A füstmentes dohánytermékeket nem a leszokni vágyók veszik, hanem a fiatalok

A hazai dohányboltokban idén májustól árulnak égésmentes dohánytermékeket és a fogyasztásukat lehetővé tévő készülékeket, amelyek nem nikotintartalmú folyadékkal működnek, mint az e-cigaretták, hanem valódi dohánnyal. A magyar trafikok kínálata a Marlborót jegyző Philip Morris International (PMI) által gyártott, iQOS márkanéven forgalmazott készülékek két verziójára korlátozódik. Ennek a terméknek a forgalmazását idén áprilisban engedélyezte az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság, az FDA.

A magyar trafikokban a régebbi, 2.0-ás változat körülbelül 20 ezer, az újabb kivitelért 35 ezer forintba kerül, ezért egy készülék és egy akkumulátortöltő jár.

A készülékhez speciális, a hagyományosnál kisebb cigarettákat forgalmaznak, Magyarországon négyféle (két mentolos és két natúr dohány) ízben. A trafikonként eltérő, 1250 és 1500 forint közötti áron forgalmazott dobozokban, csakúgy mint egy cigarettásdobozban, 20 dohányrudacska van. A készülék egy töltéssel körülbelül 6 percig, vagy 14 szippantás erejéig működik. Ez nagyjából épp annyi idő (és szippantás), amennyit egy hagyományos cigaretta elfüstölése igényel.

A „Heat not burn”, vagyis a dohány égetése helyett annak hevítésén alapuló technológiával működő készüléket egyébként több dohánygyár, köztük a British American Tobacco is forgalmaz (utóbbi glo™ márkanéven). Bár a magyar alternatív dohányzóknak be kell érniük a PMI iQOS-szával, a dohánygyártók számos európai és távol-keleti országban versenyeznek a hevítéses dohányzás felé kacsintgatók figyelméért (az első hevítéses készülékeket 2014-ben kezdte tesztelni a Philip Morris, először Japánban és Olaszországban).

Kisebb lángon ég, illetve nem is ég

A gyártól elvben a megrögzött vagy leszokni képtelen dohányosokat célozzák az új termékekkel. A hevítéses technológia lényege, hogy a készülékekbe helyezhető, hagyományos cigarettára emlékeztető, bár attól lényegesen kisebb méretű, dohánnyal tömött rudacskák elszívásakor nem képződik füst, hanem a nikotintartalmú folyadékok elpárologtatásán alapuló e-cigikhez hasonló pára keletkezik. Jelentős különbség, hogy míg az e-cigaretták esetében nikotintartalmú, vagy épp nikotint egyáltalán nem is tartalmazó, sok esetben kérdéses összetételű folyadékot vaporizálnak a készülékek, az iQOS és társai segítségével valódi dohánylevelekből készített, hagyományos papírba tekert cigarettát lehet elszívni.

A gyakorlatban annyi történik, hogy a készülékbe helyezett, a cigarettánál kisebb, míg egy csikknél nagyobb dohányrudacskákban lévő dohányt a készülék épp csak szívhatóra hevíti. A dohányzás klasszikus formája közben keletkező, nagyjából 700-800 Celsius-fokos hőmérséklet helyett legfeljebb 350-400 fokra. Ez már elég ahhoz, hogy a dohányból nikotinpára szabaduljon fel. Az így keletkező gőz a folyadékot párologtató e-cigaretták párájánál testesebb és füstszerűbb ugyan, mégsem füst.

Nagyobb a füstje

A gyártók nagyjából erre, vagyis az égés és a füst hiányára alapozzák azt az állításukat, hogy a hevítéses technológia úgy kínálja a dohányzás élményét, hogy közben jelentősen csökkenti a dohányzó szervezetét érő káros hatásokat. Arra a régi tételre hivatkoznak, miszerint a dohányzásban a nikotin okozza a függőséget, de a kátrány betegít meg. Utóbbi összetevő letüdőzése viszont minimalizálható az égés kiküszöbölésével, legalábbis a gyártók szerint.

Noha a magyar dohánypiacon az iQOS különösebb hazai hatásvizsgálatok nélkül mutatkozott be, az idén áprilisban FDA-engedélyt szerzett dohányipari termékeket máshol több kutatócsoport is vizsgálta. A rossz hír, hogy közülük sokan sem a fogyasztók, sem a gyártók lelkesedését nem osztják. Egy idén februárban, a légzőszervi megbetegedések szakértőit tömörítő European Respiratory Society gondozásában az FDA-engedélyezési eljárás közben publikált tanulmány szerint a hevíthető dohánytermékek épp olyan károkat okoznak a tüdőben, mint azok, amelyek el is égnek.

A tanulmányt jegyző ausztrál és indiai kutatógárda szerint az iQOS készülékek segítségével szívott cigaretták fogyasztása épp olyan mértékben károsítja a tüdősejteket, mint a hagyományos dohányzás. A kísérletben a kutatók tüdőszöveti hámsejteket tettek ki cigarettafüstnek, hevítéssel szívható cigaretta párájának és az e-cigaretták folyadékjából származó vízgőznek. Miután három napig a szóban forgó füsttel és párákkal kezelték a hámsejteket, alaposan megvizsgálták őket. Azt találták, hogy a tüdőhámsejtek gyakorlatilag azonos mértékben károsodtak mindhárom dohányvégtermék hatására. Ebből pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a hevítéses technológián alapuló dohánytermékek valamint az e-cigaretták a hagyományos dohánytermékekhez hasonló eséllyel okoznak gyulladásokat, krónikus obstruktív légúti betegségeket, vagyis COPD-t, de akár tüdőrákot is.

Ez már csak azért is gondot okozhat, mert az ágazati elemzések szerint az alternatív dohánytermékek forgalma a következő 5-10 évben megelőzi majd a hagyományos dohánytermékek forgalmát. Sokan azzal vádolják a gyártókat, hogy miközben fő célcsoportként a leszokni képtelen vagy nem kívánó dohányzókat emlegetik, a füstmentes termékekkel valójában azt próbálják ellensúlyozni, hogy a dohányzás a fiatalabb korosztályokban egyre kevésbé divatos. Nem is sikertelenül: a több kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a füstmentes alternatív dohánytermékeket a fiatalok veszik, többnyire azok, akik korábban egyáltalán nem dohányoztak.

Keveset tudunk, azt is rosszul

Az égetés helyett a hevítésen alapuló dohányzásról egyelőre nagyon kevés biztos információ áll rendelkezésre, és azok is ellentmondásosak. Mint azt 2017-es tényfeltáró cikksorozatukban a Reuters újságírói megjegyezték, a legnagyobb probléma az, hogy még annak a kevésnek a jelentős részét is a gyártók megrendelésére készítették, ráadásul olyan kutatók, akiknek a felkészültsége megkérdőjelezhető. Mindezt az újságírók korábbi PMI-alkalmazottak beszámolóira alapozták.

Az oknyomozók egyébként arra nem találtak bizonyítékot, hogy a hevítéses technológiát kevésbé károsként hirdető tanulmányok adatsorait bárki manipulálta vagy meghamisította volna. Stanton Glantz amerikai kutatóorvos viszont tavaly év végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a hevítéses cigarettázással foglalkozó tanulmányokban kidomborítják ugyan, hogy a hagyományos cigarettában található káros vegyületek jelentős részét (közel felét) sikerült az alternatív dohánytermékben csökkenteni, arról azonban nemigen esik szó, hogy cserébe más vegyületek koncentrációja az új termékben lényegesen nagyobb.

A kardiovaszkuláris betegségek és a dohányzás összefüggéseit kutató Glantz szerint éppen ezért egyelőre lehetetlen megítélni, hogy a kétféle dohánytermék egyforma vagy különböző mértékben káros-e, mint ahogy az sem világos, hogy utóbbi esetben melyikük a károsabb. A legvalószínűbbnek Glantz szerint az tűnik, hogy a dohányzással összefüggésbe hozható különféle betegségek kockázatát más és más mértékben növelik. Az iQOS forgalmazását április 30-án engedélyező amerikai gyógyszerfelügyelet attól mindenesetre visszariadt, hogy a PMI-nak arra is engedélyt adjon, hogy a dohányzás egészséges alternatívájaként reklámozza termékét.