Egy hónappal az igazi Nobel-díjak kiosztása előtt idén is megrendezték a meglepő, fura vagy hülye kutatásokat bemutató IgNobel díjátadóját a Harvardon, a díjazottak között ezúttal szerencsekutatók, szívdobbanásvizsgálók és a székrekedéses skorpiók szexuális életét vizsgáló tudósok is akadnak.
Az Exeteri Egyetem kutatói nyomkövetőket szereltek a csigaforgató madarakra, és döbbenten konstatálták, hogy egyikük egy óra alatt tette meg a 650 kilométeres utat. Aztán kiderült, hogy nem a madár tanult meg 650-nek repülni: egy fogalmatlan turista áll a háttérben.
Sokszor hiába lélegeznének fel a kórházi ápoláson átesett covidbetegek, miután kiengedik őket a kórházból, akár a kétharmadukra is várhat az egy éven túl is eltartó, fáradékonysággal, fájdalmakkal, koncentrációs zavarokkal járó hosszú covid szindróma, amire még mindig nincs magyarázat.
Hiánypótló kutatásban vizsgálták a laboratóriumi patkányok cincogását, amiből a kísérleti állatok érzelmi jóllétére tudtak következtetni. A tudósok szerint egy lépéssel közelebb jutottak az állatok kommunikációjának megértéséhez.
A Bath-i Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy milyen folyamatok zajlanak le az emberben, ha iszonyúan teletömi magát pizzával. A túlevést rövid távon jobban kezeli a szervezet, mint eddig hitték volna, de a kutatók nem javasolják, hogy az ember rendszeresen feszegesse a gyomra határait.
Brit tudósok szerint a múzeumok és a koncertek jót tesznek az embernek: azok, akik rendszeresen művelődnek, kisebb valószínűséggel halnak meg a következő 12 évben.
Ha tönkremennek, arról 99,75 százalékban nem a Facebook tehet, és nem is a Snapchat.
A szülők először a tévézés káros hatásai miatt aggódhattak, aztán a számítógépes játékok miatt, az új sláger pedig a telefon nyomkodása. Brit gyermekorvosok szerint lehet, hogy mégsem akkora tragédia, ha a gyerek rá van fagyva a telefonra.