Péntek tizenharmadika van, márpedig a babonások szerint ezen a napon csak rossz dolgok történhetnek velünk. És valóban. Hiába volt két patkányfarok is az üstömben, hiába segítettek a jóskártyák, hiába voltam végig óvatos a csattanó maszlagokkal, hiába húztam ki a zsákomból két afrikai halálfejes lepkét is, ami igazán jót tett a bájitalomnak, hiába volt tele a tartalék lombikom, elszámoltam magamat, és váratlanul fölrobbant az üstöm a legutolsó kilencedik fordulóban, ami a kuruzslók és vajákosok legnagyobb szégyene. Ott ette meg a fene az összes szellem szuflát, mandragórát és varjúkoponyát, amit beledobáltam a főzetembe.

A Kuruzslók Quedlinburgban egy úgynevezett zsáképítő társasjáték, amiben kilenc fordulón keresztül próbáljuk a legjobb főzeteket és bájitalokat elkészíteni azokból az összetevőkből, amiket a zsákunkból húzhatunk ki, a zsák tartalmát pedig a játék során fokozatosan bővíthetjük és alakíthatjuk. A játék elsőre picit összetettnek tűnhet, mert hétféle összetevő van, amelyek mindegyike mást tud, és körönként hat kiértékelő fázis, azonban az összetevők könyvei és a központi tábla mindent nagyon szépen kommunikálnak, és az utóbbi végigsegíti a játékosokat a fázisokon, ezért gyorsan tanulható.

Elsőre úgy tűnhet, hogy jelentős szerencsefaktor van a játékban, hiszen a zsákból véletlenszerűen húzzuk ki az összetevőket, továbbá arra is lehetőségünk van, hogy kísértsük a szerencsénket, ha ugyanis túl sok csattanó maszlagot húzunk ki, azaz dobunk az üstünkbe, akkor az felrobban, ami egyébként nem a vég, de hátránnyal jár. Van azonban arra is lehetőségünk, hogy még időben megálljunk. Ez az úgynevezett szerencsekísértő játékmechanizmus. A csattanó maszlagokat egyébként nem csak egyesével tudjuk húzni, mert van 2-es és 3-as értékű is a zsákunkban, ezért aztán nem olyan egyértelmű, hogy mikor érdemes megállni. Az üst akkor robban, amikor hétnél több kerül a főzetbe. Van azonban arra is lehetőség, hogy még egy esetleges robbanás előtt megszabaduljunk az üstbe utoljára lerakott csattanó maszlagtól, ha van még tele lombikunk, amit rubinok segítségével lehet újratölteni.

Nagyon okos megoldása még a játéknak, hogy a veszteseket minden fordulóban kompenzálja, vagyis akik hátrébb állnak a pontozósávon, azok a következő fordulót előnnyel kezdik, így elég kiegyenlített lesz végig a játék, és az a stratégia dönthet a legvégén, ami mentén a zsákunkat összeállítottuk, amivel lényegében a szerencsénket befolyásoljuk.

Egy forduló úgy zajlik, hogy mindenki összetevőket húz a zsákjából, amíg csak szeretne, vagy amíg fel nem robban az üstje. Egy kihúzott összetevőt a kihúzás után rögtön az üstbe kell helyezni az edény közepéből kiinduló spirál mentén, a cél pedig az, hogy minél hosszabb sort alkossunk az összetevőkből. Vannak nagyobb értékű összetevők is, ezeket az értéküknek megfelelő kihagyással lehet a sor végére tenni, így jobban növelik a sor hosszát, akárcsak a veszteseket kompenzáló patkányfarkak. Ha a játékosok megállnak, akkor következik a hat kiértékelő fázis. Ezekből a fázisokból kettőben nem vesznek részt azok, akiknek felrobbant az üstjük.

Az első fázis például az, hogy akinek a leghosszabb a sora, az dobhat a bónuszt adó kockával. Egy másik fázisban a sor hosszának megfelelő pénzért új összetevőket vásárolhatunk a zsákunkba, maximum kettőt, és különböző fajtákat. A pénzt nem lehet továbbvinni a következő fordulóra. A forduló végén az üstöt kiürítjük, az összetevőket az újonnan vásároltakkal együtt visszatesszük a zsákokba, és kezdődik a következő forduló. Ezen kívül minden fordulóban felcsapunk egy jóskártyát is, amik a fordulókat kicsit variálják, de minden játékosra egyformán vonatkoznak.

A hét összetevő mindegyike mást tud. A keresztespók például olyan, hogy rubint ad, ha ilyen összetevő kihúzása után állunk meg. A légyölő galóca az előtte lévő, azaz korábban kihúzott tökök számától függően pluszba növeli a sort. A mandragórát, ha csattanó maszlag után húzzuk, akkor a közvetlenül előtte lerakott csattanó maszlagot kidobhatjuk az üstből. De ezek a tulajdonságok csak a kezdő játékban vannak így, minden összetevőhöz tartozik ugyanis két darab kétoldalú könyv, ezek írják le az összetevők speciális tulajdonságait, így összetevőnként négy lehetőségünk van, hogy melyiket használjuk.

Mivel a játék nem túl komplex, és a végeredmény tipikusan elég szoros, haladóbb családi játéknak is kiváló. A kiadó 10 éves kortól ajánlja 45 perces játékidővel. A játékot maximum négy fő játszhatja, ugyanis négy üstöt és zsákot találunk a játék dobozában. Az újrajátszhatóságot pedig a könyvek sokfélesége biztosítja, amiből különböző kombinációkat használhatunk. A jóskártyák és persze a zsákhúzós szerencsénk pedig biztosítja azt, hogy még azonos könyvkombinációk esetén se legyen soha ugyanolyan a játék. Ajánljuk a játékot csodadoktoroknak, hazárdőröknek és tisztánlátóknak.

Wolfgang Warsch játékának nagyon jó a hangulata, igazán tematikus és hozzá illően igényesek a kellékek. A Kuruzslók több díjnak is a nyertese, többek között megkapta a Kennerspiel des Jahres díjat, a Magyar Társasjátékdíj fődíjasa 2019-ben és a Mensa HungarIQa díj nyertese családi kategóriában.

Köszönjük a ComPaYa-nak, hogy tesztelhettük a játékot!