A diktatúra hírügynöksége szerint a világjárvány csak azért terjedhetett el az országban, mert a vírus szomszédos Dél-Koreákból ballonokon és egyéb „idegen tárgyakon” érkezett az országba.
Az európai esetszámok növekedésért felelős BA.4 és BA.5 variánsok minden korábbinál jobban kikerülik az újrafertőzés elleni védettséget. Az omikron ellen tervezett oltások hatásosak ellenük, de már kevésbé, mint a korábbi változatok ellen.
Az elnyúló posztcovid tünetekre panaszkodók körében felülreprezentáltak a nők és azok, akik valamilyen szorongásos zavarral küzdenek, de biokémiai jelei nincsenek a hosszú covid létezésének – állapította meg egy friss amerikai tanulmány. A jelenség hátterében az is állhat, hogy a bizonyítékokon alapuló nyugati orvoslást évszázadokig férfiakra optimalizálták.
A Financial Times becslése szerint az angoloknak akár 97 százaléka is áteshetett a covidon; a Cambridge-i Egyetem biostatisztikusai szerint a lakosság 77 százalékát fertőzte meg a koronavírus. A magyarországi helyzetről nincsenek ilyen jó becslések, de hasonlóak lehetnek az arányok.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója a legújabb nemzetközi kutatások alapján arra figyelmeztet, hogy az elmúlt szezonok kihagyásával a populáció általános védelmi szintje lecsökkenhetett, ezért várhatóan súlyosabb influenza- és RSV-járványokkal lehet számolni.
Valakinek a piócákat is meg kell etetni és a nyálkahal nyálkáját is össze kell gyűjteni, hogy előrébb menjen a tudomány. De holttestfarmernek, kórházi szervdarálónak vagy szennyvízcsatorna-búvárnak sem áll olyan, aki nem elég eltökélt.
„A tudománykommunikáció alapvetően nem a munkánk része, így amint ezek a támadások átütik a tűrőképességünk határát, érthető okokból sokan inkább visszatérnek a laboratóriumba, és talán vissza se néznek többet” – mondja Kemenesi Gábor virológus a kutatókat ért inzultusokról.
Amerikai kutatók szerint a székletből is ki lehetne mutatni a koronavírus-fertőzést.
Az utóbbi hetekben több európai országban és Kínában is megfordult a trend, és újra rendületlenül emelkedni kezdtek a koronavírusos esetszámok. Kemenesi Gábor virológus szerint a járvány újabb hazai felfutása esetén indokolttá válhat a beltéri maszkviselés, de a negyedik oltás továbbra is csak a veszélyeztetett csoportoknak ajánlott.
A születések száma nemzetközi viszonylatban Magyarországon csökkent a leginkább a járvány miatt. A fertőzés főleg a városok szegényebb területeit sújtotta; a családi kötelékek erősödtek, de a baráti kapcsolatok leépültek, derítette ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének felmérése.
A járvány nem múlt el: Magyarországon az elmúlt hét végén 150-en vesztették életüket a covid miatt.
Magyarországon az EUROSTAT adatai szerint 2020 novemberében, a második járványhullám csúcsán 60 százalékkal többen haltak meg, mint a korábbi vírusmentes években.
Jó, jó, de ki az a Neil Young, mi az a Spotify, és miért szar a zene?
Az amerikai gyógyszerfelügyelet az óvodás gyerekeknek szóló oltás engedélyeztetését fontolgatja, ezzel nagy terhet vennének le a szülők válláról. Várhatóan még ebben a hónapban eldől, hogy megkaphatják-e a vakcinát, ha igen, a gyerekek Pfizert kaphatnak majd.
A brit vizsgálatban 36 fiatal, egészséges alany vállalta, hogy megfertőzzék a SARS-CoV-2 eredeti változatával, és két héten át monitorozzák őket. A mérföldkőnek számító kutatásból kiderült, hogy a tünetek az eddig gondolt 5-6 helyett kevesebb mint két nap alatt jelentkeznek, és hogy a vírus először a torokban jelenik meg, de az orrból sokkal több távozik, mint a szájból.
Az amerikai Vir Biotechnology modellje nemcsak a koronavírus következő változatának fontosabb mutációit tippeli meg, hanem más vírusok, így az influenza evolúciójának követésére is alkalmas lehet.
A fertőzés korai szakaszában kimutatott vírusterhelés mértéke, bizonyos típusú autoantitestek jelenléte, az Epstein–Barr-vírus és a kettes típusú cukorbetegség vezethet leginkább hosszú covid szindrómához egy több mint kétszáz páciens utánkövetéses vizsgálatával elvégzett, friss amerikai kutatás szerint.
A Chicagói Egytem kutatói emberi sejteken és egereken is bizonyították a kannabidiol (CBD) koronavírus-replikációt gátló hatását, és az orvosi marihuánát fogyasztó betegek fertőzöttségi adatai is alátámasztották az eredményeket.
Viszont veszélyes lehet, ezért a walesi iskolákban mégsem vezetik be a tantermek fertőtlenítésére szánt ózongyártó gépeket. A kormány a szellőzőrendszerek modernizálására költi az erre szánt pénzt.
Mi lesz abból, ha a német egyeteme és osztrák kiadója által száműzött nyugalmazott professzor, Dr. Sucharit Bhakdi és felesége, Dr. Karina Reiss egy kötetben találkozik a tisztánlátó magyar orvosokkal, Dr. Gődénnyel, Dr. Póccsal és Dr. Tamasival? Sztárparádé!
Québecben komoly pénzbüntetésre számíthat az, aki nem akarja beoltatni magát a covidjárványt okozó koronavírus ellen, de Európában is egyre több országban, így Olaszországban, Görögországban és Ausztriában is különadót vetnek ki az oltatlanokra.
A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.
Villámgyorsan terjed az omikron Izraelben, ezért a 60 év felettiek, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók megkaphatják a negyedik oltást is. Az ország lakosságának 60 százaléka számít eddig teljesen oltottnak, de sokan nem kérték már a harmadik dózist sem.
Legalábbis ekkora valószínűséggel előzi meg, hogy a megfertőződött betegek kórházba kerüljenek. A dél-afrikai tanulmány felülvizsgálata még várat magára, de az előzetes eredmények szerint a J&J vakcinája hatásosabb a Pfizernél.
A Commonwealth Fund friss elemzése szerint az Egyesült Államok oltási programja alapjaiban változtatta meg a járvány lefolyását: a több mint egymillió megelőzött haláleseten kívül mintegy 10,3 millió kórházi eset vált elkerülhetővé a Pfizer, a Moderna és a Janssen vakcináival.
A csaknem atomi szintű analízis szerint az omikron variánsnak 3-5-ször annyi tüskefehérjéje van, mint a korábbiaknak. Ez megmagyarázhatja, hogy az omikron hogyan válhatott ilyen gyorsan a domináns vírustörzzsé. A kutatás a hatékonyabb antitest-terápiák előtt is megnyithatja az utat.
Hamarosan itt a karácsony, amit családunkkal, barátainkkal együtt szeretnénk ünnepelni. A koronavírus-járvány árnyékában azonban kiemelten kell figyelnünk arra is, hogy az összejövetelek a lehető legkevésbé legyenek kockázatosak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlással segíti a vírussal szembeni védekezést az ünnepek alatt.
A lengyelországi Wrocławban 1963-ban kitört feketehimlő-járványon tömeges oltással egy hónap alatt sikerült úrrá lenni. Az akkori eseményekből ma is bőven van mit tanulni.
A két vakcinadózis továbbra is jól védhet a súlyos megbetegedés ellen, de fontos a harmadik oltás. A Janssen, a Sinopharm és a Szputnyik egy átfogó nemzetközi kutatás szerint nem sokat ér az omikron ellen, bár a Gamelaja Intézet szerint az orosz vakcinával minden rendben.
Romániában és Bulgáriában nagyon alacsony az átoltottság, és sokan nem is hajlandóak beadatni maguknak a vakcinát. A problémát csak fokozza, hogy a Kremlhez köthető híroldalakon és felületeken szabadon terjednek a konteók, amelyek vagy a kötelező oltás, vagy a nyugati vakcinák ellen hergelik az olvasókat.
Az Evusheld egyetlen adagja védelmet nyújthat a koronavírus-fertőzéssel szemben azoknak, akiknek kockázatos lenne védőoltást felvenniük. Ma ez az egyetlen gyógyszer, amit az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság engedélyez.
Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.
A korai kórházi adatok alapján úgy tűnik, hogy kevesebb omikronos beteg szorul gépi lélegeztetésre, mint deltával fertőzött, de a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az új variáns gyorsabban terjed, mint az eddigiek, ezért egy új hullám még így is túlterhelheti a kórházakat.
Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.
A lübecki repülőtér tulajdonosa, akinek korábban labordiagnosztikai cége is volt, állítása szerint fél óra alatt fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcinát 2020 áprilisában, de a hivatalos engedélyeztetési folyamatot nem volt türelme kivárni. Nyomozás indult ellene, a védője szerint ügyfele nem követett el semmi rosszat, és személyesen nem is adott be oltást senkinek.
A bizonyítékok továbbra is arra utalnak, hogy a magasabb átoltottságú országokban hamarabb lesz vége a járványnak. Az előrejelzések szerint ugyanakkor a koronavírus hosszú távon is velünk marad, és a többi 200 légúti vírushoz hasonlóan endemikussá válik.
A koronavírus új, mutáns variánsát először Botswanában azonosították, de jelentettek már fertőzöttet a Dél-afrikai Köztársaságból, Hongkongból és Izraelből is. Pénteken összeült a WHO, hogy megvizsgálja, „aggodalomra okot adó" variánsról van-e szó. A B.1.1.529 várhatóan a nű nevet kapja majd.
Amelyik országban nagy az átoltottság és megfelelő a járványvédelem, ott nagyon alacsony a halálozás. A kórházba került covidos betegek között jóval nagyobb az oltatlanok aránya, de ahol sok oltottat ápolnak, ott figyelembe kell venni azt is, hogy ők jóval nagyobb csoportba tartoznak, vagyis valójában kisebb a kockázatuk a súlyos megbetegedésre.
Amikor az állam ilyen horderejű döntést hoz, figyelembe kell vennie az élethez, a privacyhez, a gondolat és a vallás szabadságához fűződő alapvető jogokat. Az állam nincs könnyű helyzetben, írja Hungler Sára, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa.
Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.
Alexander Schallenberg osztrák kancellár bejelentette, hogy hétfőtől szigorú, az oltottakra is vonatkozó lezárások lépnek életbe Ausztriában, jövő februártól pedig kötelezővé teszik az oltás beadatását is.
Újabb bizonyítékok szólnak amellett, hogy a világjárvány a Huanan halpiacon törhetett ki először, és a környékbeliek megfertőzése után terjedt el az egész világon. A kutatás eredményeit Peter Daszak, a vírus eredetét vizsgáló WHO-küldöttség egyik tagja is meggyőzőnek nevezte.
Mostanra bebizonyosodott, hogy nemcsak a tobzoskák, a denevérek és a nyércek, hanem a kutyák, a macskák, a főemlősök, a medvék és a nagymacskák is megfertőződhetnek a koronavírussal. Az ember többféle oltás közül választhat, de mi a helyzet a köztünk élő háziállatokkal?
Miközben a paraziták ellen kifejlesztett gyógyszert egyetlen egészségügyi szerv sem ajánlja a koronavírusos megbetegedések kezelésére, nálunk idén tavasszal elkezdődött a gyógyszer három hónaposra tervezett klinikai vizsgálata, ami még mindig nem fejeződött be – elsősorban azért, mert az engedélyezett keretek között nincs elég tünetmentes vagy enyhe tünetes beteg, akit be lehetne vonni a kísérletbe.
A tapasz mikrotűk segítségével peptidekbe csomagolt aranyrészecskéket juttat a szervezetbe, erre reagálnak az immunrendszer T-sejtjei. Az egyszerűen a bőrre ragasztható „vakcina” hosszabb ideig tartó és a vírusvariánsoknak is jobban ellenálló megoldást ígér.
A WHO egy olyan vitatott elméletre hivatkozva ellenezte sokáig a kötelező maszkviselést, amely szerint a biztonsági öv is hamis biztonságérzetet kelt, ezért felelőtlenebb autóvezetést eredményez. A viselkedéskutatók kísérletei azonban rácáfoltak a WHO útmutatására, és bizonyították, hogy már a maszkok puszta látványa segíti a szabálykövető magatartást.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
Tim Spector brit infektológus szerint nem az a kérdés, hogy Nagy-Britanniában idén vajon megszokott módon találkozhatnak-e a családok a karácsonyi ünnepek alatt, hanem az, hogy van-e erre egyáltalán remény a következő öt évben. A járvány durvul, Spector szerint az oltás magában nem elég a koronavírus megfékezéséhez. Világszerte szigorítások várhatóak.
Idén 7,25 milliárd adag covid-vakcinát adtak be világszerte, ami kétszerese az évente beadott rutinoltások számának – a fecskendők ellátása viszont nem gyorsult fel ilyen mértékben. Ha ez így marad, jövőre a szükségesnél 2 milliárddal kevesebb fecskendő állhat rendelkezésre.
A magas nemzetközi presztízsű szakmai szervezet díjátadó ceremóniája magyar idő szerint 22:00 órakor kezdődik New Yorkban.