.koronavírus

A fejlett országok egészségügyi rendszereiben kiirthatatlan csótányként él tovább a kőkorszaki találmány, a fax

Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.

Zajos, felhergelt kisebbség vezérli a magyar oltásellenességet, de valójában egyre többen vállalnák az oltást

Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.

Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?

A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.

A tudós és a vírus

Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.

Az önkéntes oltás dilemmája

Az egész társadalom számára fontos cél, hogy az emberek 60-70 százaléka minél előbb be legyen oltva, és kialakuljon a nyájimmunitás. De mit tehetünk, ha a populáció egy része az önkéntesek dilemmájaként éli meg a mostani helyzetet, és elutasítja az oltást? Váltsunk dilemmát!

Nem engedték be Kínába a WHO szakembereit

Az Egészségügyi Világszervezet munkatársai a vírus eredetét próbálják feltárni, a virológusok hónapok óta hiába próbálnak bejutni Kínába, hogy pontosabb adatokhoz juthassanak a COVID-19 terjedéséről. A WHO szerint a vízummal akadtak gondok, Kína szerint a látogatás időpontját sem tűzték még ki.

Érthető szabályok, a kormány iránti bizalom és példamutatás kell ahhoz, hogy az emberek komolyan vegyék a járványügyi korlátozásokat

Milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberek sokkal kevésbé veszik komolyan a koronavírus-járvány második hullámát, mint az elsőt? A pandémia társadalmi hatásainak vizsgálatát koordináló brit epidemiológus szerint a vészhelyzetben különösen fontos a kormány iránti bizalom és az előjogokkal rendelkezők példamutatása.

Az év hardvere 2020-ban: a webkamera

Jöhetett új iPhone, új Xbox és új Playstation, egyiknek sem volt akkora hatása a mindennapokra a koronavírus-járvány idején, mint az ezerszer elátkozott, pocsék minőségű webkameráknak, amik tárgyalóteremmé és kocsmává változtatták a nappalikat, és megvalósították mindazt, amit harminc éve még sci-finek tartottunk.

A világjárvány a megélt időt is eltorzította

Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.

Engedélyezték Kínában a Sinopharm vakcináját

Az állami gyógyszercég vakcinájáról hivatalos adatokat még nem tettek közzé, de az oltást fejlesztő cég, a CNBG közleménye szerint az előzetes adatok alapján 79,34 százalékban hatékony. Kína arra számít, hogy télen jobban fog terjedni a vírus, ez az első saját fejlesztésű oltóanyaga, ami hivatalos engedélyt kapott az országban.

A lengyelek kevesebb mint 40 százaléka oltatná be magát

A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.

Ha már idén alig lesz karácsony, legalább legyen igazán zöld!

Nézzük a dolgok jó oldalát: idén különösebb erőfeszítés nélkül esélyt kapunk arra, hogy csökkentsük a családlátogatások miatt megnövekedő karbonlábnyomot, a feleslegesen vett bonbonok és karácsonyi pulcsik mennyiségét. Itt az ideje, hogy környezetbarát módon bánjunk a fenyőfákkal, a csomagolóanyagokkal és a megmaradt halászlével, és úgy általában, zöldítsünk egy nagyot az ünnepen.