Három sárkány született apa nélkül Tennesseeben

Charlie, a Tennessee állambeli Chattanooga állatkert nőstény komodói varánusza három utódot tojt a világra tavaly augusztusban. Ebben még nem lenne semmi különös, ám Charlie-nak ez úgy sikerült, hogy nem termékenyítették meg őt.

Charlie-t és Kadal nevű párját, a potenciális apát a szaporodás reményében költöztették össze, de mára vizsgálatok is igazolták, hogy Kadal végül nem működött közre a három hím ivadék – Onyx, Jasper és Flint – világra jöttében. 

Charlie először rakott tojást életében, és mindjárt egy igen ritka jelenség, a szűznemzés vagy partenogenezis demonstrálójává vált. A gerincesek közül mindössze hetven fajnál fordul elő a jelenség, amikor a hímivarsejtek részvétele nélkül, a petesejtből indul meg az egyedfejlődés. Ilyenkor a petesejt egy pontosan még nem tisztázott külső hatásra megduplázza kromoszómáit, és az így létrejött diploid sejt osztódni kezd.

Eddig az állatkert alkalmazottai csak nem tudták bizonyítani, hogy sikeres párzás ment végbe a varánuszterráriumban, de mostanra a megrendelt DNS-tesztek eredményei is megvannak, így már biztosra vehető, hogy az ivadékok apátlanok. „*Maury-hangon*: Kadal, NEM te vagy az apa” – írták az állatkert Facebook-oldalán. (Maury Povich egyébként a Mónika-show amerikai megfelelőjét vezeti.)

A komodói varánuszok a természetben fejlesztették ki különleges képességüket a szűznemzésre, az állatkerti szakértők szerint azért, mert természetes körülmények között elszigetelten élnek, és agresszívan reagálnak, ha megközelítik őket, így a nőstényeket sem könnyű legyűrni, még a párzási időszakban sem. Az első hasonló esetről 2006-ban készült feljegyzés.

A szűznemzés eredménye általában – elég logikusan – női ivarú egyed, azonban a komodóiaknál más a helyzet. Először is, a leszármazottak nem klónok: a megtermékenyítetlen petesejt csak az anya génkészletének felét tartalmazza, a másik felét kellene adnia a hímivarsejtnek. A partenogenezis során az anya fél kromoszómakészlete duplikálódik meg, ezáltal bár az utód minden génje az anyától származik, nem klónja a szülőnek. 

Ráadásul ezeknél az óriás gyíkoknál éppen fordítva van, mint az embereknél: két azonos nemi kromoszóma teszi a hím komodói varánuszt (ezt a varánuszok világában ZZ-vel jelölik), és a nőstény lesz az, amelynek két eltérő kromoszóma (WZ) határozza meg a nemét. A nőstény komodói varánuszoknál a tojás vagy W, vagy Z kromoszómát hordoz – mivel a WW felállás életképtelen, csak a ZZ-k maradnak meg, következésképpen a szűznemzéssel keletkezett komodóivaránusz-utódok hímek lesznek, ahogy történt ez Chattanoogában is.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: