Heg nélküli sebgyógyulással kecsegtet a moszatból és kagylóból készült új bioragtapasz
A jelenlegi kötszerek és sebtapaszok a nyílt sebek passzív gyógyulását segítik elő azzal, hogy nedvesen tartják a sebszéleket és a különféle antibakteriális szerek révén nagyjából távol tartják a sebtől a potenciális kórokozókat.
Amerikai kutatók azonban most biológiailag aktív megoldást dolgoztak ki az állati embriók szövetregenerációs, sebgyógyulási folyamataiból kiindulva. A ScienceAdvances folyóiratban július 24-én publikált tanulmány szerint az egyelőre még csak laboregereken tesztelt technológia azon a megfigyelésen alapul, hogy az állati magzatok kültakarójának megsértésekor nem a speciális bőrsejtek segítik a sebgyógyulást, hanem egy aktin nevű fehérje vékony szálai húzzák össze a sebszéleket, így biztosítva a hegesedés nélküli gyógyulást. A szóban forgó fehérje ráadásul az átlagos emlős-testhőmérséklet alatt, már 32 Celsius-fokos környezetben működésbe lendül, a magasabb hőmérsékleten pedig fokozza aktivitását.
A metódust kidolgozó biomérnökök egy speciális biosebtapaszt készítettek, amelynek sebre kerülő felületén a tengeri moszatból kivont, hőre zsugorodó fehérje és tengeri kagylókból kinyert hosszú láncú, ragadós cukormolekula elegyéből álló zselészerű réteg található. Ez a bioaktív anyag a 37 Celsius-fokos emberi bőrre kerülve úgy húzza össze a sebszéleket, mint az aktin az állati embriókban a hasonló szöveti hiátusokat. A minden eddiginél állítólag tizenhétszer erősebb tapadás kulcsa, hogy a kagylókivonatnak köszönhetően az aktív gél szinte összehegeszti a sebszéleket.
Az új tapaszban ezüst nanorészecskék garantálják az antimikrobiális hatást, vagyis azt, hogy a kötszer távol tartja a sebet elfertőzni képes kórokozókat. A részecskék a gyógyzselében stabil ezüst-ion-áramot indukálva pusztítják el a legtöbb ismert baktériumot.
Az új módszerrel kezelt sebek gyógyulásához átlagosan kétharmad annyi idő kell, mint a hagyományos eszközökkel bekötözötteknek – számoltak be a kutatók eredményeikről.
A bioaktív zselé állítólag olcsóbb is, mint a forgalomban lévő biológiailag aktív kötszerek. Míg egy ilyen moszatból és kagylóból készített egységnyi tapasz tizenvalahány dollárcentből legyártható, addig a leginkább a plasztikai sebészetben használt élő sejtes változatok ára száz dollár fölött van – írja az eredményről beszámoló Science.
Az új technológia a cukorbetegek sebeinél lehet a legígéretesebb, mert azoknál a regeneráció jóval lassabb, mint az egészségesek szöveti sérüléseinél. A piacra kerülése előtt azonban az új megoldásnak még egy sor, akár évekig is eltartó procedúrán kell átesnie.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: