Behurcolt parazita torzítja a galápagosi pintyek dalát, kihalhat az egyik Darwin-madár
A Galápagos-szigeteken élő pintyek talán az evolúcióelmélet legnagyobb sztárjai: alig különböznek egymástól, de a különböző fajok legendásan jól alkalmazkodtak a maguk speciális étrendjéhez. A szigeteken élő tangaraféle madarakról az a hír járta, hogy Darwinnak egyenesen miattuk jutott eszébe az elmélet: ez ugyan nem igaz, de a név és a történet miatt már elválaszthatatlanok a brit természettudóstól.
Már amíg még megvannak: egy hatvanas években behurcolt légyféle parazita, a Philornis downsi lárvája akár az egész fészekaljjal képes végezni, ha pedig megmaradnak a fiókák, az evolúcióba szól bele: eltorzítja a madarak csőrét, ezzel pedig megváltoztatja a pintyek énekét. Ennek következtében pedig előfordul, hogy a megzavarodott pintyek nem a saját fajukba tartozó példánnyal párosodnak.
Az ausztrál Flinders Egyetem kutatása szerint a veszély két fajt érint: a lárvák üzelmei miatt a kis rovarevő fapinty (Camarhnychus parvulus) és a közepes rovarevő fapinty (Camarhynchus pauper) keveredik össze, a nászból pedig hibridek születnek.
Az egész fészekalj elpusztulhat
A lárvák pusztítására a kutatók csak 1997-ben döbbentek rá, mostanra pedig már olyan nagy a baj, hogy a nemzeti park szerint azonnali lépéseket kell tenni, különben akár a kritikusan veszélyeztetett mangrovepinty vesztét is okozhatja. A légy lárvái éjszakánként a fiókák vérét szívják, és miután egyetlen madárra negyvennél is több lárva jut, gyakran az egész fészekaljat elpusztítják. A túlélők a csőr károsodása mellett satnyák, vérszegények és kisebb termetűek maradnak, mint a lárvától megkímélt társaik. (Ha valakit érdekelne, hogy fest a károsult csőr és benne a féreg, erre az orosz nyelvű Wikipedia-oldalra kattinthat.)
Az énekesmadarak az ének alapján választanak párt maguknak, és itt okoz különösen nagy problémákat az eltorzult csőr: megváltozik a madarak éneke is. Alapesetben a kis és a közepes rovarevő fapintyek éneke jól megkülönböztethető egymástól, de minél inkább eltorzul a csőr, annál sűrűbben fordul elő, hogy a közepes és a kis pintyek egymással szaporodnak. A közepesből viszont már alig maradt. Ez mindkét faj állományának árt, és könnyen lehet, hogy hosszú távon azt is jelenti, hogy csak a hibrid képviselői maradnak fenn, a többi pedig kipusztul.
A kutatók évek óta küzdenek a légy lárváival, amelyek 12 galápagosi madárfajra jelentenek súlyos fenyegetést, az eddigiek során már rájöttek, hogy a légy (amely kifejlett állapotában növényevő, csak lárva állapotában vérszívó) szag alapján tájékozódik, és valószínűleg így választja ki a fészkeket is, jelenleg ennek az érzéknek a megzavarását kutatják, illetve a Philornis downsi természetes ellenségeinek betelepítésével kísérleteznek.
Arra is volt már példa, hogy a Galápagoson a közelmúltban létrejött hibridek sikeressé váltak, és megkezdték életüket egy új faj képviselőjeként:
Darwin munkásságáról pedig egy róla megjelent könyv alapján írtunk bővebben: