Sikerült a kínai űrbravúr, megjöttek az első képek a Hold sötét oldaláról

A Holdról már viszonylag sokat tudunk (pláne a Pink Floyd legendás 1973-as albuma óta), a sötét oldalával kapcsolatban viszont számos konteó kering az ott lakó náciktól kezdve az űrlényekig. Most a kínai űrügynökség jóvoltából a távolabbi részről is tájékozódhatunk, miután a december 8-án elstartolt kínai űrszonda sikeresen landolt a Holdon.

A pekingi idő szerint 10:26-kor Holdra szállt Csang'o-4 szonda már el is juttatott néhány képet a kínai állami médiának. Mivel a közvetlen kapcsolat lehetetlen, a szonda egy műhold közvetítésével küldi az adatokat a Földre. A műholdat Queqiaónak (avagy Csüecsianónak), vagyis 'szarkahídnak' keresztelték el. A szonda december 12-én állt Hold körüli pályára; és azzal, hogy sikeresen földet (Holdat) ért, 

Kína először járt sikerrel egy olyan küldetéssel az űrben, amellyel korábban más űrnagyhatalom még nem próbálkozott. 

Landol a szondaFotó: HANDOUT/AFP

Amellett, hogy a sikeres landolás fontos lépés Kína űrnagyhatalommá válásában, az innen nyert adatok valóban tudománytörténeti jelentőségűek lehetnek: hiába van viszonylag közel, mindeddig nem sikerült szondát küldeni rá. 

Fotó: HANDOUT/AFP

A Csang'o-4 vezető tervező mérnöke szerint a landolás „tökéletesen” sikerült. Bár természetes, hogy a mérnök pozitív kicsengéssel nyilatkozik az ország űrprogramjáról, Kína független szakértők szerint is komoly versenytársa lehet az Egyesült Államoknak az űrkutatás és a mesterséges intelligencia terén. Csu Menghua, a Makaói Tudományegyetem professzora szerint (aki egyébként részt is vett a programban) a szonda felküldésével Kína már utol is érte Amerikát, mert olyasmit valósított meg, amit „az Egyesült Államok meg sem mert kísérelni”.

Nagyhatalmi törekvések

Kína 2022-ben tervezi üzembe állítani harmadik űrállomását, sőt még ebben az évtizedben embert szeretne küldeni a Holdra, emellett beszállt a Mars felé irányuló versenybe is, ennek keretein belül pedig talajmintákat is szeretne eljuttatni a Földre.

Egyébként is egymást érik napjainkban a tudományos áttörések az űrkutatás területén: a közelmúltban az OSIRIS-REX szondát sikerült a Bennu aszteroida körüli pályára állítani, elsején pedig a New Horizons első ízben küldött képeket az Ultima Thuléról, az eddigi legtávolabbi ismert égitestről (amelynek egyébként mogyoró, más vélemények szerint hóember alakja van).

A sikeres landoláshoz a NASA twitteren gratulált, elismerve, hogy úttörő jelentőségű tudományos teljesítményről van szó: a Kármán-kráterben szabadjára engedett Csang'o-4 komoly felszereléssel büszkélkedhet, így a talajvizsgálatok mellett rengeteg képre is számíthatunk, valamint arra is, hogy a holdjáró több olyan rejtélyre is fényt deríthet, amelyet a NASA Hold körüli műholdja által rögzített képek vetnek fel – többek között arra is, hogy miért van az, hogy a Földhöz közelebbi oldalon gyakori vulkanikus pusztaságok miért hiányoznak a sötét oldalról. 

Kapcsolódó cikk a Qubiten: