Pitiánernek tűnő, de a környezetre nézve annál károsabb trükközéssel vádolják a teljes légiforgalmi iparágat: a brit nemzeti légitársaságnál, a British Airwaysnél (BA) dolgozó névtelen források azt állítják, hogy szándékosan nagyobb súllyal repülnek a gépek, mint amennyi után fizetnek, tehát a valós kibocsátásuk nagyobb, mint amennyit hivatalosan kommunikálnak. Az erősen megkérdőjelezhető gyakorlat létét belső dokumentumok is alátámasztják.

A módszer lényege, hogy a légitársaságok mintegy tartályhajóként használják a repülőgépeket, vagyis induláskor extra üzemanyaggal látják el őket azért, hogy ne kelljen újratankolni őket a célállomáson – és az újabb tankolásért esetleg sokkal többet fizetni, mint otthon. Tehát a légitársaságok ott tankolnak, ahol olcsóbb, és ennek érdekében adott esetben a szükségesnél jóval nagyobb súllyal repülnek. 

A BBC Panorama című műsorának számításai szerint tavaly 18 ezer tonna többlet szén-dioxid került emiatt a légkörbe csak a British Airwaystől. Eközben a trükközéssel elért pénzbeli megtakarítás egyetlen úton néha egészen elenyésző – egyes esetekben alig haladja meg a 10 fontot (kevesebb mint 4000 forintot) –, igaz, máskor több száz fonttal kevesebbet kell költeniük a légitársaságoknak egy-egy útra.

Pedig a repülés trükközés nélküli is a legszennyezőbb közlekedési mód: átlagosan 285 gramm CO₂-kibocsátásával jár kilométerenként, és az Európai Unió teljes szén-dioxid-kibocsátásának a 3 százalékáért felel. Az elmúlt húsz évben ráadásul megduplázódott a megtett nemzetközi repülőutak száma, ami a 2008-2009-es gazdasági válság óta minden korábbinál nagyobb ütemben, töretlenül nő. Igaz, Svédországban például már mutatkoznak jelei annak, hogy a klímaváltozás megállítása jegyében csökken a repülés népszerűsége.

Elterjedt gyakorlat

A British Airways szerint valóban gyakori, hogy extra üzemanyagot is visznek a gépek „működési, biztonsági és költséghatékonysági okokból”. Mint írták, ez megszokott az iparágban.

Szakértők szerint a repülőgépek „tartályhajóztatása” minden ötödik járatot érintheti Európában. Ha a teljes kontinensen vizsgálják a gyakorlatot, az elhazudott üzemanyag felhasználásával járó éves extra kibocsátás elérheti egy 100 ezer lakosú városét.

Az európai légi közlekedést szabályozó Eurocontrol szerint a légitársaságok költségtrükközése miatt csak Európában évente 286 ezer tonnával több üzemanyagot égetnek el, és ez összesen 901 ezer tonna többlet szén-dioxiddal terheli a légkört. Ezzel a légitársaságok mintegy 265 millió eurót takarítanak meg. Az Eurocontrol szerint a vállalatok eljárása „megkérdőjelezhető”, különösen ma, amikor a légi közlekedés egyébként is kihívásokkal néz szembe a klímaváltozáshoz való nagyfokú hozzájárulása miatt.

Zöld szervezetek szerint a gyakorlat kiterjedtsége aláássa azokat az iparági fogadkozásokat, miszerint a légitársaságok elkötelezettek, hogy csökkentsék a közlekedés legszennyezőbb formájával járó üvegházgáz-kibocsátást. „Tipikus példája annak, amikor a vállalat a bolygó elé helyezi a profitot” – kommentálta például a hírt John Sauven, a brit Greenpeace ügyvezető igazgatója. „Ezért is nem engedhetjük meg magunknak, hogy még egy évtized elteljen a cégek zöld agymosásával, és azzal, hogy várunk az önkéntes kibocsátáscsökkentés megjelenésére.” Sauven szerint ehelyett komoly szabályozásokkal kell kötelezni a légitársaságokat a kibocsátás csökkentésére, mert „amíg a szennyezésben pénz van, addig annyit fognak szennyezni, amennyit csak tudnak”.

Plusz 6 tonna kerozin vs. mínusz 20 deka újságpapír

A British Airways tulajdonosa, az International Airlines Group (IAG) azt kommunikálja, hogy szeretne az iparág legfenntarthatóbb szereplőjévé válni. A BA olyan intézkedésekkel is büszkélkedik például, hogy a súlycsökkentés érdekében elkezdték könnyebb papírra nyomtatni a légitársaság fedélzeti magazinját.

A BBC Panorama által megszerzett BA-s belső dokumentumok azonban arra utalnak, hogy alkalmanként akár hat tonna többlet üzemanyagot is belepumpálhatnak a gépekbe. A tényfeltáró újságírók ugyancsak bizonyítékot láttak arra, hogy az Easyjetnél is meghonosodott ez a gyakorlat.

A BA működését belülről ismerők azt állítják, hogy a vállalatnál – akárcsak a többi, rövid Európán belüli utakat teljesítő légitársaságnál – külön szoftvert használnak arra, hogy a sokféle tényezőből kiszámolja, hogy az egyes utaknál megéri-e a repülőgép „tartályhajóztatása”. Ha a szoftver arra jut, hogy igen, a személyzet már tölti is fel a gépet a plusz üzemanyaggal. 

Az egyik dokumentum szerint egy Olaszországba tartó BA-járat nemrég három tonna többlet üzemanyaggal repült. Az extra súly miatt a repülő ezen az úton több mint 600 kilogrammal több szén-dioxiddal terhelte a légkört, ami megegyezik egy New Yorkig tartó oda-vissza repülőút egy főre jutó kibocsátásával. Ezen az úton a légitársaság kevesebb mint 40 fontot spórolt, de a Panorama munkatársai ennél kisebb „nyereséget” is láttak a papírokban. Az IAG tavalyi éves nyeresége 2,9 milliárd euró volt, ennek 80 százalékát a BA eredménye tette ki.

A BA-n belüli szivárogtatók egyike álszentségnek nevezte a gyakorlatot. Szerinte a jelenlegi körülmények között „igazolhatatlan, hogy egy ilyen nagy cég ennyire keveset spórol meg, miközben ilyen sok többlet szén-dioxidot bocsát ki”.

Nem tagadják

A BA azt mondta, hogy ezt a gyakorlatot leginkább rövid, Európán belüli útjain követi, ahol jelentős különbségek lehetnek a repülőterek üzemanyagárai között. Hozzátették, hogy az Eurocontrol kutatásai szerint a BA extra kibocsátása mindössze 2 százalékát teszi ki annak, amit az összes légitársaság hasonló gyakorlata eredményez.

2012 óta az európai repülőutakat európai uniós kibocsátás-kereskedelmi keretrendszer szabályozza, 2020-tól a BA a brit belföldi járatokon is bevezeti a karbon-ellentételezést – közölte a vállalat.

Az Easyjet azzal reagált az állításokra, hogy az elmúlt években csökkentette a repülő extra üzemanyaggal való feltöltését. Mint közölték, csak a járatok kis hányadánál fordul még elő a gyakorlat, akkor is „működtetési és kereskedelmi okokból”.

A BA-nél szivárogtató forrás már régóta a cég alkalmazottja. Úgy fogalmazott: „büszke vagyok rá, hogy a BA-nél dolgozom, de őszintén szólva szomorú és csalódott is vagyok.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: