koronavírus

A harmadik hullámra készülnek Indiában

Extra ágyakkal és több oxigénnel készülnek a járvány harmadik hullámára az indiai kórházakban, amelyekben áprilisban és májusban katasztrofális állapotok uralkodtak. Az országban a felnőtt lakosság 57 százaléka kapott legalább egy oltást, így a járványügyi szakértők arra számítanak, hogy októberben nem lesz akkora baj, mint tavasszal volt.

Ne próbáld ki otthon, de sokkal erősebb immunitást vált ki a koronavírus-fertőzés, mint az mRNS vakcinák két adagja

A koronavírusból felgyógyult oltatlanok körében az újrafertőződés, a megbetegedés és a kórházba kerülés valószínűsége is sokkal kisebb, mint azoknál a kétszer beoltottaknál, akik nem kapták el a vírust – derült ki egy több tízezer páciens adatait elemző izraeli preprint tanulmányból. Az adatok szerint ugyanakkor az oltás is kiválóan véd.

Hatásosnak tűnik a Szputnyik a delta ellen

Egy nemrégiben megjelent, 14 ezer ember adatait vizsgáló tanulmány szerint az esetek 81 százalékában elkerülhető volt a kórházi ápolás azoknál, akik a vakcina mindkét dózisát megkapták. Az eddigi vizsgálatok szerint a Pfizer és az AstraZeneca oltásai is védenek ellene.

Az átoltottsági adatokon a napnál is világosabban megmutatkozik a globális egyenlőtlenség

A két adag vakcinával beoltottak aránya az Európai Unióban, Európa többi részén és Észak-Amerikában a legmagasabb, Ázsia és Afrika a sor végén kullog. Miközben a fejlett országok már a harmadik adagot osztják, a WHO szerint az alacsony jövedelmű országokban a lakosság több mint 85 százaléka, összesen 3,5 milliárd ember még egyetlen oltást sem kapott.

Kell harmadik oltás?

Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.

Csökkennek a fertőzésszámok Nagy-Britanniában

Február óta most először csökkennek a napi regisztrált covidos esetek az országban öt egymást követő napon keresztül. Az eddig közölt adatokból még nem derül ki, hogy ezt hogy befolyásolja a múlt hétfői teljes újranyitás, a számok viszont legalábbis a nyarat tekintve biztatóak.

Egyre kevesebben halnak bele a covidba Amerikában, de a maszktól még nem búcsúzhat az ország

Az elhunyt betegek 99 százaléka nem kapta meg az oltást a CDC igazgatója szerint. Az országban a vírus delta variánsa terjed, az oltást leginkább a déli államokban utasítják el. Ahogy terjed a delta, úgy emelkednek a fertőzések, könnyen lehet, hogy ismét maszkot kell majd hordaniuk az embereknek, bár az kétséges, hogy ezt kötelezővé is teszik.

Sörre bor: bármikor. Na de Sinovacra Pfizer?

Veszélyesnek tartja a találomra összemixelt vakcinakoktélokat a WHO vezető tudósa. Csakhogy az egyes vakcinák közötti váltás sok szakértő szerint nemhogy biztonságos, de hatékonyabb is lehet, mint két dózis ugyanazon cég termékéből. Az biztos, hogy nem mindegy, ki mit kever mivel.

Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok

A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.

A koronavírus-járvány alapjaiban változtatja meg az építészetet, a lakások, az irodák és a városok szerkezetét

A járvány hatása nemcsak a gondolatainkba vésődött be, hanem a falainkon is nyomot hagy. Átalakul a lakások, az irodák, a munkahelyek belső elrendezése, de megváltoznak a városi közösségi terek, a parkok és a közlekedés is. A járványok hatására korábban is változott az épített környezet: a modernista építészet is más lett volna, ha nincs a tuberkolózis.