Saint Louis már száz éve megmutatta a világnak, mennyire másként alakul egy járvány, ha időben megkezdik az elkülönítést
1918-ban Pennsylvania legnagyobb városa, Philadelphia óriási parádét rendezett a háborúba induló katonáknak, ami több ezer ember életébe került. A spanyolnátha terjedéséről szóló hírekre fittyet hányva megtartották a háborút ünneplő menetet, ahol kétszázezres közönség gyűlt össze. Három nappal később a 31 philadelphiai kórház összes ágyát spanyolnáthában megbetegedett és haldokló emberek foglalták el, a hét végére több mint 4500 ember halt meg a fertőző betegségben, amely világszerte százmillió áldozatot szedett.
1400 kilométerrel arrébb, a Missouri állambeli Saint Louisban egészen másképp történt minden. Az első civil fertőzöttek észlelése után a városvezetés két napon belül bezárta az iskolákat, a játszótereket, a könyvtárakat, a tárgyalótermeket és még a templomokat is. A munkahelyi műszakokat eltolták, és szigorúan korlátozták a villamosokon való utazást, a húsz fő fölötti gyülekezést betiltották.
A radikális intézkedések – ami a napokban a sokat emlegetett social distancing (kb. ‘közösségi távolságtartás/elkülönülés’) gyűjtőfogalommal leírható – eredménye az lett, hogy a spanyolnátha halálozási aránya kevesebb mint fele annyi volt Saint Louisban, mint Philadelphiában – derül ki abból a 2007-es epidemiológiai tanulmányból, amelyet újra felkaptak most, hogy a világ egészségügyi ügynökségei a Saint Louis-iakhoz hasonló lépéseket javasolnak az újkoronavírus-járvány megfékezésére.
A görbe kisimítása ma már epidemiológiai alapvetésnek számít, a COVID-19 esetében is prioritás. Ha már egy vírus terjedését nem lehet megállítani, a döntéshozóknak arra kell törekedniük, hogy lassítják a folyamatot. Ha exponenciálisan kezd nőni az új esetek száma, az egészségügyi intézményeknek óriási többletterhelést jelent a helyzet kezelése; ám ha egyszerre kevesebben betegednek meg, az egészségügyi rendszer elboldogul, és kevesebben halnak meg. Ezáltal pedig időt nyernek az orvosok és ápolók, hogy kezeljék a fertőzötteket, a kutatók pedig arra, hogy kidolgozzák a vírus elleni oltóanyagot.
A 2007-es tanulmány egyik szerzője, Richard Hatchett orvos, a londoni CEPI vezetője (a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations egy olyan globális szövetség, amely az oltóanyagok mielőbbi kifejlesztéséért tesz erőfeszítéseket) szerint hiába állt rendelkezésre a példa, a Saint Louis-iakhoz hasonló intézkedések hatékonyságát a későbbi járványok során is vitatták: az 1957-es és 1968-as influenzajárványok idején például széles körben maradtak el a hasonló tömegkorlátozások. A 2000-es években azonban már elfogadottá vált ez a megoldás, és az amerikai járványügyi központ, a CDC is beiktatta hivatalos protokolljába.
Csak akkor hat, ha korán bevetik
Hogy a közösségi elkülönülés valóban meghozza a várt eredményt, ahhoz azonban még az időtényezőt is figyelembe kell venni. Akkor tudnak igazán működni ezek az intézkedések, ha idejekorán vezetik be őket, még az előtt, hogy a népesség 1 százaléka megfertőződne – írta a Quartznak Hatchett. Ha több ember kapta el a vírust – és különösen, ha sokan nem elég betegek ahhoz, hogy orvoshoz menjenek –, akkor már jóval kevesebbet ér a közösségi távolságtartás.
A mostani járvány éppen ilyen eset: a COVID-19-cel diagnosztizáltaknak mindössze 19 százaléka betegedik meg súlyosan, a csak enyhe tünetekkel birkózók pedig könnyebben adhatják át a vírust a sebezhetőbbeknek, azaz az időseknek és krónikus betegeknek. Hatchett szerint érdemes összehasonlítani, hogyan alakul a vírus terjedése Hongkongban, Szingapúrban vagy Tajvanon, ahol már a kezdet kezdetén meghozták ezeket a radikálisnak látszó intézkedéseket, illetve Vuhanban, Olaszországban és Iránban, ahol nem léptek időben. „Semmi okunk feltételezni, hogy a vírus másképp viselkedik majd Európában és az Egyesült Államokban, mint Ázsiában” – mondta Hatchett.
Kína és Olaszország valószínűleg túl sokáig várt, addig, hogy végül mindkét országnak drasztikus lépéseket kellett tennie, de csak hetekkel a vírus első felbukkanása után. Kína Hupej tartományában csaknem hatvanmillió embert zártak el a külvilágtól, több százmillió további állampolgárt pedig az utazási korlátozások érintették. Olaszországban ugyancsak nagyjából hatvanmillió emberre vonatkoznak a szigorú intézkedések, az iskolák és kávézók, éttermek után szerdán már az üzletek, fodrászatok stb. lezárását is elrendelték, csak a gyógyszertárak és az élelmiszerboltok maradhatnak nyitva.
Az Egyesült Államokban még csak kóstolgatják a hasonló intézkedéseket, az elnök egyelőre gazdaságélénkítéssel, illetve frissebben az Európából való beutazás tiltásával reagált, de New York államban már lezárták a nagy tömeg gyülekezésére alkalmas tereket, és beállították a Nemzeti Gárdát épüleket fertőtleníteni, és ételt kiszállítani az egyik érintett zónába, a New Yorktól északra található New Rochelle-be.
A közösségi távolságtartás érdekében nem kell feltétlenül drákói szigorral fellépni. Dél-Koreában például a Saint Louis-i megoldás modern verzióját vezették be: nem kerültek karantén alá teljes városok, és nem zárták el a külvilágtól az állampolgáraikat, de így sikerült lassítani a vírus terjedését, és főként alacsonyan tartani a halálozási rátát. (Dél-Koreában a hét elején mindennap csökkent az új esetek száma, de szerdán volt egy újabb kimagasló szám, 242 új beteg. Bár csütörtökön ismét viszonylag kevés, 112 új esetet találtak, a hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy Szöulban új góc alakulhat ki, ami ismét megdobhatja a számokat.) Annyi biztos, hogy Dél-Koreában bezárták az iskolákat, lemondták a közösségi eseményeket, és támogatják a távmunkát.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Vészhelyzetet hirdetett a koronavírus miatt a kormány, bezárnak az egyetemek, a színházak és a mozik
Az Európai Unió 27 tagállama közül 15-ben az általános iskolák és az óvodák is bezártak a járvány megfékezése érdekében. Ezt nemcsak a magyar kormány nem tartja szükségesnek, hanem Jankovics István virológus sem.
Ha az ember egy kiló liszt helyett tízet vesz, az nem pánik, hanem racionális döntés
Hogyan okozhat egy többnyire legfeljebb csak náthaszerű tüneteket kiváltó kórokozó világméretű pánikot? Mit kell és mit lehet tenni a fertőzés elkerülése érdekében? Mennyire lenne indokolt bezárni az iskolákat, illetve mennyire racionális több hétre való hideg élelmet raktározni otthon?
Ma kiszolgáltatottabb az emberiség egy spanyolnáthaszerű influenzajárványnak, mint száz éve
Többen vagyunk és több állatot tartunk, ezért többen halhatnak meg, ha ismét útra kel a spanyolnátha vagy valamelyik unokatestvére. Az influenzavírus veszélyesebb, mint valaha, állítják epidemiológusok a világ minden táján.
