Európa élén járnak a magyarok a madármegfigyelésben

2020. október 5.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett, 27. Európai Madármegfigyelő Napokon idén 30 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.

Az MME közleménye szerint az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában a COVID-19 járvány ellenére a tavalyinál is jóval több, 1 722 helyszínen közel 6 millió madarat figyelt meg a 23 915 résztvevő.

A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén két kategóriában is dobogós helyen végzett a versenyben.

Rendezvényhelyszínek száma

1. Oroszország (810)

2. Hollandia (212)

3. Magyarország (194)

Résztvevők száma

1. Oroszország (6 487)

2. Magyarország (3 016)

3. Svájc (2 680)

Látott madarak száma

1. Finnország (2 527 000)

2. Svédország (980 000)

3. Hollandia (716 000)

4. Magyarország (469 851)

A három leggyakoribb megfigyelt madárfaj

1. apácalúd (Branta leucopsis)

2. seregély (Sturnus vulgaris)

3. erdei pinty (Fringilla coelebs)

A három leggyakrabban megfigyelt madárfaj Magyarországon

1. seregély (Sturnus vulgaris) – 246 049

2. daru (Grus grus) – 31 576

3. nyári lúd (Branta leucopsis) – 29 185

A legritkább faj pedig egy Sződligeten gyűrűzött, Ázsiában fészkelő vándorfüzike (Phylloscopus inornatus) volt.

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Világviszonylatban is párját ritkítja Haraszthy László most megjelent gigantikus madárkönyve

Világviszonylatban is párját ritkítja Haraszthy László most megjelent gigantikus madárkönyve

Vajna Tamás tudomány 2019. május 2.

18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.