Tehetség, kapcsolatok, szerencse? Magyar kutató vizsgálta, mitől függ egy filmrendező vagy egy űrkutató sikere

Sikereinket hajlamosak vagyunk saját tehetségünknek és rátermettségünknek tulajdonítani, míg kudarcainkat kényelmesebb a szerencsétlen külső körülményekre fogni. Egyéni percepció kérdése lenne, hogy mitől sikeres az ember? Milyen általános mintázatok rajzolódnak ki a szerencse sikerre gyakorolt hatásában, ha több tízezer egyén életpályáját elemzünk a tudomány, film, zene, és irodalom világából? Ezt a kérdést vizsgáltuk a Springer Nature EPJ Data Science adattudományi folyóiratában megjelent tanulmányunkban munkatársaimmal, Roberta Sinatrával és Federico Battistonnal.

Az egyik első nagy kérdés, amit feltettünk: mikor éri el valaki pályája csúcsát? Előre jelezhette-e bármi, hogy Steven Spielberg Jurassic Parkja három Oscar-díjat nyer 1993-ban, vagy hogy éppen ez lesz a rendező egyik legnagyobb bevételt termelő alkotása? Meg lehet jósolni a kreatív karrierek tetőpontját? 

Több tízezer életpálya


28 különböző kreatív területen (jazz és rockzene, filmrendezői szakma, űrkutatás) több tízezer életpálya elemzésével meglepő konklúzióra jutottunk: a legsikeresebb alkotás időzítése teljesen véletlenszerű! Vagyis az első, az utolsó, és bármely közbülső film, tudományos publikáció vagy zeneszám ugyanakkora valószínűséggel lesz az egyén pályája során a legsikeresebb. Hasonló gondolatokat először D. K. Simonton fogalmazott meg néhány száz életpálya vizsgálatával, később pedig tudományos karrierekre fókuszálva Roberta Sinatra, Barabási Albert-László és munkatársaik is megerősítették ezt a megfigyelést.

Forrás: Janosov Milán

Mint látjuk, a siker időzítésében vezető szerepet játszik a szerencse. De hogyan hat a szerencse a siker mértékére? Vannak olyan területek, ahol a szerencse a fontosabb, és vannak, ahol az egyéni teljesítmény? Ennek vizsgálatára egy korábban a Science-ben publikált képletet használtunk, amelynek segítségével az alkotások, köztük filmek és zenék sikerét két komponensre bontottuk: a szerencsére és az alkotó egyén „tipikus” sikerességére. Ennek alapján bevezettünk egy indexet, ami megmutatja, milyen arányban játszik szerepet a sikerben a véletlen és az egyéni komponens a vizsgált 28 karriertípus között. 

Így kiderült, hogy a véletlen igen hasonló módon működik az összes területen, tehát nincsenek drasztikus eltérések a film- és a zeneiparban vagy a tudományban elért eredmények között. Továbbá a véletlen minden esetben, ha kicsivel is, de fontosabb szerepet tölt be, mint az egyéni teljesítmény. Ugyanakkor rávilágítottunk arra, hogy a filmproducerek sikere jelentősen kiszolgáltatottabb a véletlen eseményeknek, mint a művészeti rendezőké. A szerencsére legérzékenyebb zenei területek az elektronikus és a rockzene zene, míg a klasszikus zene terén sokkal kisebb szerepe van a véletlennek. A szerencsespektrum két külön végén találjuk az űrkutatást, illetve a mérnöki és informatikai tudományokat.

Forrás: Janosov Milán

Végül arra is kíváncsiak voltunk, mennyire igaz a közhely, miszerint kapcsolatok kellenek a sikerhez. Ez a kérdés a karrierek sikerének időbeni alakulására formálva így hangzik: elegendő-e pusztán jó kapcsolatokra szert tenni, és ezt követi majd a siker? Eredményeink kettősnek bizonyultak: kiderült, hogy a vizsgált kreatív területeken alkotók egyik felére igaz ez az állítás, a másik felére viszont éppen az ellenkezője érvényes. Vagyis az egyik esetben a hálózat alakul jól, és azt követi a siker, ahogy az David Guetta példáján látható (a DJ-k hálózatos mintáiről bővebben itt írtunk). A másik esetben pedig fordítva: először fut be valaki, és később lesz ismert, hasonlóan George Lucas karriermintájához. 

A kérdés, hogy hol jön a képbe a szerencse. A válasz pedig az, hogy az egyének karrierevolúciója semmilyen olyan tendenciát nem mutat, ami megjósolhatná, hogy melyik csoportba fog valaki tartozni – vagyis pusztán a véletlen műve, hogy valakinél előbb a hálózatban, majd a sikerben történik áttörés, vagy éppen fordítva.

A szerző hálózatkutató, fizikus, a CEU Hálózat- és Adattudományi Tanszékének doktorjelöltje. 

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikk a Qubiten: