Egy órával a kilövés előtt törölték a Hold túloldalára induló indiai űrjáratot

Technikai okokra hivatkozva alig egy órával az indulása előtt fújták le az első landolásra tervezett indiai holdjáratot, a Chandrayaan-2-t. Az Indiai Űrkutatási Szervezet egyelőre nem állt elő új indulási időponttal. A szanszkritül nemes egyszerűséggel holdjárónak hívott űrszonda július 14-én indult volna, és összesen egy évig tartott volna a küldetése. A három egységből álló űrhajó egyik egysége Hold körüli pályán keringett volna, míg a másik két egységét arra tervezték, hogy képes legyen leszállni a Hold déli sarkán. 

A landolásra tervezett egységek egyike, egyetlen holdi nap, vagyis két földi hét folyamán gyűjtött volna mintákat a Holdnak a popkultúrában csak sötétnek nevezett felszínéről, míg a mozgó egység a tervek szerint napelemek segítségével haladt volna mintegy 500 métert. A küldetés célja a Holdon feltételezett potenciális jégvíz megtalálása lett volna. Ha a malőrt elkerüli, az Egyesült Államok, a volt Szovjetunió és Kína után India lehetett volna a negyedik földi nemzet, amelynek sikerül nyomot hagynia a Hold felszínén.

Landolni nem tudtak

India 2008-ban egyszer már elstartolt a Hold irányába. A Chandrayaan-1-et azonban nem tervezték landolásra. Az űrszonda akkor két részből állt, a keringő egység mellett egy úgynevezett kemény landolásra, magyarul becsapódásra tervezett egységből állt.

Így indult 2008 októberében a Chandrayaan-1Fotó: DIBYANGSHU SARKAR/AFP
A Chandrayaan-1 ütközésre tervezett egysége ezt a képet készítette a Hold felszínéről a becsapódás előttFotó: HO/AFP

A Hold másik oldalát, vagyis a Földről – a kötött keringési pályák miatt – soha nem látható déli-sarkvidéki területeit azért hívják sötétnek, mert teljesen felderítetlennek számít. Vagyis mostanra már csak majdnem teljesen, ugyanis idén január 3-án sikeresen landolt ott az első ember építette eszköz, a kínai űrügynökség, a CNSA Csang'o 4 nevű űrszondája. A kínai űrkutatók tökéletes helyszínt találtak maguknak, a landoláshoz használt Aitken-medence ugyanis a Naprendszer legnagyobb ma ismert becsapódással keletkezett medencéje, így a Hold mélyebb geológiai vizsgálatára is lehetőséget nyújt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: