Ettől a dizájntól reméli az Airbus, hogy 20 százalékkal csökken a repülés kibocsátása

Az Airbus kedden új, gömbölyded repülőgépdizájnt mutatott be, amely a tervek szerint lehetővé teszi, hogy a repüléssel járó szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékkal csökkenjen.

A modellt a cég egy szingapúri repülési kiállításon mutatta be, ahol egyébként mintegy hetven kiállító, köztük a Bombardier és a Lockheed Martin is visszamondta a szereplést az új típusú koronavírus veszélye miatt. 

A francia repülőgépgyártó már tavaly repülési teszteknek vetette alá egy 3,2 méter szárnyfesztávú, Maveric kódnevű modellt egy közép-franciaországi, közelebbről nem behatárolt helyen.

Fotó: ROSLAN RAHMAN/AFP

A szárnyat és a géptestet egy egységnek felfogó dizájnelképzelés a negyvenes évek óta létezik, és a B–2 Spirit amerikai bombázóban már testet is öltött, ahogy a NASA és a Boeing közös, 2013-ban lezárult X-48 kutatási projektjében is. A hasonló repülőgépek irányítása igen összetett, de formájuk miatt kisebb légellenállást váltanak ki, ezáltal hatékonyabban képesek repülni.

A repülőgépgyártók azért vették elő a fiókból a korábbi hasonló formaterveket, mert az utasszállító iparág igyekszik a repülést kevésbé környezetpusztítóvá tenni. Jean-Brice Dumont, az Airbus tervezésért felelős ügyvezető alelnöke például azt mondta, szerintük bőven itt van az idő, hogy tovább fejlesszék ezt a technológiát, és tanulmányozzák a hatásait, hogy megfeleljenek  a környezeti kihívásoknak. 

Hozzátette, az új dizájn egyelőre csak egy lehetőség, amit latolgatnak. Még azt is korai lenne megmondani, hogy ezek a formák megjelennek-e majd a közepes hatótávolságú repülők következő generációinál, amelyek eljövetelét a 2030-as évekre várják. 

Azóta, hogy utoljára kísérleteztek hasonló repülőgépdizájnnal, számos innováció történt az iparágban: olyan anyagokat fejlesztettek, amelyek által könnyebbé válhatnak az újgenerációs repülők, emellett a számítógépek teljesítménye is nagyot nőtt, ami csökkenti az irányítási problémákat – mondta Dumont.

Az Airbus jelenleg azt vizsgálja, hogyan lehet kialakítani az utasteret, illetve hogyan illeszkednének a futurisztikus utasszállítók a repülőterekhez. További megválaszolandó kérdés, hogy egy ilyen repülőnek is lesz-e ablaka, vagy ahelyett képernyőkön jelenítik meg az utasoknak a repülő közvetlen környezetét.

Eddig még azt a problémát sem kutatták ki alaposan, hogyan kompenzálnák, hogy az utasok az új formájú repülőn távolabb ülnének a gép középvonalától (nem úgy, mint most, amikor lényegében egy szárnyakkal ellátott csőben ülnek), ezért a gép fordulásánál jobban kifelé sodródnának.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: