A növények megváltoznak, ha bomlásnak indul egy emberi test a közelükben
A fák és a bokrok megváltozott tulajdonságai, például a lombkoronák színképének változásai segíthetik a nyomozókat és a mentőcsapatokat az emberi maradványok felkutatásában olyan masszív ökoszisztémákban is, mint az amazóniai esőerdők – derül ki a Trends in Plant Science című tudományos folyóirat nemrég megjelent tanulmányából.
Amerikai törvényszéki botanikusok szerint ahogy az emberi test oszlásnak indul, kis szigeteket képez, megváltoztatva a körülötte lévő talaj összetételét, valamint a gyökerek és a levelek bizonyos jellemzőit. A tanulmányt jegyző kutatócsoport szerint ezeket a változásokat már távolról is meg lehet figyelni, ez pedig segíthet abban, hogy a nyomozók biztonságosan és pontosan felkutathassák eltűnt személyek maradványait még az olyan nehezen elérhető területeken is, mint az amazóniai esőerdők. Ez a jövőben úgy nézhetne ki, hogy az esőerdő nagy területeit először drónok fésülnék át, amelyek szenzoraikkal jelezhetnék a központnak, ha bizonyos lombkoronák színe eltér a környezetüktől, majd a nyomozókat már csak ezekre a kijelölt helyszínekre küldenék ki vizsgálódni.
A kutatók az új, holttest-azonosító technikájukat először a Tennessee Egyetem holttestfarmján (body farm) tesztelik le. A hivatalosan Antropológiai Kutatási Létesítménynek (Anthropology Research Facility) nevezett holttestfarm olyan szabadtéri laboratórium, ahol a tudósok megvizsgálhatják, mi történik az egyes organizmusokkal a haláluk után. A kísérletekben a tudománynak adományozott holttesteket használják fel különféle oszlási folyamatok megfigyelésére. Ebben a kutatásban azt értékelték, milyen változásokat hoz létre a növényzetben, például hogyan változik az egyes levelek színezete és fluoreszkáló jegyei, ha halottak vannak a környezetükben.
Neal Stewart Junior, a Tennessee Egyetem növénytudományokkal foglalkozó professzora és a tanulmány egyik társszerzője a kutatásról szóló közleményben azt mondta, a holttestek körül képződő szigetek egyik nyilvánvaló hatása, hogy nagy mennyiségű nitrogén kerül a talajba, különösen a nyári időszakban, amikor az oszlás nagyon gyorsan történik. Attól függően, hogy a növények milyen gyorsan reagálnak a nitrogéntöbbletre, változhat a levelek színe és reflektanciája (fényvisszaverő képességének mértéke).
Az egyetlen probléma, hogy nem az ember az egyetlen emlős, amely meghalhat az erdőkben, sőt. Vagyis a kutatócsoportnak olyan, kizárólag emberre jellemző mozzanatot kell találniuk az oszlásban, amely különbözik például a szarvastetemek lebomlási folyamataitól. A kutatók szerint ez még eléggé illuzórikus elképzelés, de a jövőben például azt is megvizsgálják, hogy ha egy eltűnt személy erős dohányos, ez kiválthat-e a növényekből valamiféle különleges reakciót, aminek alapján egy erdőben például egyszerűbb lenne megtalálni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: