A Mexikó és Hawaii közötti terület a mélytengeri bányászat miatt is érdekes, de egy friss kutatás több, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt is felfedezett ott.
A dél-afrikai partoknál megfigyelt eset azért számít tudományos szenzációnak, mert korábban a tengeri emlősök kivétel nélkül csapatban vadászták le a csúcsragadozókat, pusztán a májuk miatt.
A három méter hosszú állat a boncolás szerint borjat szoptathatott, amikor lenyelte a léggömböt. Nem egyedi esetről van szó.
Becslések szerint 2,2 millió faj élhet a Föld óceánjaiban, de máig mindössze 240 ezret sikerült leírni közülük. A technológiai fejlődés felgyorsította a felfedezéseket is, és már a zselészerű mélytengeri lényeket is képesek vizsgálni anélkül, hogy a felszínre hoznák azokat.
Egy norvég kutatóhajó 2004-ben több sornyi különféle mélyedésre bukkant az Azori-szigeteknél a tengerfenéken. Azóta sem tudják, hogy mik lehettek, de az akkori expedíció vezetője mostanra előállt egy elmélettel.
A bálnák sajátos táplálkozási szokásai magyarázhatják a különös tengeri szörnyről szóló történeteket. A kutatók még nem tudják, hogy újabb jelenségről van-e szó, vagy csak a fejlettebb technika miatt figyelik meg egyre többször.
A korábban csak az emberszabású majmoknál megfigyelt viselkedés arra utal, hogy a meglepően intelligens tengeri állatok társas élete mennyire fejlett és összetett lehet.
Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok 99 százaléka nem közvetlenül, hanem az első számú táplálékforrásukként ismert krillfajokkal kerül a tengeri óriások szervezetébe.
Az Indiai-óceán 26 atollból és 1192 apró szigetből álló területén található mélytengeri oázisra azután bukkantak a kutatók, hogy a tengeri táplálékpiramis alapját képező zooplanktonok és mikronektonok útját követték.
Korábban azt hitték, hogy az állat a sziláscetekhez hasonlóan planktonnal táplálkozik, de most kiderült, hogy a szervezete az algákat is képes hasznosítani, sőt, elég sokat eszik belőlük.
A hivatalos taxonómiai listán összesen 28 cápafaj szerepel, de a kutatók az utóbbi években további 6 fajt soroltak a honos faunához. Ennek ellenére elvétve fordul elő, hogy a csúcsragadozók emberre támadnának. Az utolsó halálos kimenetelű találkozás a partoktól messze történt, 1974-ben.
A kutatók még 2019 végén rögzítették azokat a felvételeket, amelyek elemzését a napokban publikálták. A puskalövésre hasonlító impulzív hangjelek jelentésének tisztázása azonban még várat magára.
Elérte az ivarérettséget az az árva narvál, amelyet egy csapat beluga fogadott örökbe. A két faj tagjai ritkán találkoznak egymással, még ritkábban párosodnak, így a kutatók azt remélik, hogy ha hibrid példány születik, többet megtudhatnak a narluga életképességéről.
Az akár 1 méteres nagyságot is elérő, nem ritkán 300 évnél is idősebb állatok szimbiózisra léptek olyan mikroorganizmusokkal, amelyek emészthető tápanyaggá alakítják a több évezrede elpusztult élőlények ehetetlen maradványaiból kioldódó vegyületeket.
A kockázatkerüléssel elérhető maximális hozam Markowitz-modellként is ismert közgazdasági stratégiája abban segít a természetvédőknek, hogy számszerűsítsék a kockázatokat és azonosítsák a befektetésként értelmezett, természetvédelmi beavatkozásra leginkább alkalmas élőhelyeket.