A koronavírus és a járvány foglalkoztatta leginkább a Qubitet 2020-ban
Janosov Milán hálózatkutató megvizsgálta, miről szóltak a Qubit tavalyi cikkei. Nincs meglepetés.
Janosov Milán hálózatkutató megvizsgálta, miről szóltak a Qubit tavalyi cikkei. Nincs meglepetés.
Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.
Az új fertőzöttek száma pedig március óta nem volt ilyen magas az országban. A WHO szakértői közben megérkeztek Vuhanba, hogy kivizsgálják, hogyan is kezdődött a világjárvány.
Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.
Bár a gyógyszercég szakértői eddig nem találtak bizonyítékokat arra, hogy az oltóanyag bármiféle módon is közre játszott volna a tragédiában, az amerikai járványügyi központ még további információkra vár.
Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
2020. január 11-én ismerte el Kína egy 61 éves férfi halálát, amit egy új típusú koronavírus okozott. A hírhedt állatpiac azóta is bedeszkázva áll, a vuhaniak azonban büszkék a hatékony járványkezelésre.
2018 októbere óta tilos az utcán élni Magyarországon, de két év alatt összesen 51 ilyen eljárás indult, annak is a nagy része közvetlenül a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által felterjesztett törvény hatályba lépése után. A koronavírus-korlátozások megszegése miatt viszont előszeretettel bírságolták a hajléktalanokat 2020 tavaszán.
Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.
Alig teszteltek, moziba jártak, viszont hordták a maszkot, szuperszámítógépet vetettek be, a lakosság pedig jó egészségnek örvend. Japánban sikeresen védték ki a járványt – egészen mostanáig. A világjárvány kezdete óta először vészhelyzetet hirdetett ki a kormány, de még ilyenkor sincs joga a lakosság mozgását korlátozni.
A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A veszélyeztetettek tavasszal, a többség szeptemberre kaphat oltást.
A covidból felgyógyult betegek vérében még a fertőzés után 8 hónappal is olyan mennyiségben vannak jelen az immunizációban részt vevő antitestek, B-sejtek és T-sejtek, hogy a kutatók szerint valószínűleg több évig védettséget biztosítanak.
A szomszédos országok közül egyedül Szerbiában nincs meg még a dátum. A legkésőbb Romániában indul újra a helyszíni oktatás, Ausztriában pedig még nem döntöttek a hosszabbításról.
Az Egyesült Államokban eddig több mint kétmillió embert oltottak be, közülük 353-an észleltek bármiféle mellékhatást, ebből 8 esetben súlyosat.
Az egész társadalom számára fontos cél, hogy az emberek 60-70 százaléka minél előbb be legyen oltva, és kialakuljon a nyájimmunitás. De mit tehetünk, ha a populáció egy része az önkéntesek dilemmájaként éli meg a mostani helyzetet, és elutasítja az oltást? Váltsunk dilemmát!
Az Egészségügyi Világszervezet munkatársai a vírus eredetét próbálják feltárni, a virológusok hónapok óta hiába próbálnak bejutni Kínába, hogy pontosabb adatokhoz juthassanak a COVID-19 terjedéséről. A WHO szerint a vízummal akadtak gondok, Kína szerint a látogatás időpontját sem tűzték még ki.
A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
A SARS-CoV-2 elleni védőoltással szembeni fenntartások nem támaszthatók alá semmilyen orvostudományi megfigyeléssel. A legtöbbször megalapozatlan és tudománytalan hírek rontják a védőoltásba vetett bizalmat, és súlyosan veszélyeztetik a járvány leküzdésének lehetőségét – írta az MTA ötven orvosa.
Az algoritmusok ébredése, bukásra ítélt kísérlet a természet leutánzására, anekdoták a videojátékok hajnaláról és a koronavírus-járvány válságkezelési kudarcának tanulságos története – erről szóltak a tavalyi év tech-tudományos dokumentumfilmjei.
A kórház dolgozói már megkapták a koronavírus elleni oltás első adagját, így az eset arra is figyelmeztet, hogy az immunitás kialakulása eltart egy darabig.
Milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberek sokkal kevésbé veszik komolyan a koronavírus-járvány második hullámát, mint az elsőt? A pandémia társadalmi hatásainak vizsgálatát koordináló brit epidemiológus szerint a vészhelyzetben különösen fontos a kormány iránti bizalom és az előjogokkal rendelkezők példamutatása.
Az EASAC friss jelentése szerint a koronavírus-járvány után a világ nem térhet vissza a korábbi működéséhez.
Nagy-Britanniában a december 31-től érvényes oltási irányelv szerint az első és az emlékeztető második oltás más-más készítmény is lehet, amennyiben másképp nem megoldható a vakcináció.
Jöhetett új iPhone, új Xbox és új Playstation, egyiknek sem volt akkora hatása a mindennapokra a koronavírus-járvány idején, mint az ezerszer elátkozott, pocsék minőségű webkameráknak, amik tárgyalóteremmé és kocsmává változtatták a nappalikat, és megvalósították mindazt, amit harminc éve még sci-finek tartottunk.
Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.
Az állami gyógyszercég vakcinájáról hivatalos adatokat még nem tettek közzé, de az oltást fejlesztő cég, a CNBG közleménye szerint az előzetes adatok alapján 79,34 százalékban hatékony. Kína arra számít, hogy télen jobban fog terjedni a vírus, ez az első saját fejlesztésű oltóanyaga, ami hivatalos engedélyt kapott az országban.
Szoros volt a verseny, de a zsűri nem volt nehéz helyzetben: a nyunyóka, a novicsok és az influenza nyerte a Qubit szokásos év végi versenyét.
Az oxfordi vakcinaként is elhíresült szer a második a Pfizer-féle oltóanyag után, amit engedélyeztek az országban. A berendelt 100 millió adaggal így már a teljes népesség beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll Nagy-Britanniában.
Íme az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos koronavírus-krónikája infografikákkal: hogyan jutott el néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.
Egy huszonéves coloradói férfinél mutatták ki először a B.1.1.7 variáns amerikai jelenlétét, de a veszélyesebbnek tartott mutáns vírus már egy ideje terjedhet az államban, mivel a férfi nem járt külföldön mostanság.
Koronavírus, karantén, munkanélküliség, depresszió: 2020-at valószínűleg kevesen könyvelik el életük évének. A globális gazdasági mutatókat elnézve azonban 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.
A kijárási tilalom felfüggesztése ellenére sem lazult tovább a fegyelem a techcégek adatai alapján; a magyarok kétötöde egy helyben töltötte az ünnep egy-egy napját.
Az amerikai járványügy, a CDC ajánlása szerint a krónikus betegségekkel, autoimmun betegségekkel vagy más, hosszabb ideje fennálló betegségekkel élők akkor oltassák be magukat, ha az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcina semelyik összetevője esetén sem lépett fel náluk korábban súlyos allergiás reakció.
A Nagy-Britanniában felfedezett vírusvariáns esetében egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy gyorsabban terjed, mint a korábbi változat, és azt sem tudni, hatásosak-e ellene a már létező vakcinák. Kezdődhetnek az újabb kísérletsorozatok.
A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.
Több százezer beoltottból eddig mintegy nyolc embernél váltott ki allergiás reakciót a koronavírus elleni vakcina Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A Pfizer/BioNTech és a Moderna hírvivő RNS-alapú oltóanyagainak egyik összetevője, a polietilén-glikol lehet a ludas.
Sokan sírnak, hogy a járvány miatt idén nincs karácsony, de volt már ennél sokkal rosszabb: csak a múlt században egyből két világháború, a spanyolnátha és több helyi érdekű forradalom vagy polgárháború is megakasztotta az ünneplést. A karácsony mégsem maradt el.
Az 501Y.V2 néven bejegyzett változat hasonló jegyeket mutat, mint a korábban Dél-Kelet Angliában azonosított B.1.1.7 variáns.
Az utazási korlátozásoknak leginkább csak egy járvány kitörésének idején van haszna, a kutatók szerint nincs értelme tartósan lezárni az országhatárokat.
Orbán Viktor a hét végén új gazdasági intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Az előző gazdasági csomagokhoz hasonlóan ebben is vannak értelmes elemek, de a csomag nagyon rosszul céloz.
A Stanford egyetemi kórházában 5000 dózis covid-vakcina sorsáról dönthetett a gép: az oltási listára irodai dolgozók és távmunkát végző orvosok is felkerültek, míg a fertőzésnek minden nap kitett rezidens orvosok közül csak 7-en fértek fel. Felháborodás, tüntetés, bocsánatkérés volt, megoldás egyelőre nincs.
Mennyire terjedt el koronavírus Nagy-Britanniában felfedezett új változata? Mennyire fertőz, várhatók-e újabb mutációk, súlyosabb megbetegedést okozhat-e, mint az eddig ismert variánsok, és ami a legfontosabb: fog-e rajta a vakcina?
Anglia dél-keleti részén alig egy hete azonosították a SARS-CoV-2 új, a korábbiaknál fertőzőbb változatát. Az új megbetegedések 60 százalékáért felelősnek tartott variáns miatt a brit kormány szigorúbb járványügyi intézkedéseket vezetett be, Európa pedig bezárta kapuit.
Nézzük a dolgok jó oldalát: idén különösebb erőfeszítés nélkül esélyt kapunk arra, hogy csökkentsük a családlátogatások miatt megnövekedő karbonlábnyomot, a feleslegesen vett bonbonok és karácsonyi pulcsik mennyiségét. Itt az ideje, hogy környezetbarát módon bánjunk a fenyőfákkal, a csomagolóanyagokkal és a megmaradt halászlével, és úgy általában, zöldítsünk egy nagyot az ünnepen.
Nagy a valószínűsége, hogy a koronavírus átjuthat a vér-agy gáton. A fertőzéssel járó citokinvihar túlhajtja az immunrendszert, elködösíti a tudatot, fáradtabbá tesz, és rontja a kognitív képességeket.
A dohánymulti által kifejlesztett módszerrel kéthetente 1 millió dózist lehetne gyártani a koronavírus-vakcinából, amely dohányültetvényeken szaporított antigénekkel küzdene a fertőzés ellen. Most indulhat az embereken végzett klinikai vizsgálat.
Bár Svédországban továbbra is magasak a koronavírus-esetszámok, és ez elsősorban a kórházakban okoz problémát, a halálozás a második hullámban kevésbé volt kiugró. Annyira nem, hogy december 17-én már Magyarországon magasabb az egymillió főre jutó halálesetek száma.
Aki az egyik fajta oltóanyagból kapta az első adagot, kaphatja-e a másodikat egy másik vakcinából? Aki részt vett a vakcinakísérletekben, kapjon-e a piacra kerülő oltásból? A Manchesteri Egyetem immunológusa három alapvető kérdést tárgyalt a piacra kerülő vakcinákkal kapcsolatban.
Kínai kutatók közintézmények szűk folyosóin, illetve szabad téren átlagos sebességgel sétálók fertőzőképességét vizsgálva modellezték, hogy miként terjed az egy köhögéssel a szervezetéből kijutó vírusmennyiség.