Ahhoz, hogy segíteni lehessen az elöregedő társadalmakon, előbb meg kellene határozni, mi is pontosan az öregedés

„Egyértelmű és kiszámítható, közmegegyezésen alapuló definíció hiányában korlátozottak a lehetőségei annak, hogy az életminőséget negatívan befolyásoló öregedési folyamatokat átfogó módon lehessen lassítani vagy megállítani. Ha sikerülne magabiztosan megválaszolni azt a kérdést, hogy mi is az a biológiai öregedés, kiderülne, hogy a sokrétűség még nem jelent semmiféle mágikus rejtélyt, és ahhoz sem kell varázspálca, hogy a szóban forgó összetettség folyamatos ellenőrzésével maximálni lehessen az egészségben megélt élettartamot” – írja az egészségtudományi és orvosbiológiai kutatásokról hírt adó Statnews című portálon véleménycikkében Csordás Attila öregedéskutató biológus. 

Az öregedés mibenlétét boncolgató publicisztika arra hívja fel a figyelmet, hogy számos tudományos eszközökkel kutatott jelenséggel, például az emberi sejtek daganatos elfajulásával vagy a matematikai összefüggések vizsgálatával ellentétben az emberi öregedésnek nincs egzakt és szakmai konszenzuson alapuló definíciója. Ehelyett a legnevesebb szakmai folyóiratokban is olyan meghatározások jelennek meg, amelyek legfeljebb csak részben fedik át egymást, vagy az öregedés jelenségének mindössze részterületeire reflektálnak. A szerző erre példákat is sorol.

  • Az öregedés a testi épség fokozatos elvesztésével és a testfunkciók csökkenésével járó folyamat, amely növeli az elhalálozás kockázatát, írta 2013-ban a Cell tudományos magazinban egy szerzőgárda. 
  • Az öregedés a testi szervek működésének fokozatos megváltozásával járó folyamat amely számos emberi betegség első számú kockázati tényezője, derült ki 2019-ben a Nature Medicine című szaklapból.
  • Az öregedés a működés épségének és a homeosztázisnak a fokozatos hanyatlása, amely halálban végződik, állt egy újabb definíció tavaly a Cell folyóiratban.
  • Az öregedés a testi és molekuláris változások általános folyamata amely szorosan összefügg a betegségekre való fogékonysággal és végül a halállal, állt a Nature Medicine egyik idei cikkében.

Definíció nélkül nem sok az esély a társadalmi irányelvek kidolgozására

Csordás szerint a definíciók némelyike olyannyira nem reflektál egymásra, hogy összehasonlítani is nehéz azokat, éppúgy, mintha egy almát és egy narancsot akarna valaki összevetni. Az egységes meghatározásra márpedig szükség lenne ahhoz, hogy az öregedés és annak negatív hatásai ellen megtehető (népegészségügyi) lépéseket sikerüljön egyáltalán felmérni. Erre különösen az elöregedő társadalmakban lenne nagy szükség. 

A szerző a szakmai konszenzuson alapuló meghatározás érdekében úgy véli, hogy a végeredményhez a tapasztalati, a filozófiai és a számítógépes modellező eszköztár egyesítésével lenne érdemes közelíteni. A végeredménynek pedig az alábbi kritériumoknak kellene megfelelnie:

  • a meghatározásnak pontosnak kell lennie, amely tömöríti a meglévő tudományos koncepciókat;
  • gyümölcsözőnek és a való világra alkalmazhatónak kell lennie; 
  • formailag helytállónak és hibás következtetésektől mentesnek kell lennie; 
  • a lehető legegyszerűbbnek kell lennie;
  • rugalmasnak, bővíthetőnek és az új ismeretek befogadására alkalmasnak kell lennie.

(via: Statnews)

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: