Mi történik a testeddel, ha tényleg telezabálod magad?

A túlevés hosszú távú hatásaival már számos tanulmány foglalkozott, a Bath-i Egyetem kutatói szerint viszont jóval kevesebben kutatták azt, hogy mi történik a testtel a féktelen táplálkozást követő órákban. Ezt a hiányt pótolták egy frissen megjelent tanulmányban, amelyhez tizennégy önkéntes véréből vettek mintákat egy normális és egy túlzásba vitt étkezést követően.

A kutatók szerint az ember alapvetően hajlamos a túlzásokra, ha étkezésről van szó, az egészséges szervezet azonban felveszi a harcot a hirtelen túlzások ellen – igaz, a dietetikusok ezúttal egyetlen étkezés hatását vizsgálták a szervezetre, az már korábban kiderült, hogy egy 24 órán át tartó táplálkozási maraton már káros lehet. A folyamatos evés egyebek mellett megemeli a vércukorszintet, hosszabb távon pedig kettes típusú diabétesz kialakulásához vezethet, az egyszeri zabálás után viszont alig emelkedett a résztvevők vércukra, és a vérzsír szintje sem nőtt meg annyira, mint azt korábban feltételezték.

A kísérletben 14, 22 és 37 év közötti férfi vett részt, őket két alkalommal kínálták meg pizzával. Az első kísérletben azt kérték tőlük, hogy addig egyenek, míg jól nem laknak, ilyenkor egy személy átlagosan 1500 kalóriát fogyasztott, ez majdnem egy egész pizzát jelentett. Egy másik alkalommal arra kérték őket, hogy egyenek annyit, hogy már egy falat se férjen beléjük, akkor átlagosan 3000 kalóriát vettek magukhoz, bár volt olyan résztvevő, aki két és fél pizzát (nagyjából 4800) tudott befalni.

Aaron Hengist, a kutatás vezetője szerint ez azt mutatja, hogy amikor valaki úgy érzi, hogy jóllakott, tulajdonképpen csak félig van tele, bár az ehhez hasonló elhajlások után a szervezet jóval több inzulint szabadít fel, mint normál esetben – ezért sem emelkedett meg jelentősen a résztvevők vércukra.

Desszertet sem kértek

A kutatók az étkezést követő vérvételeken kívül a kísérleti alanyok hangulatáról és közérzetéről is érdeklődtek. Nem túl meglepő módon azok, akik borzasztóan sokat ettek, még négy órával az étkezés után sem vágytak még több táplálékra, desszertet sem kértek, valamint álmosságra panaszkodtak. A desszert visszautasítása azért meglepő, mert az agy jutalmazási mechanizmusa ételspecifikus, így elméletileg a mértéktelen pizzafogyasztásnak nem feltétlenül kellett volna kihatnia az édesség iránti vágyra. Hengist és társai szerint az, hogy a test rövid távon ilyen jól meg tud küzdeni a túlevés okozta stresszel, evolúciós örökség: a hosszas éhezések után ki kellett használni, ha épp akadt valamilyen élelem.

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, hogy egy-egy ünnepi ebéd nem okoz maradandó egészségügyi károkat, a kutatók azért azt kérik, hogy az emberek lehetőleg ne egyenek kétszer annyit, mint amennyire szükségük van.