A flygskam miatt egyre kevesebbet repülnek a svédek

A globálissá vált Fridays for Future zöldmozgalom elindítója, Greta Thunberg legutóbb napelemes vitorlással szelte át az Atlanti-óceánt, hogy aztán New Yorkban keresetlen szavakkal ossza ki az ENSZ klímacsúcsára összegyűlt államfőket. Svédországban azonban már nem csak ő nem ül repülőre: egyre többen és többen választják a vasúti közlekedést hosszabb utakra is.

A tíz legnagyobb svéd repülőteret üzemeltető Swedavia oldalán elérhető statisztikák szerint a tavaly bevezetett repülési adó mellett a flygskamnak nevezett „repülésszégyen” már nem csak a belföldi járatokon okoz egyre meredekebben csökkenő utasszámot, de a nemzetközi járatokon is 5 százalékos csökkenést mérnek minden egyes hónapban.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Mindeközben a svéd vasúti társaság, az SJ tavaly 5, idén pedig eddig már 8 százalékos emelkedést mutatott ki utasszámában. 2018-ban a svédek 20 százaléka választotta a vonatot a repülés helyett, 2019-ben pedig már 37 százalékuk mondta, hogy környezetvédelmi megfontolásból inkább vonatozik.

Fűt-fát ígért a kampányban, de valóban környezetbarátabb és zöldebb lesz Budapest Karácsony Gergely alatt?

Még hivatalba sem lépett Budapest új főpolgármestere, legfontosabb kampányígéretei közül már kettő is veszélybe került. Úgy tűnik, a dugódíjat nem lesz olyan egyszerű bevezetni, mint elsőre tűnt, a Liget projekt építkezéseinek leállítása pedig elvben jól hangzott ugyan, de a gyakorlatban kivitelezhetetlennek bizonyulhat. Mit ígért Karácsony a kampányban, és mit sikerül vajon betartani?

A klímakatasztrófa is egy biznisz, ami tökéletesen illeszkedik a kapitalizmus logikájába

Azzal, hogy az éghajlatváltozás kiváltóiként az államközi testületek és a média is következetesen az emberiség egészére mutogat, nemcsak a valódi felelősök ússzák meg, hanem a hatékony óvintézkedések is elmaradnak. Minél súlyosabb a klímaválság, annál inkább megéri a klímakatasztrófába befektetni – állítják magyar és külföldi ökofilozófusok.