Elkészült a hüvelyflóra teljes baktériumtérképe

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani az emberi szervezetben élő mikrobiom jelentőségéről. Mikrobiomnak az ember bélrendszerében, bőrén és a test más területein élő baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikroorganizmusok összességét nevezzük. 

A mikro és a biom (ökológiai szempontból hasonló jellegű életközösség) szó összevonásával mikrobiomként emlegetett élő tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják; mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.

A kutatások középpontjában eddig az emésztőrendszerben élő mikrobiomok voltak, és kiderült az is, hogy nem csupán az emésztésben, illetve a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet, hanem jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre is.

A Marylandi Egyetem kutatócsoportja a Nature 2020.február 26-i számában közölt tanulmányukban feltérképezték és katalogizálták a hüvelyflórát alkotó mikroorganizmusok összességét. 

Kényes egyensúly

Az emésztőrendszerhez hasonlóan a hüvelyben is elengedhetetlenül fontos a különböző mikrobák megfelelő aránya az egészség megőrzéséhez. Az egészséges egyensúlyban lévő hüvelyi mikrobiom segít megelőzni a szexuális úton terjedő betegségeket, a húgyúti fertőzéseket, és a teherbeesést is megkönnyíti. A hüvelyflóra kényes egyensúlyát ugyanakkor bizonyos bakteriális fertőzések megbontják, és ez nemcsak a koraszülés kockázatát növeli, hanem krónikus gyulladásos állapothoz is vezethet.

A kutatók több száz hüvelyi kenetet vizsgáltak meg a metagenomikai módszerekkel. Az Észak-Amerikából, Afrikából és Ázsiából származó, természetes környezetből vett minták génszekvenálásával összegyűjtött 1507 metagenom egyaránt tartalmazott emberi, vírusos és baktériális örökítőanyagot is. A kutatók ezekből különítettek el  csaknem egymillió olyan nem redundáns gént, amelyek nagy valószínűséggel baktériumhoz tartoztak. Ezeket a géneket később baktériumcsoportok azonosításához használták fel.

A vizsgálatok alapján a hüvely mikrobiomját jóval kevesebb baktériumfaj alkotja, mint az emésztőrendszerét. A kutatók 300 körülire teszik azoknak a baktériumoknak a számát, amelyek általában megtalálhatók a hüvelyben, ehhez képest az emésztőrendszerben több mint 1000 van belőlük.

A marylandi kísérletet vezető mikrobiológus, Jacques Ravel szerint az azonban meglepő, hogy egy-egy baktériumfajnak mennyire sokféle genetikai változata található egy nő hüvelyében.

„A metagenomokban található baktériumok genetikai variánsai sokkal nagyobb változatosságban fordulnak elő, mint ahogy azt feltételeztük. Ez azt jelenti, hogy egy nő hüvelyi mikrobiomjában leginkább egy adott baktériumfaj található, de annak sokféle genetikai variánsa létezik, és ezek együttesen alkotják azt a közösséget, ahol minden egyes variáns hozzájárul az egészséges működéshez. Ebben az esetben az egészséges hüvelyi mikrobiom egyensúlya nem feltétlenül a baktériumokfajok változatosságán múlik, hanem az adott fajon belüli variánsok változatosságán. Ez az információ közelebb hozhat minket az egészség fenntartásához szükséges mikrobiomok megfelelő összetételéhez” – összegezte a kutatást Ravel a Gizmodónak.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: