Így születik az élet: videóra vették az embriókat formáló különös hullámokat
Az ecetmuslica embriójáról készült díjnyertes mikroszkopikus felvétel közelebb hozhatja a tudósokat az élő szervezetek fejlődését alakító erők jobb megértéséhez.
Az ecetmuslica embriójáról készült díjnyertes mikroszkopikus felvétel közelebb hozhatja a tudósokat az élő szervezetek fejlődését alakító erők jobb megértéséhez.
A súlytalanság és a magas sugárzás ellenére sikerrel jártak a japán kutatók a Nemzetközi Űrállomáson.
A kutatás komoly etikai kérdéseket is felvet, különösen azért, mert a sertések agyában is találtak emberi sejteket.
A forradalmian új módszer sem petesejteket, sem hímivarsejteket nem használ.
Gyakorlatilag minden második terhesség vetéléssel végződik és az embrió alig négynapos fejlődési lemaradása a nyolcadik héten már jó előrejelzője lehet ennek.
A madártojásban olyan dolgok történnek, amilyeneket utoljára 66 millió éve láthattunk volna. A madarak medencecsontja korai embrió korukban sokáig dinoszaurusz őseikére hasonlít, és csak később nyeri el a mai szárnyasokra jellemző formáját.
A kínai tudós 2018-ban állítólag úgy változtatta meg egy ikerpár, Lulu és Nana genetikai állományát, hogy a lányok rezisztensek legyenek a HIV-vírussal szemben. Három évet ült.
Mely állatok hermafroditák? Milyen esetekben váltanak egyes halak és rákok nemet? Hány fokos legyen a krokodiltojás, hogy hím egyed fejlődjön ki belőle? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság eltörölte azt a több évtizedes irányelvet, miszerint emberi embriókon nem lehet a megtermékenyítés utáni 14. napon túl vizsgálatokat végezni. A kutatók szerint a döntés végre lehetővé teszi számos veleszületett rendellenesség és a korai vetélések tanulmányozását és megelőzését, de több bioetikus úgy gondolja, hogy a döntés megkérdőjelezi az emberi élet értékét.
Az iBlasztoid névvel ellátott műembriók kutatása egy sor bioetikai kérdést felvet, de a kutatók szerint a vizsgálatukkal jobban meg lehet érteni a korai vetélések és számos születési rendellenesség okait.
Az újszülött lány embrióját akkor fagyasztották le, amikor az anya még csak egy éves volt. Molly a család második ilyen módon születetett gyerekek – nővére 24 éves rekordját döntötte meg.
Emberi őssejtekkel láttak el egérembriókat, és hetek alatt olyan szövetekben mutatták ki az emberi eredetű sejteket, amelyekből a szív, az agy és a szemek is kialakulnak.
A tojáson kívüli hőmérséklet alapvetően befolyásolja a teknősembriók nemi szelekcióját. A Kínai Tudományos Akadémia etológusai szerint egyes fajoknál az embriók a tojáson belüli mozgással szavatolják, hogy a hőmérséklet változásai ellenére megfelelő legyen az ivararány.
A még klinikai tesztelés előtt álló amerikai sebtapasza bőr hőjére reagálva biológiailag ragasztja össze a sebszélek szöveteit.