Korábban úgy gondolták, hogy a polip magányosan szerzi meg a zsákmányát, most azonban több mint száz órányi videofelvétel igazolja, hogy hajlandó összefogni a környék halaival a siker érdekében.
Már létezik tabletta, amivel helyre lehet állítani a mikrobiomot, de érdemes-e mindent egy gyógyszerrel elintézni? Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus a 8. Qubit Live közönségének kérdésére elmondta: nem.
A kurkumát, a zöld teát vagy a Garcinia cambogiát olyan problémákra használják, amire a kutatások szerint nem hatnak, cserébe könnyű túladagolni őket, főként kapszula formájában.
Alig van zsír az olimpián induló küzdősportolók testén, sokuknak mégis 10-12 kilót kell leadniuk néhány hét alatt, mielőtt versenybe szállhatnak. Mit szól ehhez az orvostudomány?
A Harvard Egyetem kutatói 25 évig követték 25 ezer nő egészségügyi adatait, és megfigyelték, hogy a mediterrán diétát követők 23 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg bármilyen okból a vizsgálati időszak alatt.
Neurokriminológusok szerint ezért az iskoláktól a börtönökig számos helyen be kellene vetni az egyes halak és magvak olajából készült étrend-kiegészítőket.
A 2000 óta megjelent szakirodalom átfogó elemzéséből kiderült, hogy a rák és a szívbetegségek kockázata jóval alacsonyabb a növényi alapú étrendet követőknél, de ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek fel kell adnia a húsevést.
Mostanra a túlsúly azokban az országokban is problémát okoz, amelyekre korábban az alultápláltság volt jellemző.
A WWF friss, konkrét javaslatokat is tartalmazó étrendi országjelentése szerint a magyarországi táplálkozási szokások nem felelnek meg a nemzetközi egészségügyi ajánlásoknak, ráadásul az elfogyasztott ételek előállítása is fenntarthatatlan módon folyik.
A mediterrán étrend évek óta vezeti a legegészségesebb étrendek rangsorát, és más étkezési divatokkal ellentétben kutatások tucatjai bizonyítják jótékony hatásait. Így harcolj gyümölccsel, zöldséggel és olívaolajjal a rák, a cukorbetegség és a szívbajok ellen!
A Qubit podcast legújabb adásában Thúróczy Bertalan ráktúlélővel, orvosbiológiai mérnökkel és hosszútávfutóval beszélgettünk életmódváltásról, étrendről, személyre szabott orvoslásról, és arról, miért nem baj, ha eggyel több bejgli csúszik le karácsonykor.
Norvég kutatók EEG-technológiával vizsgálták vadon élő példányok agyi aktivitását.
Egerekben és emberekben is megtalálhatók azok az idegsejtek, amik figyelmeztetnek rá, hogy rendszeres időközönként megéhezzünk.
Nem csak a cukorfogyasztás, hanem a túlzott sózás is hozzájárulhat a kettes típusú cukorbetegség kialakulásához.
Ősi foglepedékmintákból állapították meg, hogy a tengeri és édesvízi növényeket sokáig fogyasztották előszeretettel Európában, és sok szempontból jó lenne visszatérni ehhez a szokáshoz.