30 fokos vízben a papucsállatkák és az algák kölcsönösen előnyös együttműködése megszűnik, márpedig a felmelegedés miatt egyáltalán nem lehetetlen, hogy az édesvizek elérik ezt a hőmérsékletet, ennek pedig súlyos következményei lesznek.
Ősi foglepedékmintákból állapították meg, hogy a tengeri és édesvízi növényeket sokáig fogyasztották előszeretettel Európában, és sok szempontból jó lenne visszatérni ehhez a szokáshoz.
Egyetlen száraz év még nem okoz végzetes károkat, de a tartós csapadékhiány visszafordíthatatlan problémákat idézhet elő.
A világ kék tavai elveszítik ragyogó színüket, helyette homályos zöldes-barnássá változnak a klímaváltozás hatására.
10 éven belül akár 166 millió alultáplált embernek jelenthetne megoldást, ha hozzájuthatna vízi élőlényekből származó élelmiszerekhez – írja Jurecska Laura környezetkémikus a Másfélfok klímapolitikai blogon megjelent cikkében.
A nemrég megnyitott, EU-s támogatással épült isztambuli biofinomító több szén-dioxidot köt meg a gyártás során, mint amennyit kibocsát. Üzemanyag mellett biotrágyát, takarmányt és gyógyszeripari alapanyagokat is készítenek az üzemben.
A hatóságok azért kényszerülnek a lamantinok etetésére, mert az algásodás miatt nincs elég élelmük, és egyre többen pusztulnak el az éhezés miatt – a hatalmas tengeri állatok naponta akár 45 kiló fejes salátát is megesznek.
A nemzetközi kutatócsoport cukros vízcseppekbe zsúfolt algákkal kreált olyan mini biogyárakat, amelyek a tiszta energiaforrásként használható hidrogént állítottak elő. Az is kiderült, hogy a fotoszintézis milyen rugalmas folyamat.
Az Ökológiai Kutatóintézet munkatársai július 13-án vettek mintát a magyar tengerből. Kiderült, hogy az algák mennyisége a part mentén a nyílt vízinek közel háromszorosa volt.
A NASA és a Stanford kutatói 71 nagy tó algatartalmát vizsgálták műholdképek alapján. A felvételek nem 1984 és 2012 között készültek, a trendek pedig aggasztóak: mindössze hat tó esetében láttak folyamatos javulást az algahelyzetben, ezek közé tartozott a Balaton is.
Egy kutatócsoport több éves megfigyelései szerint mintegy 1,9 négyzetkilométert boríthatnak zöldmoszatok a Föld leggyorsabban melegedő pontján, az Antarktiszi-félszigeten. Új ökoszisztéma van kialakulóban.
A piros havat, amelyet egy algafaj szaporulata okoz, Arisztotelész írta le elsőként.
A készülék egy nagyobb hűtőgépre hasonlít, városi környezetre tervezték, és a szén-dioxid megkötése után még felhasználható bioüzemanyagot is kiad magából.
Úgy tűnik, tartósan fennmarad a Nyugat-Afrikától a Mexikói-öbölig húzódó transzkontinentális algamező. Az elmúlt évtizedben egyre intenzívebb tengeri virágzás oka az óceánok vízének megváltozott kémiája, amelynek kiváltója a fokozódó erdőirtás és műtrágyázás – derül ki amerikai tengerbiológusok legújabb kutatásából.