Az agyatlan baktériumoknak is van memóriája
Egy friss amerikai kutatás szerint az Escherichia coli a következő négy bacilus-nemzedéknek is képes átadni emlékeit.
Egy friss amerikai kutatás szerint az Escherichia coli a következő négy bacilus-nemzedéknek is képes átadni emlékeit.
Azóta, hogy esélyünk van másutt is életet találni a Naprendszerben, a tudományt különösen érdekelni kezdte, hogy idehaza, a Földön miért csak egyetlen egyszer alakult ki a magasabb rendű, eukarióta élet. Hogyan sikerült a baktériumoknak átugrani a szakadékon?
Bécsi kutatóknak sikerült azonosítaniuk koraszülötteknél azokat a változásokat a mikrobiomban, amelyek előrejelezték a bekövetkező agykárosodást. A Klebsiella itt is a főkolomposok közé tartozik.
A szintetikus biológiára épülő mikroorganizmusok felhasználása teljesen új távlatokat nyit az orvoslásban. A genetikailag módosított mikrobák biztonságosságuk felmérése és a jogi környezet szabályozása után előbb-utóbb a mindennapi gyógyításba is bekerülhetnek.
A módosított baktériumok szorgalmasan gyártották az izmot alkotó óriásfehérjéhez hasonló polimereket. Az amerikai kutatásban létrehozott szintetikus izomnak számos felhasználása lehet.
A Yorki Egyetem kutatói leírták a testszagért felelős molekuláris folyamatot, illetve azonosították a testszagenzimet, amelyet a hónalj gazdag mikrobiomjának csupán néhány tagja állít elő.
Amerikai tudósok egy nagyszabású, több kontinensre kiterjedő kutatásban elsőként térképezték fel a hüvely mikrobiomját.
A mikrobiomként emlegetett élő, egy-egy szervezetben 1 és 2,5 kiló közöttire becsült tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.
A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk