Masszív megfigyelő hálózatot építenek ki a 26 milliós Delhiben

Bűnmegelőzési szándékkal kamerás megfigyelőrendszert épít ki a második legnagyobb indiai város, az elővárosokkal együtt 26 milliós Delhi kormányzósága. Városszerte több mint 250 ezer térfigyelő kamerát szerelnek fel lakó- és kereskedelmi övezetekben, iskolákban. A beérkező adatok egy központban futnak össze, de még nem tudni, hogyan oldják meg a helyi hatóságok a negyedmilliónyi kamera feedjének ellenőrzését.

Politikai és jogi viták miatt sokáig késlekedett a projekt indulása. A kamerák felszerelését végül július elején kezdték el, az első berendezéseket egy kormányzati alkalmazottaknak otthont adó lakóövezetben, illetve az elit környéknek számító Pandara úton állították szolgálatba. Novemberre több mint ezer delhi iskolában is felszerelik a kamerákat. Ha minden kamera a helyére kerül, a város hetven választókerületének mindegyikére átlagosan négyezer kamera jut majd, így összesen 280 ezer helyről pásztázzák majd a közterületeket.

2020 elején helyi választásokat tartanak az Új-Delhit is magába foglaló Delhi Nemzeti Fővárosi Területen (amit általában csak Delhinek szoktak nevezni, a szűken vett város csak 11 millió lakosú). A választási kampány egyik fő témája a bűnmegelőzés a hatalmon lévő Aam Aadmi Párt (magyarul a Közemberek Pártja) számára. A párt ígérete szerint a térfigyelő kamerákkal meggátolhatók az előre megfontolt szándékkal elkövetett bűncselekmények, és a rendszer arra is jó, hogy javítson a lakosság biztonságérzetén. 

Internetes jogokkal foglalkozó aktivisták ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot főként amiatt, hogy a projektnek semmilyen operatív részletét nem hozta nyilvánosságra a delhi kormány – mondta Apar Gupta, az Internetszabadság Alapítvány (IFF) ügyvezető igazgatója, aki szerint sem törvényhozói, sem szabályozói szinten nem építettek fékeket a rendszerbe. A szervezet júniusban hivatalos kifogással élt emiatt a helyi kormányzatnál, mondván, a megfigyelőrendszer veszélyezteti a Delhiben élők magánélethez fűződő jogait. 

Indiai száműzetésben élő tibeti fiatalok szimpátiatüntetése a hongkongi demonstrálókért a múlt hét végén Delhiben.Fotó: PRAKASH SINGH/AFP

„Úgy tudjuk, hogy a felvételeket hozzáférhetővé teszik a lakossági jóléti szervezetek, a rendőrség és a kormány számára is”, miközben arról egyáltalán nincs információ, hogy ki tartja fenn ezt a kamerahálózatot, mennyi ideig tárolhatják a felvételeket, és hogy milyen biztonsági intézkedéseket írnak elő a hasonló felvételek tárolására és hozzáférhetőségére – mondta Kritika Bhardwaj, az IFF-nek tanácsot adó legfelsőbb bírósági ügyvéd.

Bhardwaj szerint ez nagyon is aggasztó egy olyan program esetében, amely 73 millió dollárba kerül, és milliók életére lesz hatással. Az IFF kifogásolja továbbá, hogy a politikai döntést nem előzte meg lakossági egyeztetés, nem tettek közzé költség-nyereség elemzést, sem az érkezett ajánlatokat, sem egyéb közérdekű dokumentumot, aminek alapján a nagy horderejű döntés megszületett.

A jogász ugyancsak problémának tartja a szabályozó keretrendszer teljes hiányát. Londonban egészen másképp, szigorú adatvédelmi és egyéb szabályok kíséretében állították forgalomba a térfigyelő infrastruktúrát, így például a londoni kamerák felvételeit 31 napon belül automatikusan törli a rendszer, míg Delhiben nincs ilyen kikötés.

A delhi kormányzati szervek nem kommentálták az IEEE Spectrum értesüléseit.

Egyre több kamerarendszer épül ki világszerte, különösképpen a kamerás megfigyelést arcfelismeréssel és társadalmi kreditrendszerrel összeboronáló Kínában. Újabb és újabb tanulmányok jutnak azonban arra, hogy a térfigyelő kamerák bűnmegelőző potenciálja nem is olyan hatalmas, mint gondolták. Arról vannak adatok, hogy a kamerák elbátortalanítják a piti bűnözőket, amennyiben egy nagyobb biztonsági rendszerbe illeszkednek, ebbe azonban a megfelelő közvilágítás és a biztonsági emberek jelenléte is beleértendő. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy az erőszakos bűncselekmények számát visszaszorítanák – mondta Gabe Turner, a Security Baron nevű fogyasztói szempontú biztonságtechnikai weboldal munkatársa.

Az igaz viszont, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzetét javítják az efféle rendszerek, de akkor is kérdéses marad, hogy ezért érdemes-e feláldozni a magánszférát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: