Fél évszázad után újra megszállja a Holdat az emberiség
Űrbeli eseményekben gazdag év volt 2018, ahogy azt már nagy évértékelőnkben is részleteztük – elég csak a magáncégek (SpaceX, Blue Origin, Virgin Galactic) felemelkedésére, a világ legerősebb nehéz rakétája címét birtokló Falcon Heavy üzembe állítására vagy a végtelenben keringő vörös Teslára gondolni. De 2019-ben sem áll meg az élet a világűrben.
Jim Bridenstine-tól, a NASA igazgatójától még az InSight marsi szonda novemberi landolása után kérdezték meg, hogy mi lesz az amerikai űrügynökség következő dobása. „Azt kérdezi, mi jön most? Annyi minden történik jelenleg a NASA-nál, amennyi már ki tudja, mióta nem. Mintha aszály után, hirtelen zúdulna le minden” – mondta, de később konkrétabban is nyilatkozott: „az az igazság, hogy a nemzet most rendkívül elszánt a Marsra való eljutásban, és ehhez először a Holdat kell eszközként használnunk, hogy minél hamarabb elérjük a célunkat”.
Tehát kereken ötven évvel az után, hogy először járt rajta ember, 2019-ben újra a Hold kerül az űrverseny középpontjába.
Kína landolt elsőként a Hold sötét oldalán
Persze azon már rég túlvagyunk, hogy a NASA lenne az egyetlen társaság (vagy kettő közül az egyik), amire figyelni kell. Az év első nagy holdi eseménye január 3-án már le is pörgött: a kínai űrügynökség (CNSA) Csang'o 4 (Chang'e 4) névre hallgató űrszondája lett az első olyan eszköz, amely leszállt a Hold túlsó oldalán. A Csang'o 4 útja még decemberben kezdődött, az elmúlt hétvégére már 15 kilométerre megközelítette a Hold felszínét, magyar idő szerint január 3-án, csütörtök hajnalban pedig landolt is a déli-sarki Aitken-medencében. A helyszín azért is jelentős, mert ez a Naprendszer legnagyobb ismert becsapódással keletkezett medencéje, amely így lehetőséget nyújt a Hold mélyebb geológiai vizsgálatára.
A leszállásra kijelölt kráter a Hold keletkezésének nagyon korai szakaszában jött létre, és mivel a szakértők szerint a becsapódás során az égitest belsejéből is kerülhettek anyagok a felszínre, a kínai kutatók közelebb juthatnak ahhoz, hogyan keletkezett a Föld egyetlen holdja. A Hold túlsó oldalát továbbá arra is ideálisnak tartják, hogy űrtávcsövet létesítsenek rajta, mivel a Földtől való elszigeteltsége miatt rádiófrekvenciás zaj nélküli, tisztább jeleket fogadhatna be, mint a Földdel közvetlenül kommunikáló teleszkópok. A túlsó oldal árnyékoltsága miatt a Csang'o 4 a Csüecsiao (Queqiao) műholdon keresztül kommunikál majd Kínával.
Mivel kötött keringése miatt a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk, a túlsó oldalt sötét oldalnak is szokás nevezni – persze ez nem azt jelenti, hogy sötét, csak a felderítetlensége miatt kapta ezt a popkultúrába is beégett elnevezést.
India után Izrael is színre lép
Ahogy neve is mutatja, a Csandrajáan-2 (Chandrayaan-2) az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) második Hold-missziója, amelynek keretében január 31-én egy leszállóegységet és egy holdjárót is felküldenek a keringő egység mellett. Az indiai lesz az első olyan űrmisszió, amely holdjárót küld a holdi Déli-sarkra. A 2008 októbere és 2009 augusztusa közötti Csandrajáan-1 misszió arról volt nevezetes, hogy becsapódóegysége bukkant rá a holdi vízjégre, amit később a NASA is megerősített.
Egy új szereplő már biztosan lesz a Holdon 2019-ben: Izrael végre fellövi azt a közel 600 kilogrammos leszállóegységet, amit még a Google megbukott Lunar X pályázatára készített az állami tulajdonú Israel Aerospace Industries és egy dollármilliárdos üzletember által támogatott nonprofit cég, a SpaceIL. A nyolcéves fejlesztés után elkészült űreszköz a SpaceX Falcon 9 rakétáján indul az űrbe január végén, így várhatóan márciusban ér majd a Holdra.
A Lunar X Prize pályázatot 2018 elején fújta le a Google, mivel úgy látták a cégnél, hogy belátható időn belül egyik versenyző sem teljesíti a feltételeket. A verseny győztesének 20 millió dollárt ajánlottak fel, ehhez egyetlen olyan robotot kellett volna landoltatni a Holdon, amely legalább 500 métert képes haladni, és nagy felbontású képeket, valamint videókat továbbít a Földre. Az izraeli misszió mellett a német PTScientists, az indiai Team Indus és a floridai Moon Express sem adta fel céljait, ez a három startup mind 2019-re ígérte projektje megvalósulását.
A SpaceX emberes űrutazásra készül, de mindenhol akad vetélytársa
Elon Musk cégére természetesen egyre többen figyelnek, és a vezér versenyszellemét ismerve a SpaceX még rá is tenne egy lapáttal a 2018-as eredményekre. A Falcon Heavy nehéz rakétát először a Tesla Roadster kilövésével tesztelte élesben a cég, a rakéta második, ezúttal már fizetett missziója pedig 2019 első felében várható. A Space Test Program 2 nevű küldetés több katonai műhold fellövése mellett a NASA kísérleti mélyűri atomóráját is magában foglalja, amely az ígéretek szerint sosem tapasztalt pontossággal kecsegtet a mélyűri felfedező misszióknál, ezáltal a kommunikáción és a navigáción is javíthat majd.
De még ez előtt, január 17-én teszteli a cég a Crew Dragon űrhajót, amelyet a NASA-nak építettek azért, hogy a Szojuz-szerződés lejárta után amerikai űrhajóval utaztassák a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a szolgálatot teljesítő asztronautákat. Ha az ember nélküli teszt sikeresen zárul, a SpaceX júniusban két veterán űrhajóssal hajthatja végre történelme első emberes tesztrepülését. Ebben már vetélytársa is akad Muskéknak: a Boeing szintén szerződést kötött a NASA-val az ISS-re való emberszállításra, a cég pedig először márciusban lövi fel Starliner nevű űrhajóját, egyelőre utasok nélkül.
Egy másik területen is kihívóra akadt a SpaceX. Elon Musk már régóta szívesen beszél Starlink nevű projektjéről, amellyel a 2020-as évek közepére közel 12 ezer kommunikációs műholdat állítanának Föld körüli pályára, hogy a létező internetszolgáltatóknál sokkal gyorsabb, olcsóbb és megbízhatóbb internetet biztosítson az egész Földön. Erre már meg is kapta az engedélyt a Szövetségi Kommunikációs Bizottságtól (FCC), ahogy a hasonló céllal alapított, de jóval kisebb, 882 egységből álló műholdállománnyal tervező OneWeb is. Míg azonban a Starlink kiépítésének kezdetére még nem tűztek ki dátumot, a OneWeb februárban fellövi első tíz műholdját.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kapcsolódó cikkek
