A Chicagói Egytem kutatói emberi sejteken és egereken is bizonyították a kannabidiol (CBD) koronavírus-replikációt gátló hatását, és az orvosi marihuánát fogyasztó betegek fertőzöttségi adatai is alátámasztották az eredményeket.
Viszont veszélyes lehet, ezért a walesi iskolákban mégsem vezetik be a tantermek fertőtlenítésére szánt ózongyártó gépeket. A kormány a szellőzőrendszerek modernizálására költi az erre szánt pénzt.
Mi lesz abból, ha a német egyeteme és osztrák kiadója által száműzött nyugalmazott professzor, Dr. Sucharit Bhakdi és felesége, Dr. Karina Reiss egy kötetben találkozik a tisztánlátó magyar orvosokkal, Dr. Gődénnyel, Dr. Póccsal és Dr. Tamasival? Sztárparádé!
Québecben komoly pénzbüntetésre számíthat az, aki nem akarja beoltatni magát a covidjárványt okozó koronavírus ellen, de Európában is egyre több országban, így Olaszországban, Görögországban és Ausztriában is különadót vetnek ki az oltatlanokra.
A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.
Villámgyorsan terjed az omikron Izraelben, ezért a 60 év felettiek, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók megkaphatják a negyedik oltást is. Az ország lakosságának 60 százaléka számít eddig teljesen oltottnak, de sokan nem kérték már a harmadik dózist sem.
Legalábbis ekkora valószínűséggel előzi meg, hogy a megfertőződött betegek kórházba kerüljenek. A dél-afrikai tanulmány felülvizsgálata még várat magára, de az előzetes eredmények szerint a J&J vakcinája hatásosabb a Pfizernél.
A Commonwealth Fund friss elemzése szerint az Egyesült Államok oltási programja alapjaiban változtatta meg a járvány lefolyását: a több mint egymillió megelőzött haláleseten kívül mintegy 10,3 millió kórházi eset vált elkerülhetővé a Pfizer, a Moderna és a Janssen vakcináival.
A csaknem atomi szintű analízis szerint az omikron variánsnak 3-5-ször annyi tüskefehérjéje van, mint a korábbiaknak. Ez megmagyarázhatja, hogy az omikron hogyan válhatott ilyen gyorsan a domináns vírustörzzsé. A kutatás a hatékonyabb antitest-terápiák előtt is megnyithatja az utat.
Hamarosan itt a karácsony, amit családunkkal, barátainkkal együtt szeretnénk ünnepelni. A koronavírus-járvány árnyékában azonban kiemelten kell figyelnünk arra is, hogy az összejövetelek a lehető legkevésbé legyenek kockázatosak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlással segíti a vírussal szembeni védekezést az ünnepek alatt.
A lengyelországi Wrocławban 1963-ban kitört feketehimlő-járványon tömeges oltással egy hónap alatt sikerült úrrá lenni. Az akkori eseményekből ma is bőven van mit tanulni.
A két vakcinadózis továbbra is jól védhet a súlyos megbetegedés ellen, de fontos a harmadik oltás. A Janssen, a Sinopharm és a Szputnyik egy átfogó nemzetközi kutatás szerint nem sokat ér az omikron ellen, bár a Gamelaja Intézet szerint az orosz vakcinával minden rendben.
Romániában és Bulgáriában nagyon alacsony az átoltottság, és sokan nem is hajlandóak beadatni maguknak a vakcinát. A problémát csak fokozza, hogy a Kremlhez köthető híroldalakon és felületeken szabadon terjednek a konteók, amelyek vagy a kötelező oltás, vagy a nyugati vakcinák ellen hergelik az olvasókat.
Az Evusheld egyetlen adagja védelmet nyújthat a koronavírus-fertőzéssel szemben azoknak, akiknek kockázatos lenne védőoltást felvenniük. Ma ez az egyetlen gyógyszer, amit az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság engedélyez.
Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.
A korai kórházi adatok alapján úgy tűnik, hogy kevesebb omikronos beteg szorul gépi lélegeztetésre, mint deltával fertőzött, de a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az új variáns gyorsabban terjed, mint az eddigiek, ezért egy új hullám még így is túlterhelheti a kórházakat.
Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.
A lübecki repülőtér tulajdonosa, akinek korábban labordiagnosztikai cége is volt, állítása szerint fél óra alatt fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcinát 2020 áprilisában, de a hivatalos engedélyeztetési folyamatot nem volt türelme kivárni. Nyomozás indult ellene, a védője szerint ügyfele nem követett el semmi rosszat, és személyesen nem is adott be oltást senkinek.
A bizonyítékok továbbra is arra utalnak, hogy a magasabb átoltottságú országokban hamarabb lesz vége a járványnak. Az előrejelzések szerint ugyanakkor a koronavírus hosszú távon is velünk marad, és a többi 200 légúti vírushoz hasonlóan endemikussá válik.
A koronavírus új, mutáns variánsát először Botswanában azonosították, de jelentettek már fertőzöttet a Dél-afrikai Köztársaságból, Hongkongból és Izraelből is. Pénteken összeült a WHO, hogy megvizsgálja, „aggodalomra okot adó" variánsról van-e szó. A B.1.1.529 várhatóan a nű nevet kapja majd.
Amelyik országban nagy az átoltottság és megfelelő a járványvédelem, ott nagyon alacsony a halálozás. A kórházba került covidos betegek között jóval nagyobb az oltatlanok aránya, de ahol sok oltottat ápolnak, ott figyelembe kell venni azt is, hogy ők jóval nagyobb csoportba tartoznak, vagyis valójában kisebb a kockázatuk a súlyos megbetegedésre.
Amikor az állam ilyen horderejű döntést hoz, figyelembe kell vennie az élethez, a privacyhez, a gondolat és a vallás szabadságához fűződő alapvető jogokat. Az állam nincs könnyű helyzetben, írja Hungler Sára, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa.
Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.
Alexander Schallenberg osztrák kancellár bejelentette, hogy hétfőtől szigorú, az oltottakra is vonatkozó lezárások lépnek életbe Ausztriában, jövő februártól pedig kötelezővé teszik az oltás beadatását is.
Újabb bizonyítékok szólnak amellett, hogy a világjárvány a Huanan halpiacon törhetett ki először, és a környékbeliek megfertőzése után terjedt el az egész világon. A kutatás eredményeit Peter Daszak, a vírus eredetét vizsgáló WHO-küldöttség egyik tagja is meggyőzőnek nevezte.
Mostanra bebizonyosodott, hogy nemcsak a tobzoskák, a denevérek és a nyércek, hanem a kutyák, a macskák, a főemlősök, a medvék és a nagymacskák is megfertőződhetnek a koronavírussal. Az ember többféle oltás közül választhat, de mi a helyzet a köztünk élő háziállatokkal?
Miközben a paraziták ellen kifejlesztett gyógyszert egyetlen egészségügyi szerv sem ajánlja a koronavírusos megbetegedések kezelésére, nálunk idén tavasszal elkezdődött a gyógyszer három hónaposra tervezett klinikai vizsgálata, ami még mindig nem fejeződött be – elsősorban azért, mert az engedélyezett keretek között nincs elég tünetmentes vagy enyhe tünetes beteg, akit be lehetne vonni a kísérletbe.
A tapasz mikrotűk segítségével peptidekbe csomagolt aranyrészecskéket juttat a szervezetbe, erre reagálnak az immunrendszer T-sejtjei. Az egyszerűen a bőrre ragasztható „vakcina” hosszabb ideig tartó és a vírusvariánsoknak is jobban ellenálló megoldást ígér.
A WHO egy olyan vitatott elméletre hivatkozva ellenezte sokáig a kötelező maszkviselést, amely szerint a biztonsági öv is hamis biztonságérzetet kelt, ezért felelőtlenebb autóvezetést eredményez. A viselkedéskutatók kísérletei azonban rácáfoltak a WHO útmutatására, és bizonyították, hogy már a maszkok puszta látványa segíti a szabálykövető magatartást.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
Tim Spector brit infektológus szerint nem az a kérdés, hogy Nagy-Britanniában idén vajon megszokott módon találkozhatnak-e a családok a karácsonyi ünnepek alatt, hanem az, hogy van-e erre egyáltalán remény a következő öt évben. A járvány durvul, Spector szerint az oltás magában nem elég a koronavírus megfékezéséhez. Világszerte szigorítások várhatóak.
Idén 7,25 milliárd adag covid-vakcinát adtak be világszerte, ami kétszerese az évente beadott rutinoltások számának – a fecskendők ellátása viszont nem gyorsult fel ilyen mértékben. Ha ez így marad, jövőre a szükségesnél 2 milliárddal kevesebb fecskendő állhat rendelkezésre.
A magas nemzetközi presztízsű szakmai szervezet díjátadó ceremóniája magyar idő szerint 22:00 órakor kezdődik New Yorkban.
A tesztek során egy széles körben használt HIV-gyógyszerrel kombinálva bizonyult hatásosnak a készítmény.
A jelenleg uralkodó SARS-CoV-2 vírusvariáns, a delta fertőzőbb, mint az eddigiek, és gyorsabban okozhat súlyosabb tüneteket. Egyre kevésbé látszik, mikor érhet véget a járványhelyzet. Adódik a kérdés: vajon mennyire hatékonyak és mitől védenek meg a vakcinák?
Magyarország hétfőtől, Oroszország már csütörtöktől szigorít. Kínában az alacsony napi fertőzés- és halálozásszám ellenére sem enyhítenek. Nagy-Britanniában és a pandémia kirobbanása óta szinte hermetikus elzártságban élő Új-Zélandon viszont enyhítések jönnek.
Az amerikai Harvard és a Northwestern University tudományszociológusai 2020. áprilisa és 2021. januárja között az Egyesült Államokban és Európában dolgozó 7 ezer kutatót kérdeztek meg arról, hogy miként értékelik saját tevékenységüket összehasonlítva a korábbi évekkel.
Az álmok általában a traumafeldolgozás fontos terepét jelentik, a magyar covidosoktól gyűjtött álmok azonban ritkán mutatták a feldolgozás jeleit. Jellegzetes közös témák is megjelentek a koronavírussal betegeskedők álmaiban, gyakori volt például a találkozás a már halott hozzátartozókkal, derül ki Kőszeg Sára pszichológus álomkutatásából.
Egy friss amerikai kutatás szerint az enyhe lefolyású koronavírusfertőzésen átesett tizenéveseknél kialakuló paranoia, a téveszmék és az öngyilkossági gondolatok egy olyan immunrendszeri mechanizmusra vezethetők vissza, amely során az autoantitestek az idegrendszert támadják meg.
A kórházak megteltek, a szabad ágyak elfogytak, az egészségügyi dolgozók a kiégés szélén vannak, miközben a teljesen oltottak száma az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Florin Poenaru szociológus szerint az elkeserítő helyzetért ugyanúgy felelős az október elején megbukott román kormány, mint az államban hitüket vesztő emberek.
A CDC legutóbb közzétett adatai alapján az Egyesült Államokban engedélyezett vakcinák, vagyis a Moderna mellett a Pfizer és a Janssen átlagosan tizenegyedjére csökkentették augusztusban a vírus miatti halálozást, és közel hatodára a megfertőződés esélyét.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa a Budapest Science Meetup múlt heti rendezvényén arról beszélt, hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, miként segítik ezt elő olyan emberi hatások, mint az erdőírtás vagy a városiasodás, és mit tehet a tudomány ebben a helyzetben.
Mármint békeidőben, persze. Egy kormánytól független elemző a hivatalosan feljegyzett halálesetek és születések számát vetette össze a be- és kivándorlási adatokkal, és közel 1 milliós népességfogyást észlelt a koronavírus-járvány által különösen sújtott országban.
A járványkórházakat most az oltatlanok töltik meg Romániában, ahol a 19 milliós lakosságból 10 millióan nem oltatták be magukat. A Recorder portál egy bukaresti kórházban kérdezte az orvosokat és a betegeket, akik között van, aki a betegágyon fekve is elutasítja az oltást.
Az MTA elnöksége szerint ugrásszerűen növelni kell a lakosság átoltottsági arányát, és aki most meggyőzi a környezetét, szó szerint életet ment. Arra számítanak, hogy az influenzajárvány tovább súlyosbítja a népegészségügyi helyzetet.
A megfigyelt koronavírus-variánsok listájára nemrég felkerült mű minden mutációt bevet a sikerért, a versenyképesebb delta azonban a jelek szerint nem hagyja terjedni. Változatok jönnek és mennek, de az átlagember szintjén nem változik semmi: moss kezet, tarts távolságot, és oltasd be magad!
A 10 országban, köztük Magyarországon is elvégzett reprezentatív online felmérés szerint az emberek 39 százaléka jelenleg is elégedetlen a stressz szintjével, 37 százalékuk küzd alvászavarral, 30 százalékuk pedig azt állítja, hogy a járvány negatív hatással volt a testalkatára.
A molnupiravir nevű antivirális gyógyszer a fázis III. klinikai vizsgálatok alapján 50 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés és halál kockázatát, ha a fertőzöttek időben megkapják. Ez lehet az első igazán hatásos és könnyen alkalmazható terápia a koronavírus ellen.
Csökkent a forgalom, kevesebb volt a torlódás, és a balesetek száma is visszaesett, de az ütközések jóval gyakrabban voltak súlyosak vagy végzetesek a koronavírus-járvány kirobbanása után. A szakértők szerint a várostervezésnél nem a gyors haladásra, hanem a biztonságos közlekedésre kéne nagyobb hangsúlyt fektetni.
Akik elkapták az influenzát, azoknál éppúgy felléphetnek a hosszú távon jelentkező szimptómák, mint a koronavírusos betegeknél.