által bizonyítottan hatásos vakcinákról esik szó.
Az amerikai elnök múlt héten bejelentette, hogy áprilisban minden amerikait be tudnak majd oltani az új koronavírus ellen fejlesztett vakcinával. Az infektológusok szerint nem ennyire egyszerű a helyzet, de a szavazók többsége sem bízik az elnök szavában, csak 9 százalékuk hiszi el, amit mond.
A COVID-19 járvány nem múlt el, a szakemberek komoly esélyt adnak a második hullám érkezésének. Mindez felértékeli az orvosok szerepét a lakosság szemléletének alakításában, a szabálykövető magatartás erősítésében, a valós kockázatok reális felmérésében, figyelmeztet a Magyar Orvosi Kamara.
Vlagyimir Putyin a saját lányán tesztelte az orosz kísérleti koronavírus-vakcinát, és elégedett volt az eredménnyel, így hamarosan jöhet a tömeges oltás. Nemzetközi kutatók szerint azonban az oltóanyag nem ment át a megfelelő vizsgálati procedúrán, így nemcsak a beoltottakra veszélyes, de bukásával az oltásellenességet is elszabadítaná.
A 60 év alatti amerikaiak mindössze 40 százaléka mondana egyértelmű igent a majdani koronavírus-vakcinára, pedig szakértők szerint az átoltottságnak el kellene érnie a 70 százalékot. A feketék és a republikánus szimpatizánsok körében többen vannak az oltásellenesek.
Infektológusok szerint hiába vannak kevesen az oltásellenesek, a COVID-vakcina utáni hajszától erőre kaptak, és a kommunikációs stratégiájuk aggasztóan hatékony. Tevékenységük a nyájimmunitást veszélyezteti.
A COVID-19 ellen egyelőre még nincs oltás, de ha lenne, még az oltásellenes mozgalom hívei közül is egyre többen kérnének belőle. Egy londoni kutatócég szerint a koronavírus miatt sokan újraértékelik eddigi oltásellenes álláspontjukat.
Egy szavazaton múlott, de elbukott az a törvényjavaslat, amely megszüntette volna azt a gyakorlatot, hogy vallási alapon ki lehet térni a kötelező védőoltások elől.
Egy friss kutatás szerint az egykori legfőbb ügyész, Robert F. Kennedy fia nagyon haragszik az oltásokra. A másik nagy játékos a piacon az a Larry Cook, akinek a reklámjait a Facebook egyszer már letiltotta.
A kanyaró még évekkel a betegség lefolyása után is veszélyes marad, ugyanis az immunrendszer memóriáját is károsítja, így olyan betegségeket is nagyobb eséllyel kap el utána az ember, amelyek ellen a fertőzés nélkül védett lehetne.
A vészhelyzet miatt a Rockland megyei gyerekek 30 napig nem járhatnak iskolába sem. A tilalmat megszegő gyerekek szülei akár féléves börtönbüntetésre is számíthatnak.
Tavaly október óta 926 halálos áldozatot szedett a madagaszkári kanyarójárvány. A szigetország lakóinak alig 10 százaléka kapott védőoltást, a gyerekek kétharmada is beoltatlan.n.
Egyre nagyobb gondot okoz az oltásellenesség a fejlett világban, amiben nagy szerepe van a Facebooknak. A cég most azt ígéri, hogy a WHO-val közösen fellép az oltásellenes nézeteket erősítő hírek ellen.
657 ezer gyerek évtizedekig tartó megfigyelésével bizonyították dán kutatók, hogy az MMR-oltás és az autizmus között nincs összefüggés. Kérdés, hogy érdemes-e ezt még kutatni.
10 éve még nem volt annyi kanyarós Japánban, mint most, egy oltásellenes csoport el is ismerte a felelősségét az ügyben. Azt ígérték, imádkozni fognak a betegekért.
A halott csecsemő képével riogató reklámban azt állították, hogy az összes létező védőoltás halálos kockázatot jelent. A kampánnyal a kisgyerekes szülőket célozták meg. A brit reklámfelügyelet úgy ítélte meg, hogy megalapozatlan állításokat tartalmaz.