Több mint 170 ezer ember biomarkereit vizsgálták, és a vegetáriánusok előnye minden felnőtt korosztályban, minden súlycsoportban, az alkoholfogyasztástól és a dohányzástól függetlenül is fennállt.
A GKN1 fehérje blokkolása varázslatos hatással volt a laboregerekre egy amerikai kutatásban: hiába ettek többet, nem híztak, nem nőtt a testzsírjuk, és nem indultak el kóros folyamatok a szervezetükben.
Rágcsálókísérletben mutattak ki összefüggést a kamaszkori cukorevés és bizonyos emlékezetfunkciók későbbi gyengesége között. A háttérben a kártékony Parabacteroides baktériumok elszaporodása állhat.
Az USA-ban aggasztóan nő a táplálkozási zavarok előfordulása, de a bánatevés, a túlevés, és az elégtelen táplálkozás is gyakoribbá vált. A Minnesotai Orvosi Egyetem vizsgálta a pandémia és a táplálkozási szokások felborulásának összefüggéseit.
Egy friss vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a hasznos bélbaktériumokat támogató táplálék annak ellenére nagyobb súlygyarapodáshoz vezetett a vizsgálatba bevont gyerekeknél, hogy a kontrollcsoportnál 20 százalékkal kisebb kalóriaértékű ennivalót kaptak.
Toldi Gergely, a Birminghami Egyetem kórházának neonatológusa a Conversation című nemzetközi tudományos magazinban számolt be kutatócsoportjának legfrissebb eredményeiről.
Amerikai kutatók szerint a bélbaktériumok összetétele nemhogy fontos, hanem egyenesen a legerősebb előrejelzője a COVID-19 súlyosságának – nem véletlen, hogy a mikrobiomot megbolygató krónikus betegségekkel élőknek a legrosszabbak a kilátásaik. Az egyik főkolompos a mindenütt jelen lévő, de a kórházi fertőzések során különösen veszedelmes Enterococcus faecalis lehet.
A töréses traumák azok körében kétszer gyakoribbak, akik már tíz évvel ezelőtt kerülték az állati fehérjék fogyasztását, állítja egy friss brit tanulmány.
A szakértők úgy vélték, hogy az agy ízkérgének neurális térképei befolyásolják az ízlelésünket, de egy új kutatás kiderítette, hogy az emlősök agyában nincs ilyen térkép.
Genetikusok különböző korokból származó emberi csontok vizsgálata után állapították meg, hogy Közép-Európában 2000 év alatt 7 százalék környékéről 60 százalékra ugrott a laktóz, vagyis a tejcukor megemésztésére képes felnőttek aránya.
A Bath-i Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy milyen folyamatok zajlanak le az emberben, ha iszonyúan teletömi magát pizzával. A túlevést rövid távon jobban kezeli a szervezet, mint eddig hitték volna, de a kutatók nem javasolják, hogy az ember rendszeresen feszegesse a gyomra határait.
A koronavírus-megbetegedésben szenvedő édesanyáknak is ajánlott a szoptatás, a kórokozó ugyanis nem terjed anyatejjel, szájmaszk használatával pedig az ilyen táplálásnak sokkal több előnye van, mint hátránya.
A koronavírus jellemzően 60 Celsius-fok felett elpusztul, ezért érdemes az ételt megsütni, megfőzni. Kezet is kell mosni, javasolja a NÉBIH.
A koronavírus-járvány idején elengedhetetlen a változatos táplálkozás, mivel csak így tartható fenn a mikrobiom rendkívül gazdag biológiai és genetikai diverzitása. A baktériumflóra és a további mikroorganizmus-populáció egészsége kulcsszerepet játszik a koronavírus által kiváltott túlzott immunválaszok megfékezésében.
Ausztrál kutatók egy friss felmérése szerint azok, akik a nyugati típusú étrendet követték, már egy hét után rosszabbul teljesítettek a memóriateszteken, és közvetlenül a főétkezések befejezése után jobban kívánták az egészségtelen ételeket.
A kőkorszaki népek egészséges táplálkozását kérdőjelezték meg norvég kutatók, akik azt találták, hogy a 6100 és 3500 évvel ezelőtti időszakban Norvégiában élők akár hússzor annyi mérgező fémet is elfogyasztottak a zsákmányállataikkal, mint amennyit a jelenlegi egészségügyi határérték még megengednek.
Amikor igazán fontos a szellemi teljesítmény, egyáltalán nem mindegy, mivel táplálkoznak a sakkozók, az egyéb szellemi sportokat űzők vagy épp a vizsgára készülő diákok, írja Gara Tícia női nemzetközi sakknagymester. Az biztos, hogy a cukor és a banán nem a legjobb választás, ha gondolkodni kell.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
A különböző amerikai cégek egymással versengve fejlesztik a műhúsokat, és a növényi alapú fehérjebevitel mostanra hétköznapivá vált, miközben a hüvelyesek, mint a bab, a borsó vagy a lencse még mindig nem túl népszerűek. Kár, mert a földnek is, az embernek is jót tesznek.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint nem voltak elég meggyőzőek azok a bizonyítékok, amelyek alapján az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO is rákot okozónak ítélte a vörös és feldolgozott húsokat.
Egy frissen megjelent kutatásban 18 éven át figyelték csaknem ötvenezer ember adatait. A vegetáriánus étrenden élők csoportjában 20 százalékkal többször fordult elő sztrók.
Helyes táplálkozással minden ötödik idő előtti haláleset megelőzhető lenne, állítja egy új kutatás. Ehhez elegendő lenne, ha a népegészségügyi kampányok a só- és a cukorbevitel korlátozása helyett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére helyeznék a hangsúlyt.
A magyarok 30 százaléka eszik naponta zöldséget, ez az utolsó előtti Romániához képest is jelentős lemaradás, az uniós átlag pedig elérhetetlen távlatnak tűnik. Gyümölcsügyben egy kicsit jobb a magyar helyzet.
Azok, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stresszt és a negatív hangulatot. Emellett nagyobb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és az élettel való elégedettségről.
Íme a helyes táplálkozás mikéntje kilenc egyszerű, könnyen érthető pontban, a tudomány jelenlegi állása szerint.
A 40 ezer fős Narón orvosai az egészségügyi minisztérium segítségével dolgozták ki a programot, amellyel a növekvő elhízási aránnyal igyekeznek szembeszállni.
Nagyobb lökést adhatott a korabeli innovációnak az alkoholgyártás, mint eddig gondoltuk.
Mindenki más: ez azért túlzás.
A hiányos táplálkozás miatt még ma is előfordulhat a valaha kalózok és matrózok halálát okozó betegség, még akkor is, ha sok zöldséget eszünk, csak épp rosszul.
Brit rákkutatók figyelmeztettek, hogy ha így megy tovább, a mai fiatal felnőttek több mint 70 százaléka túlsúlyt cipel majd, mire eléri a középkort. Pedig már így is a brit Nyugat-Európa legkövérebb nemzete.