A címben feltett kérdésre a válasz: minden bizonnyal a Mensa társasjátéktesztjein, ahol augusztusban 85 elhivatott hiperintelligens ember fejenként átlagosan több mint 12 órán át játszott a 14 Mensa HungarIQa díjra jelölt játékkal, hogy aztán kiválasszák három kategóriában az okosoknak leginkább élményt nyújtó társasjátékokat. Ha intelligens vagy, akkor neked is érdemes kipróbálnod őket, de ha csak intelligensnek szeretnél tűnni, akkor is kiváló választás beszerezni egyet közülük, csak előtte ellenőrizd, hogy rájuk került-e már a Mensa HungarIQa messziről is jól látható plecsnije.

Ahogy Mérő László matematikus-pszichológus mondta a Mensa HungarIQa budapesti díjátadóján szeptember elején, az IQ-juk szerint a felső két százalékba tartozó mensások valószínűleg nem játszanak többet, mint mások, csak más típusú játékokat kedvelnek. Hiszen mindenki azzal játszik szívesen, ami sikerélményt tud neki nyújtani. Mivel a Mensa szigorú pontozási rendszerében a fő hangsúlyt a játékélményre fektették, így nem arról van szó, hogy ezekhez a játékokhoz normális halandó ne tudna hozzászagolni, csak arról, hogy ezekkel a hiperintelligensek is szívesen játszanak. Valószínűleg azért, mert megdolgoztatja az elméjüket és tudnak bennük igazán jók lenni, ez pedig elsősorban azt jelenti, hogy ezekben a játékokban van mélység, és van lehetőség a fejlődésre – nemcsak nekik, hanem mindenkinek.

A legjobb példa: a sakk

Ha egy játékban van elég mélység, akkor azt gondolom, fejleszeni is tudja a gondolkodást és sokak számára élményt tud nyújtani. Jó példa erre a sakk, amit igen sokan játszanak, élvezik és fejlődnek általa, de csak kevesen jutnak el nagymesteri szintekig. Érdekes egyébként, hogy a sakknagymesterek között is elég sok kimagaslóan magas IQ-jú fordul elő, például Garri Kaszparov, akit 190-es, vagy Polgár Judit, akit 170-es IQ-val tartanak számon, amivel a világ élvonalába tartoznak. Bár Mérő Lászlótól megtudhattuk azt is, hogy nagyjából 130-as IQ felett a hivatalos tesztek nem is mérnek, mert a nagy populációra standardizált tesztek mérési tartományán ez már kívül esik. Ezért is fontos egyébként, hogy a Mensások egy szubpopulációba tömörültek, így van megfelelő alapanyag ahhoz, hogy folyamatosan fejlesszék a standard mérési tartományon túl mérő teszteket.

Ami egyébként a sakkot illeti, talán nem is kellett volna említenem, nehogy az legyen ugyanis valakinek a benyomása, hogy a díjra jelölt játékok között sakkhoz hasonló absztrakt játékok szerepeltek. Csöppet sem, még az absztrakt kategóriában is nagyon különleges tematikus játékokat találhattunk, a családi kategóriáról nem is beszélve. A jelöltek az elmúlt év magyar kiadású játékaiból kerültek ki előzsűrizés után.

Az is beszédes egyébként, hogy épp a hiperintelligensek klubjának jutott eszébe az, hogy ilyen díj kiadásával népszerűsítse a modern társasjátékokat. USA és Németország mellett Magyarország az egyetlen, ahol a mensások évente társasjátékdíjat osztanak. Az tehát biztos, hogy a mensások szeretnek játszani. Talán az intelligenciájukat csiszolják, mint ahogy a macskák élesítik a karmaikat. Talán másoknak is érdemes, hiszen játszva tanul az ember. A játék nagyon sok mindenre jó. Egy játék során olyan szituációkba kerülhetünk, amikbe a való életben nem. Így felvállalhatunk olyan döntéseket, kipróbálhatunk olyan stratégiát, alkalmazhatunk olyan kommunikációt és átélhetünk olyan élményt, amiket a valódi életben egyébként nem feltétlenül tennénk. És nem utolsó sorban megtornásztathatjuk az agyunkat.

Kilógnak

Ugyancsak Mérő László jegyezte meg a megnyitón, hogy a Mensa-sok IQ-jukkal éppúgy kilógnak az átlagból, ahogy a két méter felettiek magasságukkal kilógnak a társadalomból, ami nem csak előnyökkel, de néha hátrányokkal is járhat, hiszen a társadalmunkat az átlagra tervezik. Egy intelligens ember is beütheti a fejét túl sok sütnivalójával. A játéktesztek azonban minden bizonnyal jó terepet adtak a mensásoknak arra, hogy felszabadultan használják elméjüket, nem félve a következményektől.

A mensások immár 11 éve osztják az elismerő díjakat, ami kiadóktól teljesen független. Idén is három kategóriában adtak ki díjakat, a legbővebb családi kategóriában kettőt is. A díjátadó előtt lehetőség volt a Facebookon megtippelni, vajon a kollektív szuperintelligencia melyik játékokat fogja kiválasztani, de sajnos senki nem volt, aki mind a négy díjazottat eltalálta volna.

A legnagyobb meglepetést a logikai kategória okozta. Szinte senki nem gondolta, hogy a logikai játékok versenyét, ahol hagyományosan egy-egy elleni absztrakt játékok szoktak szerepelni, egy kooperatív, kifejezetten élményorientált játék, a Remény hadművelet nyeri, amely az első világháborúban harcoló katonák lelki megpróbáltatásait dolgozza fel. Ráadásul olyan kiváló játékokat utasított maga mögé, mint a gyönyörű és igazán agytornásztató Arborétum, és az igazán különleges és ugyancsak agyzsibbasztó teljesen magyar fejlesztésű idei újdonság: a Castle of Mind, amikről írtunk már korábbi ajánlóinkban. Ezek egyébként mind előzsűrizett játékok voltak, így jó szívvel ajánljuk őket is, hiszen bármelyik megérdemelte volna a helyezést.

A családi kategóriában két díjat osztottak ki. Ezek közül az egyik a Kuruzslók Quedlinburgban, egy picit szerencsekísértő zsáképítő játék, amely idén a Magyar Társasjátékdíjat is megkapta, 2018-ban pedig Az év gémerjátéka volt a németeknél. A másik díjazott az Atlantica lett a Piatniktól, amelyben egy elsüllyedt civilizáció elfeledett kincseit próbáljuk menteni a közelgő hurrikán elől.

A Piatnik idén remekelt, hiszen komplex kategóriában is díjat nyert Hadara nevű játékával, illetve annak magyar kiadásával. A civilizáció- és városépítő Hadara annak ellenére komplex stratégiai társasjáték, hogy elég könnyen tanulható, és az átlagos játékidő is csak egy óra.

A díjazott játékokat természetesen úgy, ahogy tavaly is, igyekszünk minél hamarabb alaposan tesztelni és bemutatni. Ezen kívül ajánljuk a korábbi évek Mensa HungarIQa által díjazott játékait, illetve az ugyancsak nívós amerikai Mensa Select díjas játékokat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: