A koronavírus elleni oltás körüli kommunikációs zűrzavarban már azelőtt felmerült, hogy a munkaadó vajon kötelezheti-e a munkavállalót az oltás beadatására, hogy egyáltalán lett volna oltás. Most úgy tűnik, hogy igen.
A mongóliai COVID-járvány első hullámában elkövetett hibákba belebukott a miniszterelnök, de most újra kilőtt a fertőzések száma, annak ellenére, hogy az oltásra jogosult lakosság közel fele már mindkét dózist megkapta – igaz, nagy részük a kínai vakcinából.
Minden eddiginél kiterjedtebb kutatás készült a COVID-19 mentális egészségre és idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Jó hír, hogy az agyi gyulladásos és vérrögképződéses zavarok jóval ritkább szövődmények, mint eddig gondolták. Mentális betegségek azonban minden negyedik fertőzöttnél előfordultak.
Mikrocsip és luciferáz helyett olyanokat találunk a Pfizer vakcinájában, mint szacharóz, koleszterin vagy dinátrium-hidrogén-foszfát-dihidrát. De mire jók ezek egy világjárványt okozó vírus ellen?
A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.
A Levi's meglepve tapasztalta, milyen sokan álltak át más méretre a járvány után. Vannak olyanok is, akik fogyás miatt váltottak, de a kutatások szerint ők lehetnek kevesebben.
A vakcinaháború jóval összetettebb és bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik. Miközben a koronavírus-világjárványban logikusnak tűnik a szabadalmi jogok felfüggesztése a szegény országok megsegítése érdekében, a szabadalmi rendszerbe épített rugalmasságnak lehetnek potyautasai, a vakcinaellátásban pedig az európai és észak-amerikai lakosság válhat kiszolgáltatottá.
A Narendra Modival is jó kapcsolatot ápoló jógi, Baba Ramdev februárban dobta piacra Coronil nevű ajurvédikus termékét, azóta próbálja még inkább aláásni a nyugati orvoslásba és vakcinákba vetett bizalmat a járvány tépázta országban.
Elisabeth Bik több tucat hibára mutatott rá Didier Raoult francia mikrobiológus, a hidroxi-klorokin-pápa publikációiban. Válaszul online zaklatássorozatot és jogi fenyegetést kapott, sőt a lakcímét is közzétették. Több mint ezer tudós állt ki mellette.
A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
Peruban a többlethalálozási adatokkal összhangban csaknem háromszorosára növelték a koronavírus miatt elhunytak számát. Így egymillió lakosra több mint 5400 halálozás jut, míg Magyarországon ez a szám 3085.
LabLeak vagy nem LabLeak – a járvány eredetének kérdése központi téma lesz a következő hónapokban. A Karanténnapló új részében Kemenesi Gábor virológussal és Müller Viktor elméleti biológussal mérlegeljük, hogy mi szól a járvány természetes eredete mellett, ugyanakkor miért nem zárható ki, hogy laborból szabadult ki a vírus.
A Pandémiás Tudományok Központja az olyan területek kutatóit és szakértőit igyekszik egy közösségbe terelni, amik szerepet játszhatnak az újabb járványok megjelenésének felismerésében és a védekezési stratégiák kialakításában, így megelőzhetővé válnak a mostaninál is súlyosabb világjárványok.
Shakespeare ugyanabban a coventry-i kórházban hunyt el a múlt héten, ahol beoltották december 8-án. Nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem a világon is az első férfi volt, akinek lakossági oltási program keretében adták be a koronavírus elleni vakcinát. Erre nagyon büszke volt.
A Pfizer, a Moderna, a Johnson & Johnson, az AstraZeneca, a Szputnyik, a Novavax, a Sinovac és a Sinopharm vakcinák is jól szerepeltek egy átfogó vizsgálaton. Megjöttek az első eredmények arról is, hogy mennyire véd az indiai variáns ellen a Pfizer és az AstraZeneca két adagja.
A TikTokon a járvány kezdetétől fogva terjedtek kamu információk, buta viccek és ázsiaiakra irányuló rasszista humorbombák, most pedig az #unvaccinated videók mennek, amelyek szerint az oltatlanok öröklik a földet.
Érdekes összefüggésre bukkantak statisztikusok: szokatlanul pontosan jelezte előre a születésszámok alakulását a parkok látogatottságának változása a 2020. január-áprilisi időszakban. A jelenséget nem a randizás gyakorisága, hanem a félelem nélküliség magyarázhatja.
Nemcsak a koronavírus elleni vakcina, hanem egyik oltás sem jelent teljes védelmet mindenkinek, aki megkapja. A SARS-CoV-2 esetében a mutációk és az immunrendszer egyedi sajátosságai okozhatják a jelenséget.
A korlátozások lazításával hiába indulhat újra az élet, sokan mintha berozsdásodtak volna: fáradtak, örömtelenek, semmi kedvük újra aktivizálni magukat, és a munkában is dekoncentráltak. Ez még nem a depresszió, de már messze nem a jóllét. Úgy hívják: languishing, és a tartós stresszre adott normális reakciónak tekinthető. Mit lehet ellene tenni?
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója szerint az angol kutatók napokban publikált vakcinatechnológiája a koronavírusok végső legyőzésének lehetőségével kecsegtet.
Akit a rövid válasz érdekel: majdnem mindegy, fogadja el bátran a mielőbbit, amit felkínálnak. Aki viszont agyalna, annak Csóka Endre matematikus segít a felmerülő problémák átgondolásában.
Az Egyesült Királyságban nem 3, nem 5, hanem 12 hetet várnak az oltás két adagja között. Először vizsgálták meg, milyen hatással van a hosszabb kihagyás az antitestek és a T-sejtek számára a legidősebbek körében. Kiderült, hogy nemcsak a vakcinák szűkössége miatt lehet helyes a brit stratégia.
A Science-ben pénteken megjelent felhívás szerint a SARS-CoV-2 koronavírus terjedéséről és fertőzési sajátosságairól végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a rossz szellőzésű belterek potenciális fertőzési gócpontok a víruspartikulák felhalmozódásának magas kockázata miatt.
Az Egyesült Államok járványügyi központjának csütörtökön kihirdetett protokollja szerint a maszkviselési és távolságtartási mentesség két héttel az utolsó oltás felvétele után lép életbe.
Ilyet kitalálni sem lehet: távolságtartással és maszkviseléssel védenék magukat a járványtagadók a beoltottak ellen, mert azok egy újabb álhír szerint az mRNS-vakcinák hatására képesek átadni az oltóanyagot a környezetüknek. Persze vannak, akik továbbra is ördögtől valónak tartják a maszkviselést – szerintük csak a fenyőtűlevél-tea segíthet.
Nepálban is tombol a covid második hulláma, nincs elegendő oxigén, lélegeztetőgép és kórházi ágy, ezért arra kérik az országban tartózkodó hegymászókat, hogy adják a rászorulóknak az oxigénpalackjukat. A miniszterelnök szerint jól működik az országban a járványkezelés, a helyiek szerint viszont lassan már a holttestek elégetéséhez szükséges fa is elfogy.
Ez azt is jelenti, hogy óriási csúsztatás azt állítani, hogy a beoltottak is fertőznek, márpedig ez a nem-konteós oltásellenesek egyik legtöbbet hangoztatott érve.
A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy egyes emberek még hónapokkal a fertőzésből való felgyógyulás után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A tanulmány korábbi változatát az oltásellenesek is felkarolták: szerintük ez azt bizonyítja, hogy az mRNS alapú vakcináktól mutánsokká válnak az emberek.
Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.
A legfrissebb kutatások szerint a miópia kialakulásáért elsősorban nem a túlzásba vitt képernyőbámulás a felelős, hanem a természetes fény hiánya.
Az Egyesült Államokban kezdik megérteni, hogy sosem jutnak el a nyájimmunitásig, pedig hamarosan a 12-16 évesek oltását is engedélyezik. De hogyan fest akkor a közös jövő a koronavírussal?
Akár a legmagasabb a világon a magyarországi koronavírus-halottak aránya, akár „csak” az egyik legmagasabb, a járvány felszínre hozta az ellátórendszer és a magyarok rossz egészségi állapotának problémáit. A helyzetet súlyosbította a hevenyészett járványkezelés és a védekezést segítő információk elfojtása.
Az összesen 73 ezer diáknak a vizsga előtt kötelező, az írásbeli alatt csak ajánlott a maszkviselés.
Hamarosan érkezik az egész EU-ban elfogadott zöldkártya a védettségi igazolvány nyújtotta belföldi előnyök mellé. De mi van azokkal, akik az uniós szinten nem engedélyezett orosz és kínai vakcinát kapták? És tényleg bárkit beoltanak Szerbiában, Dubajban vagy a Maldív-szigeteken?
Idősebb korban inkább a krónikus betegségek és az immunrendszer állapota befolyásolja azt, hogy kinél milyen súlyos betegség alakul ki a koronavírus-fertőzést követően, de a 20–39 éves korosztálynál az elhízás számít leginkább, állítják oxfordi kutatók.
Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.
Ha nincs mellékhatás, vajon az oltás által szerzett védettség is gyengébb? Miért fordulnak elő ritkábban mellékhatások az idősebbeknél és férfiaknál? A Cardiff Metropolitan Egyetem virológus előadója tisztázta ezeket a kérdéseket.
A brit-svéd vakcina a 60-69 évesek körében 100 ezer emberre vetítve, 10 ezer emberből 20 súlyos esettel vizsgálva átlagosan 127,7 esetben képes megelőzni, hogy a betegek intenzív osztályra kerüljenek. Ami a vérrögképződést illeti, az Egyesült Királyságban egymillió beadott vakcinára 7,9 trombózisos eset jutott, és összesen 32 haláleset történt.
A New York Times összeállítása szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás valószínűleg nem befolyásolja a forgalomban lévő koronavírus-oltásokra adott immunválaszt, de túlzásba vinni azért nem jó ötlet.
A fiatal kutyákra leselkedő egyik legnagyobb veszedelem, a parvovírus okozta bélgyulladás vakcinával ugyan megelőzhető, de a karanténkutyák esetében sok esetben elmaradtak az oltások, ez pedig az állatok életét is veszélyeztetheti.
Beoltott britek 370 ezer fős mintáján elemezték, hogyan hat a két vakcina a gyakorlatban. Kiderült, hogy már egy adagjuk is nagymértékben véd, és a vakcinák a koronavírus brit variánsa ellen is hatásosak. Az idősebbek megfelelő antitestes reakciójához elengedhetetlennek tűnik a két adag.
A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint az egyikük enyhe tünetekkel vészelte át a fertőzést, a másikat viszont súlyos tüdőgyulladás miatt kénytelen volt elaltatni az állatorvos.
Bár az összes beoltottat tekintve az Európai Unió élvonalában vagyunk, az idősek között Magyarországon számottevően kisebb a beoltottak aránya, mint az uniós átlag. Mivel az idősek körében a halálozás kockázata is nagyobb, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy nálunk lakosságarányosan többen halnak meg COVID-ban, mint bárhol máshol a világon.
Az RBP, azaz a revenge bedtime procrastination, ez a kínai-angol habaréknyelven leírt alvászavar rövid távon keserves, hosszú távon egészségkárosító, de az utóbbi időben még azok is egyre több időt töltenek a kütyüjeikkel, és egyre kevesebbet alvással, akik mindezt jól tudják.
Miközben Angliában már heti két gyorstesztet lehet ingyenesen igényelni, máshol egyenesen üldözik a pontatlannak tartott antigénteszteket. De hogy lehet az, hogy a 99 százalék fölötti érzékenységű tesztek negyede hamis eredményt mutat, és mi ennek a következménye?
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint az energiaszektor újraindulása csúcsra járatja az ázsiai szénerőműveket.
A Magyarországhoz hasonló méretű és lakosságú országban január végén annyira megnőttek az esetszámok, hogy ahhoz képest a mostani magyarországi járvány csúcsa is eltörpül. A helyzetet szigorú lezárásokkal hatékonyan tudták kezelni, és az óvatos, többlépcsős nyitásnak köszönhetően stabilan kézben tartják a járványt. Hétfőn az egyetemek is megnyitottak.
Még mindig nem tudni biztosan, miért hat a koronavírus az egyik emberre így, a másikra úgy. Egy szigorúan ellenőrzött emberkísérletben most a fertőzésen átesett fiatalok szervezetén tanulmányozzák az immunrendszer reakcióját.
Az együttérzés szintje akkor emelkedett meg, amikor kézzelfoghatóbbá vált a járvány, és sokakat testközelből érintett. Így is van olyan kirívó eset, amikor valaki csupán azért jelentkezik önkéntesnek, hogy megkapja az oltást – hangzott el a Társadalomtudományi Kutatóközpont keddi kerekasztal-beszélgetésén, ahol civil és jótékonysági szervezetek beszélgettek arról, hogyan segíthetünk a legtöbbet a krízishelyzetben.
Bár az elmúlt héten valamelyest javultak a járványügyi adatok, a szakmai szervezetek, a szülők és a járványszakértők is attól tartanak, hogy a tanárok az oktatás újraindításakor még nem lesznek teljes körűen védettek, és a gyerekek által hordozott vírus ismét szabadon terjedhet az iskolákban. A még el sem csendesedett harmadik hullám kellős közepén könnyen jöhet a negyedik.