Genetikusok különböző korokból származó emberi csontok vizsgálata után állapították meg, hogy Közép-Európában 2000 év alatt 7 százalék környékéről 60 százalékra ugrott a laktóz, vagyis a tejcukor megemésztésére képes felnőttek aránya.
A Bath-i Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy milyen folyamatok zajlanak le az emberben, ha iszonyúan teletömi magát pizzával. A túlevést rövid távon jobban kezeli a szervezet, mint eddig hitték volna, de a kutatók nem javasolják, hogy az ember rendszeresen feszegesse a gyomra határait.
A koronavírus-megbetegedésben szenvedő édesanyáknak is ajánlott a szoptatás, a kórokozó ugyanis nem terjed anyatejjel, szájmaszk használatával pedig az ilyen táplálásnak sokkal több előnye van, mint hátránya.
A koronavírus jellemzően 60 Celsius-fok felett elpusztul, ezért érdemes az ételt megsütni, megfőzni. Kezet is kell mosni, javasolja a NÉBIH.
A koronavírus-járvány idején elengedhetetlen a változatos táplálkozás, mivel csak így tartható fenn a mikrobiom rendkívül gazdag biológiai és genetikai diverzitása. A baktériumflóra és a további mikroorganizmus-populáció egészsége kulcsszerepet játszik a koronavírus által kiváltott túlzott immunválaszok megfékezésében.
Ausztrál kutatók egy friss felmérése szerint azok, akik a nyugati típusú étrendet követték, már egy hét után rosszabbul teljesítettek a memóriateszteken, és közvetlenül a főétkezések befejezése után jobban kívánták az egészségtelen ételeket.
A kőkorszaki népek egészséges táplálkozását kérdőjelezték meg norvég kutatók, akik azt találták, hogy a 6100 és 3500 évvel ezelőtti időszakban Norvégiában élők akár hússzor annyi mérgező fémet is elfogyasztottak a zsákmányállataikkal, mint amennyit a jelenlegi egészségügyi határérték még megengednek.
Amikor igazán fontos a szellemi teljesítmény, egyáltalán nem mindegy, mivel táplálkoznak a sakkozók, az egyéb szellemi sportokat űzők vagy épp a vizsgára készülő diákok, írja Gara Tícia női nemzetközi sakknagymester. Az biztos, hogy a cukor és a banán nem a legjobb választás, ha gondolkodni kell.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
A különböző amerikai cégek egymással versengve fejlesztik a műhúsokat, és a növényi alapú fehérjebevitel mostanra hétköznapivá vált, miközben a hüvelyesek, mint a bab, a borsó vagy a lencse még mindig nem túl népszerűek. Kár, mert a földnek is, az embernek is jót tesznek.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint nem voltak elég meggyőzőek azok a bizonyítékok, amelyek alapján az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO is rákot okozónak ítélte a vörös és feldolgozott húsokat.
Egy frissen megjelent kutatásban 18 éven át figyelték csaknem ötvenezer ember adatait. A vegetáriánus étrenden élők csoportjában 20 százalékkal többször fordult elő sztrók.
Helyes táplálkozással minden ötödik idő előtti haláleset megelőzhető lenne, állítja egy új kutatás. Ehhez elegendő lenne, ha a népegészségügyi kampányok a só- és a cukorbevitel korlátozása helyett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére helyeznék a hangsúlyt.
A magyarok 30 százaléka eszik naponta zöldséget, ez az utolsó előtti Romániához képest is jelentős lemaradás, az uniós átlag pedig elérhetetlen távlatnak tűnik. Gyümölcsügyben egy kicsit jobb a magyar helyzet.
Azok, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stresszt és a negatív hangulatot. Emellett nagyobb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és az élettel való elégedettségről.
Íme a helyes táplálkozás mikéntje kilenc egyszerű, könnyen érthető pontban, a tudomány jelenlegi állása szerint.
A 40 ezer fős Narón orvosai az egészségügyi minisztérium segítségével dolgozták ki a programot, amellyel a növekvő elhízási aránnyal igyekeznek szembeszállni.
Nagyobb lökést adhatott a korabeli innovációnak az alkoholgyártás, mint eddig gondoltuk.
Mindenki más: ez azért túlzás.
A hiányos táplálkozás miatt még ma is előfordulhat a valaha kalózok és matrózok halálát okozó betegség, még akkor is, ha sok zöldséget eszünk, csak épp rosszul.
Brit rákkutatók figyelmeztettek, hogy ha így megy tovább, a mai fiatal felnőttek több mint 70 százaléka túlsúlyt cipel majd, mire eléri a középkort. Pedig már így is a brit Nyugat-Európa legkövérebb nemzete.