Erdőirtás, műtrágya: az emberi tevékenység táplálja az Atlanti-óceánt ellepő gigantikus algamezőt
A legendás Sargasso-tengernek nevet adó sárgás-barna színű algafajok az elmúlt évtizedben egyre nagyobb kiterjedésű telepekben lepték el az Atlanti-óceánt.
A Sargassum néven számon tartott vízi ökoszisztéma korábban csak a Golf-, az Egyenlítői- és az Antilla-áramlat által határolt, több mint 1000 kilométer széles és 3000 kilométer hosszúságú, partok híján is önálló tengerként számon tartott észak-atlanti óceánrészen volt honos.
A Phaeophyceae osztály Fucales rendjében a barnamoszatokhoz sorolt, csak másodlagosan autotróf (vagyis nem teljesen növényi) életformák telepei évről évre nagyobb és nagyobb területeket hódítanak meg az óceánból.
A Science-ben július 5-én, pénteken megjelent tanulmányban a Dél-Floridai Egyetem tengerbiológusai az elmúlt évtized műholdas megfigyeléseit összegezték, kiegészítve a parti és mélytengeri mintavételeik eredményeivel. Ezekből kiderül, hogy a sargassum-telepek tavaly nyárra 8500 kilométer hosszan virágoztak ki, szinte parttól partig összekötve Nyugat-Afrikát a Mexikói-öböllel. (A virágzás ezen élőlényeknél a felszaporodást vagyis a látható burjánzást jelenti.)
Az amerikai tengerbiológusok arra még nem találtak magyarázatot, hogy 2013-ben miért maradt el a virágzás, azt viszont már érteni vélik, hogy miért terjed ki évről évre nagyobb területre.
Szerintük az Atlanti-óceán vízének melegedése és ezzel együtt megváltozó kémiai tulajdonságai mellett egyértelműen a dél-amerikai partidék műtrágya-szennyezettsége a kiváltó ok. A part menti erdőirtások és a mezőgazdasági művelésbe vont területek növekedésével egyre nagyobb mennyiségű, az algatelepeket alkotó fajok által kedvelt foszforban és nitrogénben gazdag anyag kerül a tengerbe.
A sargassum-telepeket alkotó fajok eredeti élőhelyükön, vagyis a Sargasso-tengerben rendkívül változatos élőhelyeket hoznak létre, ugyanakkor a szubtrópusi ökoszisztémák a nyílt óceánon már nem jönnek létre, inkább gátolják az ottani ökoszisztémák természetes folyamatait. A turizmusnak okozott károk sem elhanyagolhatók.
Az amerikai tengerbiológusok szerint a transzkontinentális algamezők mérete ugyan változhat, de jelentős visszahúzódásra nem lehet számítani a következő években sem. A kutatásokat épp ezért folytatni kell.
Kapcsolódó korábbi cikkeink: