A Galápagos-szigeteken élő pintyek talán az evolúcióelmélet legnagyobb sztárjai: alig különböznek egymástól, de a különböző fajok legendásan jól alkalmazkodtak a maguk speciális étrendjéhez. A szigeteken élő tangaraféle madarakról az a hír járta, hogy Darwinnak egyenesen miattuk jutott eszébe az elmélet: ez ugyan nem igaz, de a név és a történet miatt már elválaszthatatlanok a brit természettudóstól. 

Már amíg még megvannak: egy hatvanas években behurcolt légyféle parazita, a Philornis downsi lárvája akár az egész fészekaljjal képes végezni, ha pedig megmaradnak a fiókák, az evolúcióba szól bele: eltorzítja a madarak csőrét, ezzel pedig megváltoztatja a pintyek énekét. Ennek következtében pedig előfordul, hogy a megzavarodott pintyek nem a saját fajukba tartozó példánnyal párosodnak.

Az ausztrál Flinders Egyetem kutatása szerint a veszély két fajt érint: a lárvák üzelmei miatt a kis rovarevő fapinty (Camarhnychus parvulus) és a közepes rovarevő fapinty (Camarhynchus pauper) keveredik össze, a nászból pedig hibridek születnek. 

Az egész fészekalj elpusztulhat

A lárvák pusztítására a kutatók csak 1997-ben döbbentek rá, mostanra pedig már olyan nagy a baj, hogy a nemzeti park szerint azonnali lépéseket kell tenni, különben akár a kritikusan veszélyeztetett mangrovepinty vesztét is okozhatja. A légy lárvái éjszakánként a fiókák vérét szívják, és miután egyetlen madárra negyvennél is több lárva jut, gyakran az egész fészekaljat elpusztítják. A túlélők a csőr károsodása mellett satnyák, vérszegények és kisebb termetűek maradnak, mint a lárvától megkímélt társaik. (Ha valakit érdekelne, hogy fest a károsult csőr és benne a féreg, erre az orosz nyelvű Wikipedia-oldalra kattinthat.)

Az énekesmadarak az ének alapján választanak párt maguknak, és itt okoz különösen nagy problémákat az eltorzult csőr: megváltozik a madarak éneke is. Alapesetben a kis és a közepes rovarevő fapintyek éneke jól megkülönböztethető egymástól, de minél inkább eltorzul a csőr, annál sűrűbben fordul elő, hogy a közepes és a kis pintyek egymással szaporodnak. A közepesből viszont már alig maradt. Ez mindkét faj állományának árt, és könnyen lehet, hogy hosszú távon azt is jelenti, hogy csak a hibrid képviselői maradnak fenn, a többi pedig kipusztul. 

A kutatók évek óta küzdenek a légy lárváival, amelyek 12 galápagosi madárfajra jelentenek súlyos fenyegetést, az eddigiek során már rájöttek, hogy a légy (amely kifejlett állapotában növényevő, csak lárva állapotában vérszívó) szag alapján tájékozódik, és valószínűleg így választja ki a fészkeket is, jelenleg ennek az érzéknek a megzavarását kutatják, illetve a Philornis downsi természetes ellenségeinek betelepítésével kísérleteznek. 

Arra is volt már példa, hogy a Galápagoson a közelmúltban létrejött hibridek sikeressé váltak, és megkezdték életüket egy új faj képviselőjeként:

A tudósok szeme láttára alakul ki egy új madárfaj Galápagoson

Rácz Johanna tudomány 2017. november 25.

36 évvel ezelőtt egy galápagosi pinty gondolt egyet, átrepült egy másik szigetre, és mivel nem talált magának egyetlen fajtársat sem, jobb híján egy másik faj nőstényeivel kezdett el párosodni. A felpörgetett evolúció eredménye: Big Bird, a csodapinty.

Darwin munkásságáról pedig egy róla megjelent könyv alapján írtunk bővebben:

Tudós? Akkor ateista!

Dippold Ádám tudomány 2019. április 19.

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.