Tömeges tragédiákat okozhat a koronavírus a börtönökben
Petricsészékhez hasonlította egy amerikai demokrata képviselő az ország börtöneit: miután a COVID-19 már több büntetés-végrehajtási intézetben is felütötte a fejét, a rabok és az őrök is aggódnak.
Máris több száz ilyen esetet regisztráltak az országban, egy rab életét vesztette, az őrök börtönlázadástól tartanak – a vírust pedig a szokásos módszerekkel nem lehet kordában tartani az intézményekben, önkéntes karanténra ezeken a helyeken ugyanis nincs mód.
Sok helyen a kézfertőtlenítő szerek használata és birtoklása is tiltott, ezzel még nehezebbé válik a vírus elleni védekezés. Ha a fertőzés egyszer bejutott, szinte akadálytalanul terjedhet, a túlzsúfolt börtönökben pillanatok alatt megfertőzhetik egymást és az őröket is a rabok. Ez az egész világon gondot okoz, az Egyesült Államokban a rabok éhségsztrájkolnak, Olaszországban a börtönökben kitört zavargásokban hét rab életét vesztette. A közhangulatot a vírus miatti félelem mellett a látogatási tilalom is tovább rontotta.
Az Egyesült Államokban egyes rabok korábbi szabadon bocsátásával és házi őrizettel próbálják megoldani a problémát, az előbbit leginkább a 65 évnél idősebb vagy krónikus beteg fogvatartottak esetén javasolják.
Több védőügyvéd, ügyész, politikus és epidemiológus szerint viszont ezek az intézkedések nem haladnak elég gyorsan: ha a fertőzés elterjed a börtönökben, hirtelen rengeteg kórházi ágyra és lélegeztetőgépre lesz szükség. David E. Patton védőügyvéd szerint a késlekedés közegészségügyi kockázatot jelent, Brendan J. Sheehan clevelandi bíró pedig kiemelte, hogy a börtönnek ebben az esetben ugyanúgy felelőssége a rab egészségének megőrzése, mint a közegészségügy szem előtt tartása, a rövidített ítéleteknél pedig mindkét szempontot egyaránt figyelembe veszik.
Tízezreket küldtek haza
Az Egyesült Államokban van lakosságarányosan a legtöbb bebörtönzött, százezer lakosra 655 elítélt jut, míg Magyarországon például csak 173. Az amerikai börtönpopuláció több mint 2,1 millió fős, de a probléma ettől még nem kizárólag az Egyesült Államokat érinti: miután a kór az egész világon elterjedt, az összes börtön kiemelt kockázatot jelent.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a múlt héten hívta fel a figyelmet a börtönökre, fegyházakra és menekülttáborokra leselkedő veszélyre. A politikus szerint a kormányoknak fontolóra kellene venniük a különösen sebezhető csoportokhoz tartozó fogva tartottak szabadon engedését, a börtönök túlzsúfoltságán pedig az enyhébb bűnök miatt büntetéseket töltők elengedésével lehetne enyhíteni.
Iránban már elterjedt a fertőzés a börtönökben is, a hatóságok itt hetvenezer (mások szerint 85 ezer) rabot engedtek szabadon, őket az igazságügyi minisztérium szóvivője, Gholamhossein Esmaili szerint ezt megelőzően tesztelték COVID-19-re, nehogy tovább terjesszék a kórt.
Etiópiában négyezer rabot engedtek szabadon a túlterheltség csökkentésére, Észak-Írországban kétszázat, a Human Rights Watch pedig további lépéseket követel egyebek mellett Szíriában is, ahol az egyébként is embertelen börtönkörülmények mellett a fertőzés nagyjából azonos lenne a halálos ítélettel.
Az intézkedések nemcsak a rabok, hanem az egész társadalom érdekét szolgálják: Homer Venters egykori börtön-orvosigazgató szerint egy több ezer fős létesítményben kitörő járvány látványosan megemelné a görbét, és hatalmas terhet róna az ország kórházaira és egészségügyi dolgozóira.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: